A Bírók a Mediációért Egyesület a 2013-as kőszegi-szombathelyi I. Mediációs Panoráma nemzetközi konferencia népszerűségén felbuzdulva 2014-ben megszervezte a rendezvény folytatását. A II. Mediációs Panorámának – az Országos Bírósági Hivatal fővédnökségével – szeptember 4-e és 6-a között Keszthely városa adott otthont. Az esemény médiapartnere a Jogi Fórum volt, de számos további szervezet nyújtott felbecsülhetetlen támogatást.
Sok hazai előadó mellett Svájcból, Franciaországból, Belgiumból, Horvátországból, Németországból, Olaszországból, Brazíliából és Mauritius-ról is érkeztek vendégek színvonalas prezentációikkal „felszerelkezve”. A konferencia – részben workshopok keretében – foglalkozott a mediáció magyarországi helyzetével, kitért az eljárási kódexek jelenleg folyó kodifikációjához kapcsolódó kérdésekre, az állami szerepvállalásra, bemutatta a bevált „jó gyakorlatokat” („best practices”), a közvetítés sajátosságait az egyes jogterületeken (polgári és családjogi, büntető és szabálysértési ügyekben, a gazdasági és a munkajogban). Külön blokk foglalkozott a közjegyzői szereppel, s hazai bírósági közvetítők szimulált esetgyakorlatot is tartottak. Méltató mondatokat kaptunk a kőszegi konferencia előadásait tartalmazó igényes, az OBH támogatásával és a hagyományteremtés szándékával egyesületünk elnöke, dr. Gyengéné dr. Nagy Márta és alelnöke, dr. Szabó Péter szerkesztésében készült kiadvány miatt, de sikert arattak a résztvevők körében a társasági programok, köztük a Festetics Kastélyban tartott tárlatvezetés, a panorámahajózás és a Helikon Hotelben biztosított gálavacsora is.
Számos hallgató fejezte ki örömét a közvetítés általános kérdéseinek sokszempontú megközelítését nyújtó prezentációk miatt. Visszatérő résztvevőink egy része ugyanakkor már régen túl van a mediációval történő megismerkedés örömén és nehézségein, ők a közvetítés továbbfejlesztésében gondolkodnak és szívesebben hallanának többet az egyes problémák mélyelemzéséről. Részükről fogalmazódott meg az az igény, hogy a következő konferencián több kisebb teremben tartandó, egyenként alacsonyabb hallgatói létszámú interaktív szekcióülések színesítsék a nem is feltétlenül folyamatos „nagyszínpadi” előadásokat. E részben ellentétes kívánalmaknak egyesületünk a következő konferencia szervezésekor igyekszik is a lehetőségek figyelembevételével megfelelni.
A Bírók a Mediációért Egyesület és a konferencián dr. Németh Zoltán elnök, igazságügyi minisztériumi főosztályvezető által bemutatott Közép-Európai Mediációs Intézet között létrejött együttműködési megállapodás ebben is segítségünkre lehet. A nagy számban érkező bírósági és más jogászi hivatásrendi vezetők pedig jelenlétükkel és/vagy együttműködő partneri támogatásukkal tettek hitet a közvetítés fontossága mellett, jelezve, hogy a mediációtól idegenkedő mentalitás ma már kisebbségbe szorult a jogászi közvéleményben és a bírói karban.
A rendezvényt dr. Handó Tünde, az OBH elnöke is megtisztelte jelenlétével és Dr. Patyi Gergely Igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár, valamint Dr. Sorok Norbert a Zalaegerszegi Törvényszék Elnöke köszöntő gondolatait megelőző megnyitó beszédével, melyben a bírósági közvetítés első, szavai szerint legnehezebb alapozó szakaszát „cementező” tevékenységéért köszönetet mondott egyesületünknek e folyamatban az OBH mediációs munkacsoportjában, a konferencia Szervezőbizottságában vagy más módon aktív tagjainak és elnökének, Dr. Gyengéné Dr. Nagy Mártának.
Az első szakmai előadó, M. Pierre Guerder a francia Semmítőszék tiszteletbeli doyenje a jogalkalmazás legfelsőbb szintjei és a mediáció kapcsolatáról szólt. Dr. Kőrös András kúriai tanácselnök, egyetemi oktató az „A mediáció lehetőségei Magyarországon az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépése után” című szokásos alapossággal, jogszabályi hivatkozásokkal, nemzetközi kitekintéssel elkészített előadásában kitért az Európa Tanács R (98) sz. ajánlására, a hazai jogfejlődésre, a kötelező családjogi közvetítésre és a további jogalkotási-jogalkalmazási kihívásokra, így a mediációnak a készülő Polgári Perrendtartásba illesztésére a bírósági és a nem bírósági mediáció kapcsolatára, a gyermek bevonásába a mediációba. Dr. Zámbó Ágnes, a Pécsi Törvényszék Polgári-Gazdasági-Közigazgatási-Munkaügyi Kollégium kollégiumvezetője a hazai bírósági közvetítés egységes, országos gyakorlatának kialakításáért emelt szót.
