„Olyan brutális túlburjánzást, túlszabályozottságot tapasztalok, ami nem megkönnyíti, hanem megnehezíti az emberek életét” – jelentette ki Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Tizenkettedik Magyar Jogászgyűlésen, ahol vázolta az Államreform-2 néhány ügyfélbarát intézkedését is.
A szeptemberben rendezett Tizenkettedik Magyar Jogászgyűlésen nagy érdeklődés kísérte Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter A kormányzás és a közigazgatás fejlesztése az új kormányzati ciklusban című előadását. A mintegy kétszáz fős hallgatóság előtt a miniszter azzal kezdte beszédét, hogy az 1990 és 2010 közötti rendszerváltozás rendszere több értelemben is véget ért. Ennek a jogászok számára is világos és egyértelmű jelzései vannak. Ezek közé sorolta az Alaptörvényt, a kétharmados törvényeket, az új polgári jogi és büntetőjogi kódexet, amelyekhez ebben a ciklusban új eljárási törvények csatlakoznak majd. Ezek az új jogszabályok egy új rendszernek az alapjait jelölik ki.
Ma az a fő kérdés – állította az előadó –, hogy a közigazgatás mennyiben képes szolgálni az ország versenyképességét. Az ország akkor versenyképes, ha a következő hét-tíz évben tartós lesz a gazdasági növekedés. A gazdasági fellendüléshez évi 4 százalékos növekedés szükséges – mondta, hozzátéve: az idén legfeljebb 3-3,5 százalékos növekedésben bízhatunk, míg a jövő évi európai előrejelzések 2,8 és 3 százalék között mozognak.
Az országot jobbá akarjuk tenni, meg akarjuk változtatni, de ez a közigazgatás nélkül nem megy, mert a közigazgatás érdemi, versenyképességi tényező – hangsúlyozta Lázár János, aki szerint kulcskérdés, hogy mennyire versenyképes a közigazgatás tudása, fölkészültsége, mert nemcsak a közigazgatás, hanem az abban dolgozók fejlesztéséről is beszélni kell.
2014 őszén, a 2015-ös költségvetési vitában mérlegelnie kell a kormányzatnak, hogy 2010 és 2014 között a közigazgatásban lezajlott változások milyen eredményre vezettek, hol tartunk “Nekem most az a munkám, hogy fölmérjem, mi történt 2010 óta, versenyképességet erősítő vagy gyengítő volt-e az átalakítás, hová jutott el az Államreform-1, illetve hová juthat el az Allamreform-2” – vázolta a kormányzati feladatokat.
A miniszter szerint az az államszervezet, amely bizonyos állami feladatokat piaci eszközökkel akar ellátni, nem alkalmas az ország versenyképességének javítására. E meggyőződésében a 2008 utáni gazdasági krízis is megerősítette. Azok az országok voltak jó válságkezelők, ahol az államirányítást, a közigazgatást, az állami befolyásolási képességet nem építették le, nem gyöngítették, azaz nem piacosították az államot.
A hatékony állam az adófizetők pénzéből igyekszik jól működtetni az országot, és ezt nem kiszervezéssel, piacosítással, hanem önmaga megszervezésével akarja ellátni. Az adófizetők abban a reményben fizetnek adót, hogy azokat a feladatokat, amiben a köz szó benne van, úgymint közigazgatás, közoktatás, köznevelés, közbiztonság, közegészségügy, hatékonyan megszervezi. “Ezek a közszolgáltató rendszerek ma átvilágításra szorulnak” – hangsúlyozta. Megtudtuk, hogy a közigazgatás fejlesztésére az Európai Bizottság a következő két évben mintegy 300 milliárd forintot biztosít.
A közvetlen teendőkről szólva elmondta, hogy a területi közigazgatást, a kormányhivatalokat, a járási hivatalokat még erősebbé, professzionálisabbá teszik. “A kormányhivatali struktúra bevált, a szakigazgatási szervek és a kormányhivatalok, illetve a járási hivatalok integrációja nagy lehetőséget tartogat” – fejtegette. A belső kohézió erősítése jegyében a kormányhivatalon kívüli szakigazgatási szerveket a kormányhivatalokba integrálják.
Olyan közigazgatásra van szükség, amely legfontosabb feladatának a gazdaság kiszolgálását tekinti. Ezért ma a legnagyobb közigazgatási kihívást a munkahelyet teremtők kiszolgálása, a munkahely biztosítása és az ügyeik megoldása jelenti. „Nem véletlenül rendeztük át az európai uniós forrásokat” – jegyezte meg.
