Mikor mehet nyugdíjba? Milyen típusai vannak az öregségi nyugdíjnak? Lehet-e nyugdíj mellett munkát vállalni? Mi számít bele a szolgálati időbe? Hogyan igényelhető a nyugdíj? Kinek járhat „méltányossági” nyugellátás? – Válaszok egy gyakorló jogász tollából
Sokan kerestek meg azzal, hogy segítsek számukra értelmezni a nyugdíjba vonulás szabályait, lehetőleg közérthető módon. A vonatkozó törvények értelmezése szakembernek sem egyszerű, fontos azonban az alapvető szabályokat helyesen ismerni. Ahol kérdésem merült fel, ott én is az érintett nyugdíj megállapító szervvel konzultáltam, s így is sok esetben nem tudtak kapásból választ adni (sikerült azonban a megfelelő szakembereket témánként megtalálni). Jogászként ugyanis nem tudok olyan álláspontot elfogadni, amelyet a törvényből nem tudok levezetni. Bizonyos kérdésekben a konzultáció eredményeképpen a korábbi álláspontomat felülvizsgáltam. Igyekszem valamennyi kérdést érthetően megválaszolni. Kezdjük az elején.
Mikor is mehetek nyugdíjba?
A nyugdíjra való jogosultság megszerzésének a módozatai 2012-től kezdődően jelentősen leegyszerűsödtek. Megszűnt ugyanis az un. korhatár előtti nyugdíjba vonulás általános lehetősége. Ezt követően már csak akkor mehetünk nyugdíjba, amennyiben a ránk vonatkozó életkori határt elértük és rendelkezünk az előírt mértékű szolgálati idővel. A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki
- 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév,
- 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
- 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
- 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
- 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
- 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
- 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév.
Milyen típusai vannak az öregségi nyugdíjnak?
Az öregségi nyugdíjnak három típusát különböztetjük meg: a teljes öregségi nyugdíjat, a résznyugdíjat és a nők kedvezményes nyugdíját (40 év). Ezen nyugellátásokra vonatkozó szabályokat az alábbiakban foglalom össze.
a) Öregségi teljes nyugdíj
Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki:
- az életkori korhatárt betöltötte (lsd. fent)
- minimum 20 év szolgálati idővel rendelkezik
- nem áll biztosítási jogviszonyban (sem Magyarországon, sem külföldön !) azon a napon, amikor a nyugdíjat számára megállapítják
Mit jelent a biztosítási jogviszony hiánya?
Utóbbi feltétel azt jelenti, hogy a munkaviszonynak meg kell szakadnia (azaz meg kell szűnnie), melyet gyakorlatilag a munkavállalónak kell kezdeményeznie. A hatályos törvények alapján ugyanis a nyugdíjkorhatár felmentési idő lejártakor történő betöltése önmagában nem jogszerű felmondási ok (a még nem nyugdíjasnak tehát nem lehet ez alapján felmondani). Egyedül a közszférában van arra lehetőség, hogy a 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nők nyugdíjazásukra tekintettel „előre” felmentésüket kérjék (lsd. később). Amennyiben pedig a munkáltató védett korban, azaz a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt megelőző 5 éven belül szünteti meg a munkavállaló munkaviszonyát (közalkalmazotti, illetve közszolgálati jogviszonyát), a munkavállaló emelt összegű végkielégítésre is jogosult. Ezen felül a munkaviszonya (közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony) vonatkozásában felmondási korlátozás is érvényesül. A munkáltató a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan tartamú munkaviszonyát a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül ugyanis a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolt felmondással kizárólag azonnali hatályú munkaviszony megszüntetésre okot adó, súlyos indokkal szüntetheti meg. A munkavállaló munkaviszonya a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból pedig akkor szüntethető meg, ha a munkáltatónál nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja. A munkáltató tehát nem biztos, hogy partner lesz a dologban. Miután azonban a nyugdíj megállapításra került, újra létesíthető biztosítással járó jogviszony (munkaviszony).
