Az elkövetkezendő hét évben több mint 12 ezer milliárd forint uniós pénz érkezik Magyarországra – az NGM közlése szerint. A jövő évtől induló uniós pályázati rendszertől egyszerűbb pályázati szabályok, a gazdaságfejlesztés hangsúlyosabb támogatása várható.
Az Európa 2020 stratégia okulva a korábbi hiányosságokból öt fő célkitűzést határozott meg az évtized végéig: növekedés elősegítése és a munkahelyteremtést, az éghajlatváltozással és az energiafüggőséggel szembeni küzdelem, kutatás-fejlesztés, a képzési szint javítása, s a szegénység és a társadalmi kirekesztettség csökkentése. A 2007-2013-as európai uniós programok teljes lebonyolítása még nem ért véget, a vállalkozások leginkább már a következő időszak (2014-2020) pályázataira koncentrálnak. A jövő évben induló gazdaságélénkítő programmal az elkövetkezendő hét évben több, mint 12 ezer milliárd forint uniós pénz érkezik Magyarországra - Rákossy Balázs Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásért felelős államtitkár közleménye szerint. A tervek alapján a Kormány a gazdaság fejlesztésére és munkahelyteremtésre fogja felhasználni a fejlesztési támogatások 60 százalékát. Az uniós forrásból megvalósuló programokra és beruházásokra idén 16 százalékkal többet költ majd az ország, mint a tavalyi évben. Egyszerűbb eljárásrendet és intézményrendszert ígért az államtitkár a vállalkozások számára. Újrainduló lakossági energiahatékonysági pályázatok, kutatás-fejlesztési programok, hűtőgépcsere-pályázat is kilátásban van, de óvodáztatás, és a kis- és középvállalkozások (kkv) további fejlesztése is szerepel a tervek között.
Az új uniós pályázatok elérését a Fair pályázatkitöltő informatikai rendszer segíti mostantól, amely személyre szabott felülettel igyekszik könnyebbé tenni a pályázási folyamatát. A rendszer legnagyobb fejlesztésének tartják, hogy közhiteles adatbázisokkal is összeköttetésben áll (NAV, cégbíróság, földhivatal), melyek segítségével a pályázó online le tudja kérni a pályázáshoz szükséges dokumentumokat. A felület elviekben nem igényel külső segítséget, a pályázó maga is fel tudja vinni a szükséges adatokat, s az eddigi 600 adatmező helyett most már csak 300 mezőt kell kitölteni, de várhatóan ezek száma a jövőben tovább csökken majd. Ha a pályázó rendelkezik elektronikus aláírással, akkor a teljes igénylési folyamat papírmentes lehet.
A 2014-2020 tervezési időszakban kutatásra és innovációra fordítható limit is magasabb lesz, több, mint 700 milliárd forintos pályázati keret áll rendelkezésre, ami csaknem kétszerese a korábbi támogatási ciklusban (2007-2013) felhasználásra szánt összegnek. Míg 2013-ban a bruttó hazai termék 1,3 százalékát fordították a kutatás-fejlesztésre, az új „Befektetés a jövőbe” elnevezésű stratégia célkitűzése, hogy ez a mutató az 1,8 százalékot elérje.
A 2014-ben kiemelkedő gazdasági tevékenységet elért vállalkozások körében meghirdették a 2014. évi Magyar Innovációs Nagydíj pályázatot összesen hat kategóriában. A díjra azok a vállalkozások pályázhatnak, akik ebben az évben kiemelkedő műszaki, gazdasági innovációs tevékenységgel jelentős hasznot értek el. Az elbírálás során azonban nem csak jelentős többleteredményt kell tudni felmutatni, hanem az eredetiséget, társadalmi hasznosságot is értékelik. A nagydíjra 2015. február 17-ig lehet pályázni, s 2015. március végén adják majd át a díjakat.
Jövőre a Kormány az uniós pénzekből jelentős támogatásban kívánja részesíteni azokat a tevékenységeket, amelyek új és versenyképes szolgáltatást hoznak létre, a kutatás-fejlesztésben pedig kifejezetten azok lesznek a befutó vállalkozások, akik előmozdítják a magyar ipar versenyképességét.
