Milyen jogszabályokra kell figyelemmel lenni egy webshop működtetésekor? Mire kell az ÁSZF? Mely termékekre és szolgáltatásokra nem vonatkozik az elállási jog? Ilyen és hasonló kérdésekre igyekeztek praktikus választ adni a Jogi Fórum e-kereskedelemmel foglalkozó konferenciájának előadói.
Az elektronikus kereskedelem jogi szabályai és jogalkalmazási kérdései címmel rendezett konferenciát június 25-én a Jogi Fórum. A budapesti Szakmai Napon az uniós jogi normákon túl az előadók elemezték az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) vonatkozó rendelkezéseit, a tavaly hatályba lépett fogyasztóvédelmi kormányrendeletet, valamint a távértékesítéssel kapcsolatos adótörvényeket és a webáruházakat érintő adatvédelmi szabályokat is. A szakértők a félnapos tanácskozáson több ötlettel és tanáccsal álltak elő, megkönnyítve a jogi dzsungelben nehezen tájékozódó, ám a különféle megoldási lehetőségek iránt nyitott e-kereskedők dolgát.
Ormós Zoltán ügyvéd, a Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért Közhasznú Egyesület elnökeOrmós Zoltán ügyvéd másfél évtizedes e-kereskedelmi jogi praxisának tapasztalatait osztotta meg hallgatóságával. Megfogalmazása szerint manapság „egészpályás letámadás” folyik az e-kereskedelemben, ami azt jelenti a gyakorlatban, hogy a gyártók közvetlenül e-kereskednek, az e-kereskedők pedig termékfejlesztenek.
Az irodavezető ügyvéd előadását felhasználóbarát hívószavak köré szervezte. „Eladásfokozó jogszabálykövetés” címszó alatt arról beszélt, hogyan lehet előnyt kovácsolni a jogkövetésből. Példaként említette, hogy a weboldalon elhelyezett pozitív üzenetek (úgymint bírságmentes, panaszmentes, minősített stb.) növelik a vásárló bizalmát. Külön is hangsúlyozta az Általános szerződési feltételek (ÁSZF) fontosságát. Mint mondta, egy profi webáruház nem engedheti meg magának, hogy másoktól lopja össze a szerződési feltételeit. Nemcsak jelentős eltérések lehetnek a termékkörök és a vásárlási folyamatok között, hanem ráadásul még az engedély nélküli másolás meg is valósítja a szerzői jogok megsértése elnevezésű bűncselekményt, nem beszélve arról, hogy a jogszerűtlenül másolt tartalmakat a Google algoritumusa érzékeli, és a lopott tartalmú oldalakat jóval az organikus találatok mögé sorolja.
Ormós Zoltán, aki a Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért Közhasznú Egyesület elnöke is, azt tanácsolta, hogy ajánlatos a különböző időben született ÁSZF-eket archiválni, illetve a legfontosabb szabályokról – különös tekintettel az Y és Z generációkra – kivonatot készíteni. Az ÁSZF-ben azért is kifizetődő precízen és világosan fogalmazni, mert az új Ptk. alapján a fogyasztóvédelmi szerződésben a nem egyértelmű kikötések semmisnek számítanak. Emellett a jogszabályi gyakorlattól eltérő ÁSZF-szakaszokra külön is fel kell hívni a figyelmet, azaz a vevői elfogadáshoz külön jelölőnégyzet szükséges. És ha már az új Ptk. szóba került, a törvénykönyv lehetővé teszi az e-kereskedőknek, hogy minden megkötés nélkül szabadon és korlátlanul csökkenthessék a szerződéseikből fakadó kártérítési felelősségüket.
A vételtől való elállás üzleti veszteség, de egyúttal fokozza is a vásárlói bizalmat. A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet értelmében a fogyasztót megilleti a jog, hogy az interneten megrendelt, illetve a nem üzletben vásárolt (például telefonon vagy csomagküldő szolgálattól rendelt, netán házaló ügynöktől vett) termékek megvételétől elálljanak. Erre összesen 14 napig van lehetőségük. A gondolkodási idő a megrendelt áru átvételétől veszi kezdetét. Amennyiben a kéthetes időszak utolsó napja munkaszüneti napra esik, a gondolkodási idő az ezt következő munkanapon jár le. Ha a kereskedő nem tájékoztat megfelelően az elállási jogról a honlapján, akkor az eredeti 14 napos elállási határidő 12 hónapra fog kitolódni.
Rutinos e-kereskedők ma is abban a hitben élnek, hogy az elállási jog minden termékre és szolgáltatásra vonatkozik. Ez azonban nem igaz. A tizennégy napos gondolkodási idő nem vonatkozik például a konkrét időpontra szóló repülő- és vonatjegyekre, romlandó árukra, zárt csomagolású higiéniai termékekre, illetve olyan lezárt adathordozókra (dvd-kre), amelyeket a vevő átvételkor már felbontott.