b) Öregségi résznyugdíj
Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki a teljes nyugdíjra vonatkozó feltételeket a szolgálati idő vonatkozásában nem tudja teljesíteni (az életkort viszont igen), de legalább 15 év szolgálati idővel rendelkezik.
c) Nők kedvezményes nyugdíjba vonulása
Életkorától függetlenül jogosult azonban teljes öregségi nyugdíjra az a nő, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik. Biztosítási jogviszonyban azon a napon, amelytől kezdve a nyugdíját megállapítják, a nő sem állhat. Ugyanezen szabály alapján a közszférában a jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt feltételt (40 éves jogosultsági idő) legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesítő dolgozó kérelmezi. Hasonló szabály azonban nem tartalmaz a Munka törvénykönyve. Felmentés esetén az általános szabályok szerint jár a felmentési idő.
Mi minősül jogosultsági időnek?
Ezt követően nézzük meg azt, hogy mit is tekintünk jogosultsági időnek. Ennek a fogalma ugyanis a szolgálati idő fogalmától eltér, ahogyan azt eddig is tudtuk. A törvény értelmében jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő. Mit is jelent ez utóbbi bekezdés? Azt jelenti, hogy jogosultsági időnek minősül az 1998. január 1-jét megelőzően többek között szakmunkás tanulóként és szakközépiskolai tanulóként végzett kötelező nyári gyakorlattal, a kisiparosként, magánkereskedőként, alkalmi fizikai munkát végzőként, szerződéses üzemeltetésű üzlet biztosított vezetőjeként, gépjármű vezető-képző munkaközösség tagjaként, gazdasági munkaközösség tagjaként, ipari szövetkezet tagjaként, ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport tagjaként, kisszövetkezet tagjaként, mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezet tagjaként, mezőgazdasági szakszövetkezeti tagként, mezőgazdasági szakcsoport tagjaként, az egyéni gazdálkodóként, a nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személyként, a külföldi munkavállalóként, külföldi munkavállaló előadóművészként, ügyvédi munkaközösség tagjaként, jogtanácsosi munkaközösség tagjaként, szabadalmi ügyvivői iroda vagy társaság tagjaként, közjegyzőként, önálló bírósági végrehajtóként, szerzői jogvédelem alá tartozó személyes alkotótevékenységet, előadóművészi tevékenységet folytatóként, munkaviszonyban nem álló előadóművészként szerzett szolgálati idő. A szakmunkástanuló, illetve a szakközép iskolai tanuló kötelező nyári gyakorlata akkor jogosultsági idő, amennyiben bejelentették és a TB nyilvántartás ezt tartalmazza. Az érintett nyugdíjszerv évente 40 napot ismer el így jogosultsági időként.
Fontos, hogy a felsorolt jogosultsági idők teljes mértékben figyelembe veendők, azokat nem kell arányosítani pusztán azért, mert az összegük akár az esetleges részmunkaidőre, akár az ellátás formájára tekintettel a minimálbért nem éri el (pl:GYED, ápolási díj).
Nem jogosultsági idő
A szabályozás a hölgyekre igen kedvező, ezért további, egyéb szolgálati időt jogosultsági időként NEM lehet figyelembe venni. Ennek megfelelően nem minősül jogosultsági időnek a tanulmányi idő (e tekintetben korábbi álláspontomat korrigálom) sem. Fontos, hogy a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék is csupán a szolgálati és nem a jogosultsági időt növeli! Akinek tehát a munkaviszonya a 40 éves jogosultsági idő elérése előtt szűnik meg, ezt maga megállapodás kötésével és saját befizetésével nem pótolhatja.
Minimális szolgálati idő
A hölgyek a feltételek teljesítése esetén öregségi teljes nyugdíjat kapnak. Az öregségi teljes nyugdíj nem állapítható azonban meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a harminckét évet, olyan nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, vagy aki 1998. január 1-jét megelőzően ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szerzett, a harminc évet ! A jogosultsági idő – ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt – egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken. Nincsen tehát lehetőség arra, hogy a GYES, GYED stb. évei korlátozás nélkül beszámításra kerüljenek.