A mikro-, kis- és középvállalkozások részére szánt támogatások jó része csak a jövő évben kerül pályázható stádiumba, a vállalkozások technológiai korszerűsítésére és külpiaci megjelenésének támogatására azonban már megjelent egy-egy – rövid időszakra vonatkozó – pályázati kiírás. A külpiaci tevékenység támogatása elsősorban külföldi kiállításokon, vásárokon való részvételt, piacra jutáshoz szükséges marketingtevékenységet támogat, melynek feltételei közé tartozik a külkereskedelmi felelős kijelölése, piackutatás elkészítése és idegen nyelvű honlap elkészítése. A vissza nem térítendő támogatás összege 3 – 7,5 millió forint között lehet, s legfeljebb a beruházás 50%-át érheti el. Az előzőhöz hasonlóan szintén ez év végéig pályázhatnak a mikro-, kis- és középvállalkozások a termelési kapacitás bővítése érdekében, melyhez maximum 50%-os (10 millió forint összeghatárig terjedő) vissza nem térítendő támogatás igényelhető. Ebben a kiírásban elsősorban gyártáshoz kapcsolódó, új termelő eszköz beszerzése, új gyártási folyamat, információs technológia-fejlesztéshez kapcsolódó tevékenységek támogathatóak.
Turóczy László, az NGM gazdaságtervezésért és versenyképességért felelős helyettes államtitkár közleménye szerint az Európa 2020 stratégia fő célja, hogy fenntartható növekedési pályára állítsa az európai gazdaságot. Ennek érdekében fontos célok kerültek megfogalmazásra, melyek a támogatásokkal valósítandóak meg, így – többek között -, hogy a 20-64 évesek körében a foglalkoztatottság szintje elérje a 75 százalékot, a kutatás-fejlesztés és az innováció ösztönzését elősegítő beruházásokra kell fordítani a GDP 3 százalékát, az üvegházhatást okozó gázkibocsátások csökkentése, a megújuló energiaforrások növelése és az oktatás területén például elérendő cél, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok 40 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezzen. Nem utolsó sorban fontos célkitűzés az is, hogy 20 millióval csökkenjen az EU-ban azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek.
A 2014-2020 közötti programozási időszakban egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló jogszabály is megjelent idén novemberben. A pályázók a korábbihoz képest több eltérő szabályra is számíthatnak. A már említett elektronikus pályázási rend bevezetése mellett egy további lényeges változás, hogy – mivel a különböző uniós alapok pályázatait és lebonyolítását ugyanaz a jogszabály rendezi – egyforma eljárásrendben kell beadni a pályázatot, lebonyolítani a teljes folyamatot, függetlenül attól, hogy például vidékfejlesztési vagy felzárkóztatási pénzekre pályázik valaki. Várhatóan csökkennek a pályázatokra rakodó költségek is, mivel korábban igen nagy többletköltséget jelentettek a pályázáshoz kapcsolódó jogi, pályázatírói, műszaki előkészületek. Az ígéretek szerint az elszámolási rendszerben is jelentős lesz a változás, s míg eddig egy beruházás megkezdéséhez elengedhetetlen volt, hogy a pályázó önerőből finanszírozzon eleinte, mostantól a vállalkozásoknak később kell majd beletenniük egy adott projektbe a saját erejüket. Mindez segíthet megfelelő eszközállományt létrehozni egy vállalkozáshoz, s egy ideig a támogatásból is finanszírozható a beruházás. A kormányrendelet további újdonsága, hogy a támogatási kérelmek eljárása történhet majd kiemelt, standard, egyszerűsített illetve területi vagy közösségvezérelt eljárásrend alkalmazásával. Egyszerűsített eljárás folytatható le, ha csupán a támogatást igénylő jogosultsága vagy mérlegelést nem igénylő értékelési szempontok vizsgálatára kerül sor, míg területi kiválasztási rend akkor alkalmazható, ha a főváros, a megye és a megyei jogú város integrált területi programja keretében támogatandó projektekről van szó. A támogatási kérelmek formai vizsgálata 10 napon belül megtörténik, s ez idő alatt az irányító hatóság tájékoztatja a pályázót arról, hogy az alaki feltételeknek megfelelt, s hogy a tartalmi értékelést megkezdi. Hiánypótlásra egyedül az egyszerűsített kiválasztási eljárásban nem lesz lehetőség. A pályázati rend palyazat.gov.hu és a szechenyi2020.hu oldalakon történik, ahol a pályázatok tényleges beadása és a pályázati folyamat is itt nyomon követhető. A pályázatokra való idejében történő felkészülés most is nagyon lényeges, s a vállalkozás pénzügyi rendbetételén túl egy jól átgondolt tervezési dokumentáció is szükséges. A kkv pályázatok többségéhez megfelelő – jellemzően ingatlan – biztosíték nyújtását is előírják a szabályok, így ezzel is előre számolni kell.
