Az elszámolási törvény könnyebb megértését és a pénzügyi viták elkerülését segítik majd az ország több településén felállított mozgó tájékoztatási pontok. Bár a panaszok kezelése nem lesz feladatuk, de mediátorokat ajánlanak a jogviták rendezésére.
„Alternatív vitarendezéssel a fair elszámolásért” elnevezéssel került megrendezésre márciusban az Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Közép-Európai Mediációs Intézet (KEMI) közreműködésével szervezett közös konferencia, melyen az elszámolási törvény fogyasztói tájékoztatásáról szóló program került bemutatásra.
A rendezvényt Gyengéné dr. Nagy Márta nyitotta meg a vitarendezési program és a Bírók a Mediációért Egyesület (BAM) bemutatásával. A konferencia első felében a projektben résztvevő szervezetek (BAM, KEMI) kerültek bemutatásra, melyek az MNB célkitűzéseinek megfelelő feladatot vállalták az elszámolási folyamatok kapcsán.
A bírónak kell-e minden esetben megoldani a jogvitát? – vetődött fel a kérdés. Az előadó szerint nem feltétlenül. A hétköznapi konfliktusok megoldásában csak másodlagosnak kellene lennie a bírósági útnak. Magyarországon sajnos nem történt még meg annak belátása, hogy a jó pernél egy rosszabb egyezség is jobb. Példaként az előadó bemutatta a franciaországi szemléletet, mely szerint a franciáknak több, mint hatvan százaléka gondolja úgy, hogy a bankkal való jogvita kezelésére a mediáció a legjobb út. A 21. századi kihívásokra a mediáció sokkal jobb megoldás lehet, mert egy egészen más szemléletű igazságszolgáltatást jelent. Olyan eljárásról van szó, ami a feleket abba az irányba tereli, hogy a mediátor segítségével álláspontjaik közelítésével kielégítő megoldást keressenek. A másik személy nézetének megértése képes arra, hogy a felek közötti kapcsolat megfelelő maradjon, ami különösen hosszú távú együttműködésnél igen fontos. Az MNB pénzügyi fogyasztóvédelmi programja több oldalról kívánta megközelíteni a most aktuális vitarendezést. A békés megoldások elősegítéséhez pedig olyan közreműködőket – civil szervezeteket – választott, melyek függetlenek, önkormányzati rendben működnek, így közvetlenül és hitelesen tudják megszólítani a társadalom azon rétegét, melynek problémája megoldásra szorul.
A Bírók a Mediációért Egyesület csatlakozott az európai alapítású GEMME nevű szervezethez, s annak budapesti ülésén alakult 2011-ben. A Gemme egyik fő célja EU és tagállami szinten a mediáció gyakorlatának és jogi környezetének a fejlesztése. A BAM a mediáció leghatékonyabb előmozdítása céljából jött létre, és a GEMME magyar szekciójaként működő társadalmi szervezet. Jelenleg 47 tagja van, főként bírók, közjegyzők, ügyvédek, mediátorok. Legfőbb támogatóik a Magyar Ügyvédi Kamara, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara, illetve immár az MNB is. Az alternatív vitarendezést igyekeznek minél több úton népszerűsíteni. Elmondható, hogy a GEMME és az MNB elképzelései találkoztak, mert az Egyesület oktatási, képzési tevékenységben és foglalkozási körét érintő jogalkotásban közreműködést is vállalna, az MNB pedig éppen ilyen feladatot szánna az Egyesületnek. A BAM azt a feladatot kapta az MNB-től, hogy bonyolítsa le a kommunikációt az elszámoltatási törvénnyel kapcsolatosan. Cél az is, hogy megfelelő vitakultúrát terjesszen a társadalomban. Mozgópontokon tájékoztatják majd az ügyfeleket az elszámoltatással kapcsolatos információkról. Feladatuk egyúttal, hogy a gazdasági ügyeket tárgyaló bírák felé is információt közvetítsenek azáltal, hogy a lakossággal kommunikálnak.
