A magáncsőd eljárás szereplőinek feladatát pontosítják a nemrég megjelent részletszabályok, de a Családi Csődvédelmi Szolgálat honlapja is megkezdte működését, ahonnan az is megtudható, jogosultak vagyunk-e az adósságrendezési eljárás megindítására.
Idén júniusban született meg a fizetési nehézséggel küzdő családok megsegítését célzó magáncsőd törvény (2015. évi CV. tv. a természetes személyek adósságrendezéséről) (Are.), ami az adós fizetőképességének helyreállításához kíván hatékony jogi eszközt teremteni. A főhitelezők központi szerepét már az Are. törvény is egyértelművé teszi, ám a kissé szövevényes eljárás menetének apró részleteit az újonnan megalkotott rendeletek pontosítják. Mivel elsődleges cél az adós pénzügyi helyzetének rendbetétele, a jogszabályok kiemelt jelentőséget tulajdonítanak az adós és hitelezők együttműködésének, ennek keretében pedig elsősorban a bíróságon kívüli adósságrendezés kerül előtérbe. Az eljárás lebonyolítása annak a hitelezőnek a feladata, aki a lakóingatlanon első ranghelyen bejegyzett zálogjoggal rendelkezik (főhitelező). A résztvevők közötti kapcsolattartásról és a főhitelező feladatairól szóló 16/2015. (VIII.28.) IM rendelet az eljárási keretet határozza meg a folyamat megszervezéséhez, és részletezi a bankok ügyfélszolgálati teendőit is. Garanciális szabályokat fektet le az ügyfelek érdekében, eljárási alapelveket mond ki, és segít átlátni, hogy az egyes szereplőknek mikor mi a feladata.
A bíróságon kívüli adósságrendezés iránti kérelmet kizárólag az erre rendszeresített formanyomtatványon nyújthatja be az adós, mely a Családi Csődvédelmi Szolgálat honlapjáról (http://www.csodvedelem.gov.hu/) is letölthető, de a pénzügyi intézmények is kötelesek szerkeszthető formában honlapjukon elérhetővé tenni. A főhitelező minden információt köteles ezen felül az adós rendelkezésére bocsátani, így tájékoztatást kell adnia az adósságrendezési eljárásban a kötelezettek jogairól és kötelezettségeiről. A hitelező bankok, pénzügyi cégek kijelölik és közzéteszik azoknak a fiókjaiknak a postai elérhetőségét, ahol az ügyfelek benyújthatják az adósságrendezési kérelmüket. A pénzügyi intézmények 2016. január 1-jéig az előírt formanyomtatványokat és kitöltési útmutatót azoknak a magánszemélyeknek is kötelesek átadni, akik ezt előzetesen igényelték, egyúttal megjelölték a pénzügyi intézménnyel való jogviszonyuk alapját és nyilatkoztak a hitelező felé, hogy még nem nyújtottak be adósságrendezési kérelmet. A pénzügyi intézmények emellett a Családi Csődvédelmi Szolgálat általános tájékoztatóját is az adós rendelkezésére bocsátják. A hitelező – miután az adós kérelmének jogosultságáról és megfelelőségéről meggyőződik – azt is jelzi a Családi Csődvédelmi Szolgálat felé, ha az adós adósságrendezési kérelmet nyújt be hozzá.
