Az új Ptk. fogyasztóvédelmet célzó rendelkezései okozhatnak némi fejtörést a hitelezőknek a céges kölcsönügyeknél. A fogyasztói zálogszerződés és a fogyasztó által vállalt kezesség szabályainak nem megfelelő alkalmazásával ugyanis könnyen szabadulhat kötelezettségétől a biztosítéknyújtó.
Az új Polgári Törvénykönyv fogyasztókra vonatkozó rendelkezései nem csak magánszemélyek jogügyleteinél irányadóak. Egy hitelezési folyamatban például gyakran egyszerre vannak jelen fogyasztónak és nem fogyasztónak nevezhető szereplők, s emiatt sokszor nem könnyű eldönteni, hogy kit részesít speciális magánjogi védelemben a Ptk., illetve kire vonatkoznak szigorúbb jogkövetkezmények kezesként vagy zálogkötelezettként. Fogyasztói kezességről nem csak akkor beszélhetünk, ha a kezességgel biztosított kötelezettség adósa is fogyasztó, és azzal is számolni kell, hogy egy céges kölcsönt biztosító zálog is lehet fogyasztói zálogszerződés.
Kire vonatkoznak a fogyasztói zálogszerződés szabályai, s mikor beszélünk fogyasztó által vállalt kezességről a hitelezés során? Gárdos Pétert és Gárdos Istvánt, az új Polgári Törvénykönyv előkészítésében közreműködő ügyvédeket (Gárdos, Füredi, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Iroda) kérdeztük az új szabályokról.
Ha egy cég kölcsönt vesz fel, s a kölcsön biztosítékul egy magánszemély ingatlantulajdona szolgál, akkor az ingatlanon alapított zálogra vonatkoznak-e a fogyasztói zálogszerződés szabályai illetve fogyasztó lesz-e a zálogkötelezett?
A Ptk. a fogyasztói zálogszerződésre önálló fogalmat alkotott (5:90. §). Ennek alapján három kritériumnak kell teljesülnie ahhoz, hogy egy zálogszerződés fogyasztói szerződésnek minősüljön. Külön kritérium vonatkozik a zálogkötelezettre, a zálogtárgyra és a biztosított követelésre. E követelmények egyaránt érvényesülnek akkor is, ha a személyek kötelezett és a zálogkötelezett azonos személy, és akkor is, ha különbözőek. A Ptk. a fogyasztói zálogjog kapcsán a fogyasztó személyével összefüggésben csak azt a követelményt támasztja, hogy a fogyasztó természetes személy legyen. Ha tehát a hitelhez természetes személy ad zálogot, akkor teljesül a fogyasztói zálogszerződésnek a zálogkötelezettre vonatkozó követelménye. Ez még abban az esetben is igaz, ha a zálogot a társaság tagja vagy ügyvezetője adja.
Fogyasztóról beszélünk akkor is, ha a zálogkötelezett a cégben tulajdonos?
Az előző kérdésre adott válaszból következően, igen. Mindaddig fogyasztóról beszélünk, amíg a zálogkötelezett természetes személy. Ezt követően vizsgálandó, hogy a zálogtárgy elsősorban a zálogkötelezett szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körébe nem tartozó célra használatos-e.
A fogyasztói zálogszerződés harmadik ismérve, hogy a zálogjoggal biztosított követelés nem a kötelezett szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körébe tartozó jogviszonyból fakadjon. Ha az adós és a zálogkötelezett eltérő személyek, kit ért „kötelezett” alatt a törvény, a kölcsönügylet adósát vagy a zálogszerződés zálogkötelezettjét?
A harmadik követelmény egyértelműen a zálogjoggal biztosított követelésre vonatkozik. Ha tehát egy gazdasági társaság által, tevékenységének finanszírozására felvett hitelhez egy magánszemély adja zálogul a lakóingatlanát, akkor, bár az első két feltétel teljesül, a zálogszerződés nem fog fogyasztóinak minősülni, mert nem felel meg a fogyasztói zálogszerződés biztosított követelésre vonatkozó követelményének.
Fogyasztói zálogszerződésről beszélünk-e, ha egyéni vállalkozó a vállalkozásával összefüggésben köt kölcsönszerződést, melyhez saját lakóingatlanát ajánlja fel zálogként a hitelezőnek?
A szerződés nem minősül ebben az esetben fogyasztói zálogszerződésnek. Bár az első két feltétel teljesül, hiszen a zálogkötelezett természetes személy, és a zálogtárgy elsősorban a zálogkötelezett szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körébe nem tartozó célra használatos, a harmadik feltétel nem, hiszen a követelés a kötelezett szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körébe tartozó jogviszonyból fakad.
