Sikerül-e a bankoknak megdönteni a devizahitel-szerződések tisztességtelenségének vélelmét? A Fővárosi Törvényszék eddigi ítéletei szerint nem. Vagy részben igen? Közben a kölcsönök elszámolási kérdéseit rendező törvényjavaslat már a Tisztelt Ház asztalán.
A Fővárosi Törvényszék egymás után tűzi ki a devizapereket, melyeket a tisztességtelen általános szerződési feltételek érvényessé nyilvánítása érdekében a pénzügyi intézmények kezdeményezhetnek a Magyar Állammal szemben.
Az eddig megszületett ítéletek többsége elutasította a hitelezői kereseteket, de néhány pénzügyi intézmény – a K&H Bank Zrt. és a Cetelem Bank Zrt. – részleges pernyertességét is megállapította a bíróság, két ügyben pedig alkotmánybírósági normakontroll kezdeményezésére és az eljárás felfüggesztésére is sor került.
A devizatörvényként ismertté vált 2014. évi XXXVIII. törvény soron kívüli eljárást és speciális perjogi szabályokat állapít meg a bankok peres ügyeiben, és kimondja többek között azt is, hogy a bíróságnak hivatalból fel kell függesztenie azokat a már folyamatban lévő eljárásokat, melyeket a hitelező pénzügyi intézmények indítottak korábban az adósokkal szemben. Annak érdekében, hogy a törvény célkitűzései maradéktalanul megvalósuljanak, az Országos Bírói Tanács soron kívüli intézkedést rendelt el a már folyamatban lévő perek felfüggesztése tárgyában. Ennek alapján az ország 117 bíróságának összesen 12 ezer peres ügyét függesztették fel 20 nap leforgása alatt.
Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke sajtótájékoztatójában elmondta, hogy a perek felfüggesztésével igen sok szabad kapacitás keletkezett a bíróságokon. A felszabaduló erőforrás, a megüresedett tárgyalótermek az ügyek átcsoportosítását tették lehetővé, s a bírósági elnökök jelenleg is az egyéb perekben keletkezett ügyhátralék csökkentésén dolgoznak. A felfüggesztés következtében főként a járásbíróságok és a törvényszékek első foka mentesült a munkateher alól, az ügyek számát tekintve azonban a felfüggesztések több, mint fele a Fővárosi Törvényszéken történt. Összességében a folyamatban lévő polgári-gazdasági perek 14%-át érintette a felfüggesztés.
Eközben sorra nyújtották be keresetüket a pénzügyi intézmények a tisztességtelen általános szerződési feltételek érvényessé nyilvánítása érdekében, de a korábban várt 400 kereset helyett csak jóval kevesebb eljárás indult. A főváros bíróságai megfelelően felkészültek a remélt „per-dömpingre”, s ennek érdekében gondoskodtak a szükséges bírói létszámról, az őket kiszolgáló igazságügyi alkalmazottakról, tárgyalótermekről s az informatikai eszközökről is.
Handó Tünde külön kiemelte, hogy a bírák országszerte átérezték az új devizaperekkel járó feladat súlyát, s a Fővárosi Törvényszéknek 129 járásbíróság ajánlotta fel a segítségét, a Fővárosi Ítélőtáblához 59 vidéki törvényszéki bíró került kirendelésre, a Kúriára pedig 15 ítélőtáblai bíró jelentkezett a majdani felülvizsgálati ügyekhez. Elmondta, hogy a bíróknak több ezer oldal peranyagot kellett rövid időszak alatt feldolgozniuk, s az egyes ügyek bonyolultsága mellett megfelelően kezelniük kellett a polgári perekre nem jellemző sajtóérdeklődést és a televíziós felvételek okozta kényelmetlenségeket. A nem mindennapos közérdeklődés és a sajtó állandó részvétele miatt a tárgyalásokon való részvételhez regisztrációs rendszert is bevezettek és a Fővárosi Törvényszék naprakészen tájékoztatja a közvéleményt az ügyek aktuális állásáról.
Fazekas Sándor, a Fővárosi Törvényszék elnöke nyilatkozatában elmondta, hogy összesen 79 hitelező nyújtott be keresetet a Magyar Állammal szemben, melyből 42 keresetet már a befogadáskor elutasítottak. Az elutasítottak közül 31 felperes azonban később ismételten benyújtotta a kérelmét. Hangsúlyozta továbbá, hogy a törvényben meghatározott határidőig, vagyis szeptember 24-ig valamennyi pénzintézeti kereset ügyében határozatot hoz a Fővárosi Törvényszék.