A negyven éves jogosultsági idővel rendelkező nők nyugdíjának az összege
A nők öregségi teljes nyugdíjra jogosultak. A nyugdíj összegére vonatkozóan az általános szabályok érvényesek, így annak számításánál már valamennyi szolgálati időt figyelembe kell venni. Az összeg számításánál már természetesen szerepet fog játszani az, hogy az illető milyen összegű jövedelmet, illetve ellátásokat kapott (részmunkaidő stb.).
Korlátozással lehet a nyugdíj mellett munkát vállalni
A munkavállalásnak nincsen akadálya. Amennyiben azonban a 40 éves jogosultsági idővel megszerzett nyugdíjjal rendelkező nő a versenyszférában dolgozik, a nyugdíjának a folyósítását az év végéig szüneteltetni kell, amennyiben az adott évi összjövedelme meghaladja a minimálbér 18-szorosát (1.890.000,-Ft). A következő évtől kezdve azonban a nyugdíja ismét folyósításra kerül az összeghatár eléréséig. Az öregségi nyugdíjkorhatár elérésével a korlátozás megszűnik.
Az öregségi nyugdíj folyósítását – a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban,ügyészségi szolgálati viszonyban, fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll. A szünetelés időtartama alatt az érintett személy nyugdíjasnak minősül. Amennyiben az érintett személy a jogviszonyának a megszűnését igazolja, nyugdíja újra folyósítható.
Fontos, hogy a nyugellátásban részesülő személy minden olyan adatot be kell, hogy jelentsen a nyugdíjbiztosítási szervnek, amely a jogosultságát vagy annak folyósítását érinti.
A szolgáltai idő
Mi számít bele a szolgálati időbe?
1997. december 31. napját követően szolgálati időnek az a biztosítotti időtartam minősül, amelyre nézve a járulékot levonták, illetve egyéni vállalkozó és társas vállalkozás tagja esetén be is fizették. Szolgálati időként kell továbbá figyelembe venni többek között a nyugellátás megszerzése céljából kötött megállapodás által lefedett időtartamot (kivéve a nők 40 éves jogosultsági idejét), a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj és a GYES időtartamát, feltéve, hogy a járulékot megfizették, a katonai (polgári) szolgálatban töltött időt, a táppénz, a baleseti táppénz, a CSED folyósításának az időtartamát, az álláskeresési járadék időtartamát feltéve, hogy a járulékot megfizették, valamint a rehabilitációs járadék folyósításának az időtartamát. A levonásokról 1997. január 1. napját követően van külön nyilvántartás, azt megelőzően ugyanis nem kellett feltűntetni. A nyugdíjszerv 1997. január 1. napját megelőzően vélelmezi a járulék levonását. Ezt követően pedig a fizetési papírokból derül ki. Amennyiben a munkáltató nem vonja le a járulékot, azt a munkavállalónak a fizetési kimutatás alapján észlelnie kell. Amennyiben a munkáltató a járulékot levonta, de nem fizette be, a szolgálati időt el kell ismerni ! Egyéni vállalkozás, társas vállalkozás esetén azért szerepel további feltételként a befizetés, hiszen ellenkező esetben a szabállyal vissza lehetne élni.
Arányos szolgálati idő
Amennyiben a munkavállaló nyugdíjjárulék-alapot képező keresete a minimálbérnél kevesebb, biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető figyelembe. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a napi 4 órában, minimálbérért dolgozó munkavállaló évi 168 napot szerez 365 nap helyett szolgálati/jogosultsági időként. Az elismert, jogszerző időtartamokat ugyanis teljes mértékben figyelembe kell venni a feltételek teljesítésénél. Az arányosítás a nyugellátás összegének meghatározásánál jelenik meg. Erre maga a törvény szövege is utal, de nem teljesen egyértelmű a megfogalmazása, ezért ismertettem.