A konferencia második napján az eljárásjogi kodifikáció és a mediáció témájában Dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara Elnöke és dr. Varga István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Polgári Eljárásjogi Tanszék tanszékvezetője osztotta meg gondolatait. Dr. Bánáti János a szabályozás koherenciája és a vádlotti, védői jogok megőrzésére, dr. Varga István a mediáció tudományos elvi alapjaira hívta fel a figyelmet.
Az első workshop az „önkéntes mediációtól a kötelező mediációig a polgári és családjogi ügyekben” címet viselte. Arthur Trossen németországi bíró (Altenkirchen), mediátor és nemzetközi közvetítés-szakértő szerint a német bírói közvetítéssel kapcsolatos viták elcsitulni látszanak. Az ügyelosztási rendben a bírói és a mediátori („Güterichter”) ügyek elkülönítése mint alkotmányos követelmény betartása esetén a bírói mediáció elfogadott és fokozatosan elterjedt intézmény, a bírói tekintély és a bíróság mint mediációs helyszín az ügyfelek szemében a mediátorként eljáró bírónak és eljárásának is respektust kölcsönöz. Dr. Markovics Róbert, kaposvári törvényszéki bírósági titkár, közvetítő a kötelező közvetítés kiterjesztése mellett tört lándzsát a hazai mediációban. Felhívta a figyelmet a bírósági közvetítés nem mérhető, mert nem mediációs megállapodásban megnyilvánuló eredményeire, így a házasság fennmaradására, a keresettől elállásra, a perbeli egyezségkötésre. Jean Mirimanoff svájci bejegyzett mediátor, volt polgári bíró a kötelező mediációról alkotott összetett, a hátrányokat és az előnyöket is ecsetelő véleményt.
A Workshop II., a „Mediáció a büntető és a szabálysértési ügyekben” címet kapta. Dr. Szurdi Béla, a Debreceni Járásbíróság elnöke a Debreceni Ítélőtábla Szabálysértési Mediációs Munkacsoportja tagjaként szerzett ismereteiről tájékoztatta a résztvevőket, szólt a rendőrségi hatáskör vonatkozó problémáiról. Dr. Kahler Ilona, a Debreceni Törvényszék Elnöke a büntetőjogi és szabálysértési mediáció alapelveiről, jogszabályi hátteréről adott elő, kitért a tevékeny megbánás mint büntethetőséget megszüntető ok jelentőségére is. Henczi Attila mediátor a Zala Megyei Kormányhivatali pártfogó felügyelői osztályvezető tapasztalatait is megoszthatta a hallgatósággal. Dr. Szabó Sándor a Szombathelyi Járásbíróság elnöke, Dr. Fellegi Borbála a Foresee Kutató csoport, Giovanna di Bartolo, firenzei bíró, családjogi és büntetőjogi közvetítő is fontos következtetésekkel gazdagította tudásunkat.
A „közjegyzői tevékenység és mediáció európai és nemzetközi viszonylatban” című workshop résztvevői Dr. Mátyás Ferenc, az ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék PHD hallgatója, az Ars Boni szerkesztőbizottsági tagja szerint az önrendelkezéshez való jog és a tisztességes eljáráshoz való jog az alternatív vitarendezésben is érvényesül. A bírósághoz való jog pedig magában foglalja a bírósághoz nem fordulás jogát is, azaz a mediációhoz való jog közvetve az Alaptörvény 25. cikkének (1) bekezdésén nyugszik, alkotmányos alapjog. Dr. Tamás Gyöngyvér, az Andrássy Egyetem oktatója a nem a társadalmi igények és alulról jövő kezdeményezések alapján induló közvetítés lehetséges hátrányaitól óvott mindannyiunkat. Dr. Jacques Andy Isabelle, a Wolf-Theiss Ügyvédi Iroda mauritius-i ügyvédje a mauritius-i közjegyzők kiemelkedő mediációs szerepéről és a Mauritius-i Legfelsőbb Bíróság Mediációs Csoportjáról, a legfelsőbb bírák mediátori tevékenységéről számolt be. Dr. Reviczky Renáta, közjegyzőhelyettes az „A közjegyzők és a közvetítők konkurálásának lehetséges vetületei az új Pp. kodifikáció tükrében” című prezentációjában a közjegyzői kettős szerepkör (bíróihoz hasonló és mediációs jellegű) összekeverésének veszélyeire, ugyanakkor a szétválasztás és ezzel a közjegyzői mediáció lehetséges voltára tette a hangsúlyt.