lllés Blanka a KEMI alelnöke mutatta be ezt követően szervezetük működését. A KEMI ugyancsak a mediáció, mint alternatív vitarendezés népszerűsítésére jött létre. Az alapítók többségében jogászok és családvédelmi szakemberek, akik maguk is hívei annak, hogy a békés együttélést megteremtsék Magyarországon. Az alelnök szerint legfőbb jellemzője a szervezetüknek, hogy céljaik megalkotásánál a tagok által képviselt összes szakterület érdekét figyelembe vették. A KEMI nyitott egyesület, bárki csatlakozási kérelemmel fordulhat felé, nem követelmény a mediátori képzettség, de nyitottnak kell lennie a mediáció terjesztésére. Kampányokat, népszerűsítő rendezvényeket szerveznek, esetmegbeszélő tréningeket tartanak, s túl vannak több sikeres konferencia lebonyolításán is. Terveik közé tartozik egy új típusú mediátori névjegyzék kialakítása is, mivel tapasztalatuk szerint sikeresebb lenne az a megoldás, ha a fogyasztói oldal úgy tudna válogatni a mediátorok között, hogy egy arcot és szakmai hátteret is megismerne. Fontosnak tartják a kezdő mediátorok gyakorlati programját is, ennek keretében egyetemekkel, főiskolákkal kívánnak szoros együttműködést kialakítani.
Szilágyi András a BKIK (Budapesti Kereskedelmi És Iparkamara) Mediációs Osztályának elnöke a bankok és az ügyfelek közti viták kapcsán beszélt a mediáció fontosságáról. A kamara tevékenysége elsősorban az oktatásra fókuszál, melynek során kilenc órás, 12 alkalmas képzéssel bocsátják útjukra a hallgatókat. Számos neves ügyvéd, mérnök, közgazdász szerepel képzettjeik között. A konfliktuskezelés a hazai pénzügyi szektorban nem mutat kedvező arányokat. A panaszoknak körülbelül a 85 %-a marad kezeletlen vagy ténylegesen megoldatlan. A személyes egyedi szintű konfliktuskezelés hiányzik az ügyfélpanaszok intézése során. Az igények többnyire azok, hogy lehetőség legyen a személyes megjelenésre, ahol az ügyfelet meghallgatják. Manapság, amíg egy ügy nem jut el a Pénzügyi Békéltető Testülethez, addig erre nincs lehetőség. Ez utóbbi szerv munkája igen kiemelkedő és hatékony, a vitarendezés fontos fóruma. A mediáció a Békéltető Testület előtt, de az ügyfélpanasz pénzintézeti elutasítása után töltené be legjobban a szerepét. Már az is jelentős előrelépés lenne a bankok panaszkezelésében, ha legalább valamiféle fellebbezési lehetőség állna az ügyfél rendelkezésére a pénzintézet első válaszadását követően. A most folyamatban lévő jogszabály módosítások alapján a szolgáltató köteles lesz úgy eljárni, hogy a lehetőségekhez mérten elkerülje a fogyasztói jogvitát. Ez annyit jelent, hogy nem lesz elegendő önmagában a jó panaszkezelés, hanem meg kell majd előzniük a jogvita kialakulását is, tehermentesítve ezáltal a jogorvoslati rendszert. A választottbírósági rendszer, mint alternatív vitarendezési fórum kiiktatása szintén egy ok a mediáció beépítésére a pénzügyi panaszkezelésbe. Etikus és fair bankrendszerről sem lehet addig beszélni, amíg ezek a vitarendezési folyamatok nem kerülnek megfelelő útra. A mediáció bevezetése nem csak a folyamatban résztvevő ügyfelek, hanem a pénzügyi szektor érdekeit is szolgálja az előadó szerint, mivel az ügyfelek álláspontját szem előtt tartó fogyasztóvédelmi magatartás fontos versenytényező az ügyfelek hosszú távú megtartásában.
Szekeres Diána a Budapest Gazdasági Főiskola főiskolai docense tartott ezt követően rövid ismertetést a mediációs segítséggel történő gazdasági vitarendezésről. Röviden bemutatta az elszámolási törvény hatályát (időbeli, tárgyi alanyi, területi) a devizaalapú, devizaalapunak nem minősülő deviza, valamint forint alapú (2009. júl. 26. napját követően fennálló) hitel, lízing, és kölcsönszerződések tekintetében.
A jövedelemarányos törlesztőrészletről és hitelfedezeti szabályokról szóló 32/2014. (IV.10.) MNB rendelet fontosságára is felhívta a figyelmet, kiemelve annak adósságfék szerepét, valamit a rendelet mellékletében foglalt kiszámítási képlet alkalmazását.