Felsőfokú tanulmányok
Szolgálati időként kell figyelembe venni öregségi nyugdíj esetén az 1998. január 1. napját megelőző, felsőoktatási intézmény nappali képzésén folytatott, legfeljebb a képzés megszerzéséhez szükséges tanulmányi időt. A felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott tanulmányok címén a tanulmányi időszak (tanulmányi év, tanulmányi félév) kezdetét magában foglaló hónap első napjától a végét magában foglaló hónap utolsó napjáig eltelt idő számít szolgálati időnek. Szolgálati időként kell figyelembe venni a két egymást követő tanulmányi időszak közötti tanulmányi szünet idejét is. Több képesítés megszerzésére irányuló tanulmányok folytatása esetén legfeljebb az egyik képesítés megszerzéséhez szükséges idő vehető figyelembe. A külföldi felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott tanulmányok ideje szolgálati időként akkor vehető figyelembe, ha a külföldi állam joga szerint kiállított bizonyítvány és oklevél Magyarországon a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény rendelkezései szerint egyenértékűnek ismerhető el az illetékes hatóság szakvéleménye alapján, illetőleg a külföldi résztanulmányok idejét a hazai felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott tanulmányi időbe beszámították. A nők 40 éves jogosultsági idejébe a felsőfokú tanulmányok ideje nem számít bele.
Eljárási szabályok – alapok
Adategyeztetés
A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a biztosított, volt biztosított biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyaira és kereseteire, jövedelmeire vonatkozó, nyilvántartásba bejelentett adatokat a biztosítottal, volt biztosítottal hatósági eljárás keretében egyezteti. Az egyeztetési eljárás a biztosított, volt biztosított elektronikus ügyintézés keretében benyújtott kérelmére vagy hivatalból indul. Ügyfél tehát kizárólag elektronikus formában kezdeményezheti. A biztosított, volt biztosított egyeztetési eljárás lefolytatását csupán naptári évenként egyszer kérelmezheti. Ezt követően adategyeztetés ugyanazon időszakra fő szabályként nem kezdeményezhető!
A kérelem benyújtását, illetve az egyeztetési eljárás hivatalbóli megindítását követő tíz napon belül a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a biztosítottat, volt biztosítottat értesíti az eljárás menetéről, továbbá részletes kimutatást küld az általa nyilvántartott következő adatokról:
- a biztosításban töltött időszakok, egyéb szolgálati idők, nő esetén a jogosultsági idők, valamint a korhatár előtti ellátás, az átmeneti bányászjáradék és a balettművészeti életjáradék igénybevételéhez szükséges, foglalkozáshoz kötött kedvezményre jogosító idők,
- a foglalkoztatók adatai,
- az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozó nyugdíjjárulék-köteles kereset, jövedelem,
- az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan a foglalkoztató által levont, befizetett nyugdíjjárulék, és
- azok a szolgálati időnek minősülő időszakok, amelyek után nem történt járulék-, illetve nyugdíjjárulék-fizetés.
Az értesítés közlését követő 60 napon belül a biztosított (volt biztosított) az alátámasztó dokumentumokkal együtt jelzi azon adatokat, melyeket a nyilvántartás nem tartalmaz vagy tévesen tartalmazza. Ezt a nyugdíjbiztosító megvizsgálja és a foglalkoztatótól adatokat is bekérhet. Az egyeztetési eljárás határozattal zárul le.
Az adategyeztetésre a következő link segítségével van lehetőség:
https://idopontfoglalo.onyf.hu/
Hogyan igényeljem a nyugdíjat?
A nyugellátást írásban, kizárólag az e célra rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon lehet igényelni. Az eljárás illeték és költségmentes. Az igényléshez a következő nyomtatványt kell használni:
https://e-ugyintezes.onyf.hu/PDF/K02.pdf?rnd=0.8709788045380265
Az igényt visszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni, az ellátást a jogosultsági feltételek fennállása esetén legkorábban az igénybejelentés időpontját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani. Az igényt az ellátás megállapításának kezdő időpontjában hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. Az igénybejelentő lap benyújtásával egyidejűleg az igénylőnek közölnie kell az azonosításához szükséges adatokat, a társadalombiztosítási azonosító jelét, valamint csatolnia kell a társadalombiztosítási nyilvántartásban nem szereplő jogviszonyok bizonyításához felhasználni kívánt iratokat, továbbá egészségi állapottól függő ellátás esetén az egészségi állapottal összefüggő iratokat. A kérelmet az igénylő lakóhelye szerint illetékes általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervnél kell benyújtani. A kérelem bármelyik kormányhivatalban is benyújtható, amennyiben azonban a kérelmező nem a megfelelő szervnél nyújtja be, értelemszerűen szakszerű tájékoztatást nem fog kapni (csupán átveszik tőle).