A „Munkajogi perek és mediáció összefüggéseiről” Kovács Géza főosztályvezető, a Foglalkoztatási Hivatal, Munkaügyi és Döntőbírói Szolgálat igazgatója, dr. Bazsó Bernadett bírósági közvetítő, Dr. Luisa Stella Continho brazil ügyvédnő és Rúzs-Molnár Krisztina, a Szegedi Tudományegyetem ÁJK Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék docense tartott előadást. Kovács Géza főosztályvezető, az MKDSZ igazgatója a hazai meglehetősen ritka munkaügyi mediáció problémái közé sorolta a hazai munkavállalók kisebb jogtudatosságát, a munkáltató és a munkavállaló egyenlőtlen helyzetét, egyes érdekvédelmi szereplők túlzott szereplési vágyát, önbizalmát. Mindazonáltal a 18 év alatt lefolytatott 120 közvetítői eljárásából az MKDSZ-es közvetítés 90 % feletti eredményességi mutatóval rendelkezik. Dr. Luisa Stella Continho a brazíliai munkaügyi bírósági közvetítésről elmondta, hogy 2010 óta minden régió munkaügyi bírósága területén legalább egy munkaügyi bírósági közvetítői szolgálat működése kötelező, de az évente erőteljes állami kampánnyal kísért „mediáció hete” is hozzájárult a bírósági közvetítés elterjedéséhez. Dr. Bazsó Bernadett rámutatott arra, hogy a sikeres közvetítés jóleső érzés még a mediátornak is, s „két ember között pedig a legrövidebb út valóban az egyenes beszéd”. Rúzs-Molnár Krisztina a zsebbe kapott fizetéssel járó cinkosságnak az egyéni munkavállalói érdekérvényesítést, a munkavállaló-munkáltató közötti mediációt gátló-torzító hatását emelte ki.
A második napot záró, a dr. Tóth Katalin budapesti IV. és XV. kerületi bírósági bíró vezetésével az előadótársai, dr. Bazsó Bernadett (Székesfehérvári Törvényszék), Kanyáriné dr. Tuska Mariann (Szegedi Járásbíróság), dr. Vida János Zoltán (Miskolci Járásbíróság) bírósági titkárok által prezentált szimulált esetgyakorlat könnyed, helyenként tréfás jellege, szimbolikus metakommunikációja egyszerre csalt mosolyt és nyíltszíni tapsot is kiváltó elismerést az arcokra.
A harmadik napon dr. Kiss Károly, az Igazságügyi Minisztérium jogi szakreferenes az „Állami szerepvállalás a 2008. évi 52. sz. Irányelv átültetésében” című prezentációját tartotta meg, melyből a figyelmes hallgató rádöbbenhetett arra, hogy az általánosnak tűnő, szép európai uniós mediációs elvek mögött nagyon is gyakorlati tagállami tennivalók rejtőznek. Az 5. cikk (2) bekezdése alapján a közvetítés nem akadályozhatja meg a (hagyományos) igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést, s e követelmény teljesülése a kötelező közvetítés szabályozásánál hangsúlyosan figyelembe jön. Kertész Tibor, bécsi mediátor az online mediáció előnyeit és hátrányait, az utóbbiak között az adatvédelmi, titokvédelmi aggályokat tárta elénk. Hangsúlyozta, hogy az internetes mediáció a bírósági mediációban is jól alkalmazható használható.
Cristophe Valente párizsi családjogi bíró, dr. Exner Zoltán bírósági közvetítő és Eric Battistoni belga munkaügyi bíró, mediátor „bevált gyakorlatokat” ismertetett. Cristophe Valente szerint a bírák által folytatott mediáció a nem mediációs ügyekben a továbbra is elsődleges, de nem kizárólagos ítélkezési tevékenység szemléletét is fejleszti, és a nem bíró mediátorok elfogadottságát is erősíti a bírói részvétel. Így még akkor is fontos a bírói közvetítés, ha a nagy párizsi bírósági ügyteher nem teszi lehetővé, hogy a bírói szervezet más tagjaival azonos számú bírósági mediációs ügyet szignáljanak a bírákra.
A gazdasági mediációs workshop keretében Srdan Simac a Horvát Kereskedelmi Fellebbviteli Bíróság bírája, a Horvát Mediációs Egyesület Elnöke, közvetítő, mediátorképző azt hangsúlyozta, hogy az üzleti mediáció a partnerek, ügyfelek megőrzésének fő eszköze, márpedig e területen sokkal nehezebb új partnereket, ügyfeleket szerezni, mint a meglévőket megtartani. Damir Kontrec a Horvát Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának bírája, a Horvát Kereskedelmi és Iparkamara Elnöke fontos elvi és gyakorlati jelentőségű gondolataiból bírói és mediátori énje is kitűnt. Gergelyné dr. Mohácsy Edit, mediátor, a Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. vezető jogtanácsosa kiemelte, hogy a biztosítási jogvitákban a mediáció speciális hátránya, hogy a biztosító ügyfele alappal vagy anélkül, de azt feltételezheti, hogy a biztosító csak másként nem megszerezhető információ elérése érdekében vesz részt a mediációban, míg a biztosítási jogviszony fennmaradása az egyik potenciális előny.