Fontos hitelezői kötelezettség továbbá a 2016. január 1-je előtt kezdeményezett adósságrendezési eljárások esetében, hogy a pénzügyi intézmény az adósságrendezési kérelemhez kapcsolódó adatokat a KHR részére (informatikai továbbfeldolgozásra alkalmas formátumban) megküldi oly módon, hogy az adatokat egyidejűleg feltölti a Csődvédelmi Szolgálat központi szervere által megadott internetes felületre is. A főhitelezőnek ezen kívül koordinációs feladatokat is el kell látnia, melyek során arról is tájékoztatja az adóst, hogy az adósságrendezési eljárással kapcsolatos adatok az adósságrendezési nyilvántartásba (ARE nyilvántartás) kerülnek, vagy, hogy a pénzügyi intézmény az eljárás elején azt is vizsgálja, hogy ő tekintendő-e a jogszabály értelmében főhitelezőnek, illetve, hogy melyek az adósságrendezés kezdeményezésének joghatásai és milyen kötelezettségei vannak az adósnak. Mivel az „Are.” törvény a főhitelező feladataként írja elő a megállapodás létrehozását és kialakítását is, így a főhitelezőnek ezzel kapcsolatosan is számos teendője van. Ki kell alakítania mindenek előtt a felek között az együttműködés és kapcsolattartás rendjéről szóló szabályzatát, melyet a Csődvédelmi Szolgálatnak és a pénzügyi fogyasztóvédelmi ellenőrzési jogkörében eljáró Magyar Nemzeti Banknak is megküld. A főhitelező előkészíti az adós és a hitelezők közötti megállapodás tervezetét, amit megküld az adósnak, egyéb kötelezettnek, akik arra 8 napon belül javaslatot tehetnek. Tájékoztatja az adóst, hogy milyen feltételek mellett járul hozzá a későbbiekben a lakhatási feltételek megtartására szolgáló ingatlan tulajdonjogának megtartásához, vagy annak elidegenítését követően az adósságrendezés keretében méltányolható lakásigényt meg nem haladó ingatlan vásárlásához. A főhitelező arra is lehetőséget biztosít az adósnak, hogy a hitelezőktől kapott javaslatokra azok kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül véleményt nyilvánítson.
Miután a bíróságon kívüli adósságrendezés lezajlott, a főhitelező az eredményről tájékoztatja a Csődvédelmi Szolgálatot, egyúttal megküldi neki a felek által aláírt megállapodást is. A főhitelező arról is beszámol, hogy melyik hitelezői követelés tekintetében nem fogadta el a hitelező vagy az adós a bíróságon kívüli megállapodás tervezetét.
Az adósságrendezési eljárásban a felek közötti kapcsolattartás során lehetőség van arra, hogy a felek megállapodjanak, hogy a hitelezői igénybejelentéssel, az adatszolgáltatással, a hitelezői igény visszajelzésével és a megállapodás tervezeteknek a véleményezésével összefüggő dokumentumokat elektronikus úton továbbítják egymásnak. Az erről szóló megállapodást viszont írásba kell foglalniuk. Nem lehet ennek következménye, hogy más résztvevő hátrányos helyzetbe kerüljön, amiért nem kötött ilyen megállapodást a többiekkel. Az egyes nyilatkozatok megtételére olyan határidőt kell megállapítani, hogy az teljesíthető legyen annak is, aki nem kötött megállapodást az elektronikus kapcsolattartásról.
Már az Are. törvény is hangsúlyozza, de a feladatokat konkretizáló rendelet is kiemeli, hogy ha az adós kötelezettségszegést követ el, annak az adósra nézve hátrányos következményei vannak. A kötelességszegésről a főhitelező a Csődvédelmi Szolgálatot is értesíti, s az annak bizonyítására szolgáló tényeket, körülményeket, iratokat is elő kell adni. Fontos továbbá, hogy a főhitelező és a Csődvédelmi Szolgálat között – a hitelező választása szerint – elektronikus is lehet a kapcsolattartás, de az Are. törvényben kifejezetten meghatározott bizonyos esetekben az ott leírt módon kell a kapcsolattartást folytatni.
A Csődvédelmi Szolgálat honlapja egyebekben „Fontos információk” alatt foglalja össze az eljárás lényeges lépéseit. Hasznos információt nyújtanak a gyakran ismételt kérdések (GY.I.K.) is, valamint jogosultságot megállapító funkció is található a felületen, ami a lényeges kérdések megválaszolása után valószínűsíti, hogy az érintett személy megfelel-e a magáncsőd eljárás indításához szükséges előírásoknak.