Mi történik akkor, ha az ügyintézés időben csúszik?
Az ügyintézési határidőt nem a közigazgatási eljárás általános szabályai szerint kell megállapítani, hanem az 22 munkanap, amely ugyanennyi munkanappal indokolt esetben meghosszabbítható. Ha a nyugellátásra jogosultság kétséget kizáróan fennáll, a nyugellátás összege azonban adatok hiánya vagy egyéb ok miatt az igénybejelentéstől számított 30 napon belül várhatóan nem határozható meg, akkor a rendelkezésre álló adatok alapján az igénylő részére végzésben előleget kell megállapítani, és folyósítani. A nyugellátás megállapításakor a nyugellátás összegébe a folyósított előleget természetesen be kell számítani.
Rögzített nyugdíj
Az, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elérte és eddig az időpontig legalább húsz év szolgálati időt szerzett, kérheti a nyugdíja összegének folyósítás nélküli megállapítását. Amennyiben a nyugdíjra jogosító korhatáron túl tovább dolgozik úgy, hogy legalább 365 naptári napra szolgálati időt szerez, és ez idő alatt nem kéri a nyugdíja folyósítását, a tényleges nyugdíjba menetel idején – amennyiben számára kedvezőbb – választhatja a nyugdíjkorhatár betöltésére rögzített nyugdíjként kiszámított és az évenkénti emelésekkel növelt nyugdíját a tényleges nyugdíjba vonuláskor kiszámított összeg helyett. Aki nyugdíjának folyósítás nélküli megállapítását kéri, nem minősül öregségi nyugdíjasnak (szemben a szüneteléssel, ahol igen).
Utólagos emelés
Amennyiben valaki saját jogú nyugdíjasként továbbdolgozik, nyugdíjjárulék-alapot képező keresetére tekintettel a nyugdíjának a növelését kérheti. Erre évente egy alkalommal, utólag (a következő naptári évtől) van lehetőség. A növelési kérelem egyszerre több naptári évre is vonatkozhat. A növelés mértéke a naptári év jövedelme 1/12-ed részének 0.5%-a. Habár maga a nyugdíj szerv a követelését 5 éves elévülési határidőn belül érvényesítheti, az utólagos emelés igénylésére ez az 5 éves jogvesztő határidő nem vonatkozik.
Kinek járhat „méltányossági” nyugellátás?
Különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetője az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személy, a megváltozott munkaképességű özvegy és az árva részére kivételes nyugellátást, nyugellátás emelést, illetve egyszeri segélyt állapíthat meg. Ilyen körülménynek minősülhet a saját vagy hozzátartozó súlyos betegsége, halál vagy elemi csapás is. A méltányossági döntéssel szemben jogorvoslat nem kezdeményezhető. Méltányossági nyugdíjigénylésre akkor nyílik lehetőség, amennyiben a nyugellátás iránti igény jogerősen elutasításra került és az igénylő a szolgálati idő legalább felével rendelkezik. Összege az öregségi teljes nyugdíj minimális összege 50-150%-a. Méltányossági emelésre akkor van lehetőség, amennyiben a nyugellátás és az egyéb, rendszeres pénzbeli ellátások együttes összege a 75.000,-Ft-ot nem haladja meg. Végezetül a segély, mely évente egyszer igényelhető, 15.000,-Ft-tól 75.000,-Ft-ig (85.000,-Ft-ig) terjedhet. A kérelmek a következő linkeken találhatóak meg:
Kivételes nyugellátás:
http://www.onyf.hu/m/2014/Nemzeti/meltanyossag/K15.pdf
Kivételes nyugellátás emelés:
http://www.onyf.hu/m/2014/Nemzeti/meltanyossag/K16.pdf
Egyszeri segély:
Méltányossági ügyekben különösen javaslom az érintett szakhatóság megkeresését tekintettel arra, hogy a törvény csupán a keretrendelkezéseket tartalmazza.