Számos elsőfokú ítélet született az elmúlt napokban, s különösen mozgalmasnak mutatkozott szeptember 12. napja a devizahiteles ügyek vonatkozásában. A Fővárosi Törvényszék több hitelező keresetét elutasította, így nem adott helyt a Pannonhalma és Vidéke Takarékszövetkezet, a Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet, a Pannon Takarék Bank Zrt.,a CIB Ingatlanlízing Zrt. és az FHB Jelzálogbank Nyrt. kérelmének. Ugyanezen a napon az OTP Bank Nyrt. és az OTP Jelzálogbank Zrt. felperesek egyesített perében a bíróság felfüggesztette a tárgyalást és az Alkotmánybírósághoz fordult a 2014. évi XXXVIII. törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítását kérve. Erre mindeddig egy esetben, az Eger és Környéke Takarékszövetkezet perében volt példa, míg más ügyekben mellőzte a bíróság az alkotmánybírósági normakontroll kezdeményezését.
Ugyancsak szeptember 12-én a kormány benyújtotta az Országgyűléshez a devizakölcsönök elszámolási kérdéseit rendező törvényjavaslatot. A jogszabálytervezet koncepciója szerint az érvénytelen szerződéses kikötések alkalmazása következtében a fogyasztók javára túlfizetés keletkezett, melyeket a pénzügyi intézményeknek a fogyasztóval a jelenben kell elszámolniuk. A tervezet az elszámolás általános elveit rögzíti, s mivel indoklása szerint a fogyasztói hiteltípusok sokszínűségére tekintettel nem lehetséges a törvényben valamennyi részletszabályt meghatározni, így a Magyar Nemzeti Bankot hatalmazza fel arra, hogy valamennyi elszámolási kérdést és módszertant rendeletben állapítson meg a későbbiekben. A törvényjavaslat elve, hogy az adós túlfizetéseit a tőketartozás terhére, előtörlesztésként kell elszámolni kötelezően. A fogyasztót olyan helyzetbe kell hozni, mintha a szerződéskötés időpontja óta a devizatörvény szerinti árfolyamon, valamint a szerződéskötéskori, eredeti kamatszinten történt volna az elszámolás. A túlfizetést azon az árfolyamon kell elszámolni, amelyen a pénzügyi intézmény a törlesztést, vagyis a túlfizetéshez kapcsolódó kamat- és tőketörlesztést átváltotta.
Részlegesen pernyertesség megállapítására mindeddig olyan indoklással került sor a Fővárosi Törvényszék előtt, mely szerint a vizsgált általános szerződési feltételekből egyértelműen megállapítható volt a fogyasztóra áthárított terhek jellege, módja és mértéke, mivel az egyoldalú emelés a KSH által közzétett fogyasztói árindex változásához igazodott, így az „átlagos fogyasztó” számára világos és érthető, miként az is, hogy a tehernövekedés az infláció növekedésével arányos. Ezen rendelkezések megfeleltek a szimmetria elvének is, mert az ÁSZF egyéb kikötései biztosították az ügyfél számára kedvező módosítás lehetőségét.
Az Alkotmánybíróság a hozzá érkezett első indítvány kapcsán közleményt adott ki szeptember 8-án, melyben az alaptörvény-ellenesség vizsgálatának soron kívül ügyintézését ígérte. A Fővárosi Törvényszék első alkalommal a 2014. szeptember 5-én hozott végzésében függesztette fel per tárgyalását, mert a bíróság a devizatörvény rendelkezéseinek alaptörvény-ellenességét és nemzetközi joggal való ütközését mondta ki határozatában. A Törvényszék ezt követően az Alkotmánybíróság eljárását indítványozta, elsősorban a visszamenőleges hatály tilalmának megsértésére, illetve a jogbiztonság sérelmére alapozva álláspontját. Az Alkotmánybíróságnak legkésőbb 90 napon belül kell döntenie az indítványok ügyében, s döntésének eredménye kétségtelenül jelenős hatással lesz a folyamatban lévő perek mindegyikére.
Kapcsolódó cikk:
A devizahitelek elszámolási szabályairól – Országgyálés előtt a törvényjavaslat