Ennek eredményeként az ország a rendelkezésre álló keretből a két évvel korábbi 16 helyett 67 százalékot tud fordítani a kkv-szektorra. Lázár János szólt arról is, hogy mintegy ezermilliárd forint összegű beruházás áll azért, mert a hatósági engedélyezési eljárás már több mint egy esztendeje húzódik. “Felbecsülhetetlen nemzetgazdasági károkat okoznak azok a partikuláris érdekrendszerek és érdekcsoportok, amelyek pártpolitikai hovatartozás miatt stagnálnak” – szögezte le.
“Hány ember kell ahhoz, hogy megszervezzük az állam ellátását?” – tette fel a kérdést Lázár János, akinek a számításai szerint a közszférában minden hónapban 900 ezer ember kap bért az Államkincstáron keresztül. Ebben nincsenek benne az állami szervezetek, a többségi vagy 100 százalékos állami tulajdonban lévő vállalkozók közalkalmazottai. Így aztán a mindenféle háttérintézménnyel, bújtatott foglalkozással, tanácsadókkal, szakértőkkel együtt egymillió-százezerre becsülte azoknak a számát, akik az államtól kapják a fizetésüket. “Mindez hogyan aránylik a 4,2 millió adófizetőhöz?” – fordult újabb kérdéssel a hallgatósághoz.
A feladatok számbavétele után lehet megmondani, mennyi állami közszolgára van szükség. Minden átalakítás, de az Államreform-2 is értelmetlen, ha a közszférában, a közigazgatásban nem következik be a bérezési rendszer átalakítása. “Ma ügyvivői szinten megalázó a bérezési struktúra – jelentette ki. – Hihetetlen kereseti anomáliák vannak, alulfizetettségből adódóan pedig motiválatlanság is van. Ma egy járási hivatali ügyintéző, akinek pedagógus a felesége vagy rendőr a férje, azon a határon mozog, hogy már-már jogosult a szociális támogatásra. Az Államreform-2 része lesz a köztisztviselői életpályamodell kialakítása is” – közölte.
Egy kormányhivatalban az ügyfélnek mindig igaza kell, hogy legyen. Ezért a miniszter szerint totális szemléletváltásra van szükség az államapparátusban. Ezt célozza az Államreform-2 is, amelynek lényege: „az állam nem uralkodhat az emberek felett, hanem szolgálni kell, egy szolgáltató államot kell felépíteni”.
Ami a konkrétumokat illeti, a miniszter türelmet kért, de azért egypár intézkedést megemlített. Január 1-jétől szeretnék levinni 15 napra az általános ügyintézési határidőt, amit legfeljebb 15 nappal, de főszabályként nyolc nappal lehetne meghosszabbítani.
Álláspontja szerint meg kell vizsgálni, hogy az útlevélért, személyigazolványért egyáltalán kelljen-e fizetni, vagy legalább egy ingyenes igazolvány – a személyi igazolvány vagy a jogosítvány – férjen bele az államnak az ügyintézési tevékenységébe.
Az állam nemrégiben szerződést kötött a Magyar Telekommal, amely alapján 130 milliárdos beruházással 2018-ra 3,6 millió háztartásnak szélessávú internetet tesznek hozzáférhetővé. 260-280 kormányablakon klasszikus okmányirodai és egyéb szolgáltatásokat biztosítanak, és 2017–2018-ban képesnek kell lennie az államnak – benne a Magyar Postának – olyan szolgáltatásokat nyújtani, amelyeket elektronikusan otthonról is intézhetnek az ügyfelek. “A sárga csekk ideje lejárt, bár jelenleg még több tízmilliárd forint haszna van belőle a postának” – fogalmazott Lázár János.
A miniszter szólt a jogásztársadalom felelősségéről is. Mint megjegyezte, a közigazgatás átalakítása az összefügg a mai magyar jogrendszer állapotával is. A közigazgatás átalakítása, szolgáltató és ügyfélcentrikus jellegének megerősítése ugyanis elválaszthatatlan attól, hogy milyen jogszabályok határozzák meg a jogalkalmazók és az ügyfelek jogait. “Olyan brutális túlburjánzást, túlszabályozottságot tapasztalok, ami nem megkönnyíti, hanem megnehezíti az emberek életét” – mondta. “Sokszor azért születnek jogszabályok, hogy politikai döntéseket igazoljanak vissza, sokszor pedig azért, hogy betartatásukért az állam kiróhassa a megfelelő eljárási illetéket” – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Kapcsolódó cikkek:
Jogászok csúcstalálkozója - Paczolay Péter és Trócsányi László előadásai
Büntetőjogi-csúcs – Polt Péter legfőbb ügyész és Pintér Sándor belügyminiszter előadásai