Mi történik akkor, ha egy zálogszerződés mellőzi a fogyasztói rendelkezéseket, de később nyilvánvalóvá válik a hitelező előtt, hogy a zálogkötelezett fogyasztónak minősül?
Az, hogy a zálogkötelezett fogyasztó-e, pontosabban a zálogszerződés fogyasztói zálogszerződés-e, nem a hitelező szubjektív megítélésének a kérdése. Ha utóbb kiderül, hogy a szerződés fogyasztói zálogszerződés, és a szerződés a Ptk. 5:90. §-ában meghatározott két követelménynek nem felel meg, akkor a szerződés érvénytelen, függetlenül attól, hogy a hitelező jóhiszeműen járt-e el.
A Ptk. a kezességi szerződés szabályai között külön rendelkezéseket tartalmaz a fogyasztó által vállalt kezességre is. A hitelezés során problémás lehet esetenként annak eldöntése, hogy mikor minősül fogyasztónak a kezes, ennek megfelelően kivel kell a törvényben meghatározott feltételekkel kezességi szerződést kötni. Ha a jogosult nem a jogszabályban meghatározottak szerint jár el, a kezes elállhat a szerződéstől.
Ha egy cég kölcsönt vesz fel, s biztosítékul a cég mindkét tulajdonosa kezességet vállal, akkor a két kezes vonatkozásában vizsgálni kell-e fogyasztói minőségüket vagy – a cég tulajdonosairól lévén szó – ők mindig üzleti tevékenységük körében járnak el, s nem fogyasztóként?
A Ptk. nem tartalmaz speciális definíciót a fogyasztói kezességi szerződésre. Ennek megfelelően e körben is a Ptk. általános fogyasztófogalma alkalmazandó. Ha tehát a kezes nem rendelkezik többségi befolyással, a kezesi szerződés akkor minősül fogyasztói szerződésnek, ha a kezes olyan természetes személy, aki szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül vállalt kezességet [8:1. § (1) bek. 3. pont]. Önmagában tehát az a körülmény, hogy a kezes a gazdasági társaság – többségi befolyással nem rendelkező – tagja, nem zárja ki, hogy a kezesség fogyasztói kezességnek minősüljön. A Ptk. a fogyasztófogalommal kapcsolatban egyebekben csak annyiban hoz érdemi változást, hogy fogyasztó kizárólag természetes személy lehet. A jövőben is lehetnek ezért olyan esetek, amelyekben nem egyértelmű annak megítélése, hogy egy szerződés a természetes személy szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körébe tartozik-e.
A Ptk. alapján a fogyasztói kezességi szerződés szabályait nem lehet alkalmazni, ha a kezes a jogi személy kötelezett vezető tisztségviselője vagy többségi befolyással rendelkező tagja. Fogyasztó által vállalt kezességről van-e szó akkor, ha a kezességet nyújtó cégtulajdonos a szavazatok felével rendelkezik a gazdasági társaságban és nem vezető tisztségviselő?
A Ptk. a fogyasztói kezesség szabályaival azokat a fogyasztókat kívánja védeni, akik az alapjogviszonyról nem rendelkeznek kellő információval. Nem tartja indokoltnak ezért a fogyasztókat megillető védelemben részesíteni az olyan természetes személyt, aki a kezességet ugyan önálló foglalkozása és üzleti tevékenysége körén kívül eljárva vállalta, de a kötelezett jogi személy vezető tisztségviselője vagy abban többségi befolyással rendelkezik, mivel ilyen minőségében minden lehetősége megvan ahhoz, hogy pontos információkkal rendelkezzen a kötelezettről, illetve arról a kötelezettségről, amelyért kezességet vállalt, tehát indokolatlan külön védelemben részesíteni. A feltett kérdés megválaszolásához tehát azt szükséges megállapítani, hogy a szavazatok 50%-ával rendelkező tag rendelkezik-e többségi befolyással.
A Ptk. 8:2. § (1) bekezdése szerint többségi befolyásnak az olyan kapcsolat minősül, amelynek révén a befolyással rendelkező egy jogi személyben a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik. Mivel a példában a tagot csak 50% szavazati jog illet meg, ezért a tag abban az esetben rendelkezhet többségi befolyással, ha meghatározó befolyással rendelkezik, azaz – a szavazati jogának mértékétől függetlenül – jogosult a jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy a jogi személy más tagjai, illetve részvényesei a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve, hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek.