Elbocsátható-e a nyugdíjas dolgozó?
A Munka törvénykönyve akképpen rendelkezik, hogy a munkáltató a határozatlan tartamú munkaviszony felmondással történő megszüntetését nem köteles indokolni, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül. A határozott időtartamú munkaviszonyra ez a szabály nem vonatkozik, azaz annak a megszüntetését indokolni kell ! Amennyiben a dolgozó a felmentés közlésekor vagy a felmentési idő kezdetekor már nyugdíjasnak minősül, jogviszonya a közszférában is megszüntethető. Nyugdíjasnak pedig az minősül, aki a hatályos szabályok alapján nyugellátásra jogosult vagy abban részesül.
Jogellenes munkaviszony megszüntetés a szolgálati időt hogyan érinti?
Szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időt is, amely a munkaviszony (közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszony) jogellenes megszűnésétől annak helyreállításáig, vagy az utóbbi mellőzése esetén a jogviszony jogellenes megszüntetésének jogerős megállapításáig telt el.
A nyugdíj és a végkielégítés
A Munka törvénykönyve szerint nem jár végkielégítés a munkavállalónak többek között akkor, ha a felmondás közlésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. Nem jár továbbá végkielégítés a közalkalmazottnak, köztisztviselőnek, kormánytisztviselőnek, ha legkésőbb a jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül.
Várható-e az un. korhatár előtti ellátások visszaállítása?
A korengedményes, valamint a korkedvezményes nyugdíj megszüntetése jelentős munkavállalói réteget hagyott ellátás nélkül. Korkedvezményre azon munkavállalók voltak jogosultak, akik fokozottan egészségkárosító körülmények között dolgoztak. A munkáltatókat ezen munkavállalók után külön járulékfizetési kötelezettség terhelte. Korengedményre pedig azok voltak jogosultak, akiknek a munkaviszonya az öregségi nyugdíjkorhatárt megelőző 5 éven belül szűnt meg és munkáltatójuk vállalta a rá eső járulék egyösszegű, költségekkel növelt, előzetes befizetését. A kormányzat úgy ítélte meg, hogy ezen ellátások befizetésekkel csupán részben megalapozottak, így megszüntetésük mellett döntött. Ezen ellátások által lefedett munkavállalói réteg azonban továbbra is létezik, helyzetük nem megoldott. Jelenleg a VKF elnevezésű érdekegyeztető fórumon tripartit (háromoldalú) egyeztetések zajlanak a munkavállalók, munkáltatók képviselői, valamint a kormányzat között. Eredeti formájukban ezen nyugellátások bizonyosan nem kerülnek visszaállításra, nem kizárt azonban az, hogy valamilyen formában az érintett munkavállalói kör problémája megoldást talál. Egészségkárosító munkakör esetén például elképzelhető a Munka törvénykönyvének olyan módosítása, mely az érintett munkavállalóknak többlet szabadságot biztosít, illetve amely más módon igyekszik csökkenteni az expozíció idejét. A tárgyalások kimeneteléről az érintettek tájékoztatást adnak.
Adategyeztetés keretében derült ki, hogy a munkáltatóm a járulékot nem fizette be
A törvény szerint a szolgálati idő elismerésének a feltétele az, hogy a járulékot a munkáltató levonja és nem az, hogy be is fizesse. Utóbbit csupán kivételes esetekben követeli meg a törvény (pl:egyéni vállalkozó stb.). A levonás ténye a havi fizetési kimutatásból kiderül, hiszen azon fel is kell tüntetni.
Kéri Ádám, jogi szakértő
Jelen összefoglaló célja a munkavállalók eligazodásának megkönnyítése a nyugellátással összefüggő kérdésekben. A szerző gyakorló jogász, de nem nyugdíj szakértő. Naprakész, az adott esetre vonatkozó információért javasoljuk az érintett szakszerv megkeresését.