Ormós Zoltán néhány „elrettentő” példát is említett az elállási joggal való visszaélésre. A könyvkereskedők gyakran panaszkodnak, hogy egyes vevők a megrendelt könyvet 14 nap alatt kiolvassák, majd elállnak vételi szándékuktól. Viccesen megjegyezte: akár a megrendelt túrabakancsot is vissza lehet adni egy tíznapos El Camino zarándokút megtétele után.
Sokan azt hiszik, előírhatják az ÁSZF-ben, hogy a vevő csak formanyomtatványon jelentheti be a webshopnak az elállás jogának gyakorlását. Ez tévhit, hiszen a formanyomtatvány nem kötelező, csak segítség a vevőnek. A fogyasztó ugyanis az elállás jogát az elállásra vonatkozó bármilyen egyértelmű nyilatkozattal gyakorolhatja. Ha a webshop a honlapján biztosítja az elállási jog gyakorlását, akkor köteles haladéktalanul tartós adathordozón (e-mailben vagy levélben) visszaigazolni a fogyasztói nyilatkozat megérkezését.
Az előadó szerint minden webshopra ráfér egy „jogi nagytakarítás”. Mint mondta, a jogászok fejében is nagy a katyvasz, ha a jótállás és a szavatosság fogalma közötti különbségeket kell meghatározni. És azt sem árt tisztázni, hogy a webshop kizárólag a termék, szolgáltatás bruttó árát tüntetheti fel.
Czöndör Szabolcs, a NAV Kiemelt Adózók Adóigazgatóságának főosztályvezetőjeCzöndör Szabolcs, a NAV Kiemelt Adózók Adóigazgatóságának főosztályvezetője kiemelte, hogy 2014-ben Magyarországon és Oroszországban nőtt legdinamikusabban az elektronikus kereskedelem. Hazánkban tavaly 26 százalékkal haladta meg az e-kereskedelem volumene az előző évi forgalmat. Minden relatív: míg nálunk 930 millió euró értékű forgalom bonyolódott, Csehországban 2874, Lengyelországban 6541 milliós.
A főosztályvezető cáfolta, hogy az internet adómentes terület lenne, bár elismerte: a személyi jövedelemadóról szóló törvény hiányossága, hogy nehéz alkalmazni internetes tevékenységre. Nincsenek is speciális adójogszabályok az e-kereskedelemre, kivéve az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 29. §-át, amely a távértékesítés szabályait taglalja. Ez a rendelkezés kimondja, hogy „a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol a termék – a beszerző nevére szóló rendeltetéssel – a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van”. A 45/A. § pedig, amely 2015. január 1-jén lépett hatályba, a távolról nyújtható szolgáltatások kapcsán leszögezi, hogy „a teljesítés helye az a hely, ahol ezzel összefüggésben a szolgáltatást igénybevevő nem adóalany letelepedett, letelepedés hiányában pedig, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van”.
Szintén ez év elején vezették be a szűkített egyablakos ügyintézést (MOSS – Mini Egyablakos Rendszer), amely lehetővé teszi az elektronikus szolgáltatást nyújtó adóalanyoknak, hogy ha olyan tagállamban nyújtanak szolgáltatást, ahol nem telepedtek le, adóbevallásukat annak a tagállamnak a webes portálján keresztül nyújtsák be, amelyben azonosítóval rendelkeznek. A MOSS-rendszerben tehát elég egy helyen regisztrálni ahhoz, hogy az e-kereskedő mind a 28 uniós tagállamban végezhesse a tevékenységét.
Soós Andrea ügyvéd, adatvédelmi szakértőSoós Andrea ügyvéd a webáruházak adatkezelési gyakorlatáról és adatvédelmi szabályzatáról tartott előadást. Az adatvédelmi szakember szerint a weboldal stílusában érdemes elkészíteni az adatvédelmi szabályzatot is. Felhívta a figyelmet arra, hogy az adatvédelem „költség”, mert az adatkezelő kötelessége az adatvédelemről gondoskodni. Mint mondta, az e-kereskedőknek is figyelniük kell az adatvédelem alapelveire: az adatminimalizálásra és a célhoz kötöttségre. A főszabály szerint személyes adat bárki számára hozzáférhetővé tételéhez, nyilvánosságra hozatalához hozzájárulás szükséges. Ellenben a személyes adat akkor is kezelhető, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna. A 16 éven aluli személy esetében a személyes adat kezeléséhez be kell szerezni a törvényes képviselő beleegyezését vagy utólagos jóváhagyását.
Nem árt azt sem tudni, hogy az e-kereskedőknek kötelező a weboldalukon panaszkezelési szabályzatot közzétenniük, adatvédelmi felelőst megnevezniük, és nem utolsó sorban – 30 napon belül – kivizsgálniuk a panaszt.
Fotó: Fóris Gábor / Jogi Fórum