A gazdasági mediáció történeti kialakulását is végigvezette, melyben kiemelte a különböző vallások békítő, vitarendező szerepét is. A békéltetés újkori közvetítése viszont csak a választottbíráskodás kialakulásával kezdődött meg, és Magyarországon is a választottbírák láttak el legfőképpen békéltető feladatokat. A mediáció számos olyan előnnyel jár, mint a tervezhetőség, rugalmasság, önkéntesség, titoktartás, gyorsabb, hatékonyabb ügyintézés, ahol a felek szemben állnak ugyan, de kénytelenek közösen konszenzusra jutni, s a megegyezés tartalmában is ők játszanak fő szerepet. A gazdasági jogvitákban is sokkal előnyösebb lenne a mediáció gyakorlati alkalmazása. A békéltetési tevékenységben ugyanakkor a folyamatos továbbképzésre is nagy hangsúlyt kell fektetni. Esetpéldákat is hallhattak a résztvevők a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gyakorlatából, melyből a legtipikusabb mediációs esetek kerültek említésre. Ilyen például a családon belül értékesíteni kívánt üzletrész adásvétele, a munkavégzés során kialakuló konfliktusok köre, főként vezető állású munkavállalók körében, illetve középvállalkozásoknál a munkavállalót érintő kérdések (szellemi alkotások joga).
A bankok és ügyfelek jogvitájának bírósági útjáról tartott előadást ezt követően Szabó Péter, a Szombathelyi Törvényszék bírája. Elmondta, hogy a hosszú távú együttműködéseknél a jogvita rendezésének legjobb útja a méltányosság keresése, ezáltal a mediáció. Bemutatta a devizahiteles ügyeket illetve a fogyasztói szerződéseket érintő legfontosabb jogszabályokat, valamint a vonatkozó PK véleményeket. Felhívta a figyelmet az elszámolás részletes szabályairól szóló törvény jelentőségére, annak is kifejezetten a 24-29.§-ára, mely a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását követő nemperes eljárás szabályait tartalmazza.
A konferencia záró előadójaként Gulyás Judit ügyvéd (Szecskay Ügyvédi Iroda) foglalta össze az ügyfél-tájékoztatás céljából létrehozott mozgó tájékoztatási pontok működését. Összesen 19 településen (köztük olyan kisebb városokban is, mint Esztergom, Balassagyarmat, Salgótarján, Vásárosnamény) nyújtanak majd segítséget a devizahiteles adósok részére a tájékoztató pontok az elszámolással kapcsolatos panaszokkal, problémákkal kapcsolatban. További települések is számíthatnak azonban a mozgó pontokhoz hasonló információs segítségre, ezeken a helyeken az úgynevezett pénzügyi tanácsadói irodahálózat fogja ellátni e feladatokat. A mozgó pontokat nem az önkormányzatok, hanem különböző civil szervezetek működtetik majd, köztük ifjúsági, egyházi szervezetek is. A tájékoztató pontokon dolgozó segítő személyek 2 napos tanfolyamon sajátítják el a segítségnyújtáshoz, információadáshoz szükséges ismereteket, s tudásukról vizsga keretében számot adnak mielőtt megkezdik szolgálatukat a településeken. A segítő munkatársak várhatóan április 18-tól jelennek meg a helyszíneken először, s a nap teljes szakában – az éjszakát kivéve – elérhetőek lesznek. A tervek szerint november 20-21. napjáig segítik az adósokat az információadással.
Az előadó kiemelte, hogy a mozgó pontoknak tehát nem feladata a jogsegély nyújtása, de nem is az ügyfél-pénzintézet közötti vita eldöntésére vagy abban való állásfoglalásra alakulnak. Kizárólag azzal a céllal jönnek létre, hogy az elszámolási törvény rendelkezéseiről, valamit a bankok kötelezettségeiről informálják az embereket, s egyfajta pszichikai megnyugtatást közvetítsenek a társadalom felé, ugyanakkor megpróbálják a nem reális igényeket a realitások felé terelni. Igyekeznek majd arra is felhívni az emberek figyelmét, hogy az MNB felügyelte ellenőrizte a pénzügyi intézmények elszámolási módszerét, így az elszámolás helyességét lehetőleg próbálják elfogadni. Hasznosnak tartják továbbá az MNB honlapjának ajánlását a devizahiteleseknek, ahol a GYIK (gyakori kérdések) menüpont alatt minden fontos tudnivalót megtalálnak az elszámolással kapcsolatban. A mozgó pontok kifejezetten mediációs feladatokat nem látnak majd el, azonban szükség esetén igyekeznek mediátorokat ajánlani a jogviták rendezésére.
