Devizahiteles törvényként lett ismert az Országgyűlés által a napokban megszavazott, fogyasztói kölcsönszerződéseket érintő jogszabály, mely a devizahitelesek mellett a forint hitelt felvevő adósoknak is visszajuttatja a jogtalanul megemelt pénzösszegeket.
A törvény kifejezetten a Kúria 2/2014. számú jogegységi határozatát foglalja jogszabályi keretek közé, s ennek megfelelően mondja ki a fogyasztói hitelszerződések egyes rendelkezéseinek tisztességtelenségét. Ezután már nem az adósnak kell pert indítani a jogszabály által körülírt kérdésekben, hanem azok tisztességtelenségét a törvény eleve feltételezi. A pénzügyi intézményeknek lehetőségük lesz egy szűk körben per kezdeményezni, ha úgy látják, hogy az egyoldalú szerződésmódosításkor úgy jártak el, ahogyan a törvény szerint az nem volt tisztességtelen. A jogszabály kidolgozásánál az Európai Bíróság gyakorlata is alapul szolgált, mely kifejezetten törekszik arra, hogy a tisztességtelen feltételek kiküszöbölésével a megkötött szerződéseket fenntartsa. Az Alkotmánybíróság által korábban tett megállapításokat is szempontnak tekinti a törvényi indoklás, mely szerint a jogalkotó akkor jogosult módosítani az ilyen tartós jogviszonyokat, ha a szerződéskötést követően olyan körülmény állt be, melynek folytán a szerződés változatlan tartalommal fenntartása sérti valamely fél lényeges jogos érdekét, s e körülmény nem volt előre látható, valamint a körülményváltozásból adódó hátrányok a szerződések nagy tömegét érintik. A jogszabály rendezi az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítás kérdését is, előírja a hitelezők vizsgálati és adatszolgáltatási kötelezettségét, megállapítja azoknak a pereknek a speciális szabályait, melyeket a hitelező pénzügyi intézmények indíthatnak a szerződéses kikötés tisztességesnek nyilvánítása érdekében, illetve a törvény tárgyával kapcsolatos folyamatban lévő eljárások helyzetét is meghatározza.
A jogszabály hatálya kiterjed a 2004 májusától kötött és az elmúlt öt évben lezárt valamennyi fogyasztói kölcsönszerződésre, mely a hitel-, kölcsön- és lízingszerződéseket is magában foglalja, s egyaránt vonatkozik deviza alapú és forint alapú szerződésekre is. Nem alkalmazhatóak viszont a szabályok azokra a végtörlesztett fogyasztói kölcsönügyletekre, melyeket az adósok már az alacsonyabb – a piaci árfolyamoknál kedvezményesebb – árfolyamon teljesítettek illetve a Nemzeti Eszközkezelő igénybevételével lezárt szerződések sem tartoznak a hatálya alá. A jogszabályban előírt kötelezettségek a pénzügyi intézményeket (hitelintézeteket és pénzügyi vállalkozásokat) érinti, főszabály szerint azokat, melyek a törvény hatálybalépésekor a fogyasztói kölcsönszerződésből eredő követelések jogosultjai. A követelés jogosultjának változása esetére pedig a törvény pontosan meghatározza, mely jogosultra vonatkoznak a rendelkezések. Az árfolyamrés rendezése érdekében a törvény a Kúria által is kimondott megállapításból indul ki, mely szerint a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződésekben a folyósított kölcsön törlesztő részleteinek meghatározása során különnemű árfolyam alkalmazása tisztességtelen. Ennek megfelelően semmis a fogyasztói kölcsönszerződéseknek az a kikötése, mely a folyósításra vételi, a tartozás törlesztésére pedig eladási – vagy más a folyósításkor meghatározott árfolyamtól eltérő – árfolyam alkalmazását rendeli. A semmis kikötés helyébe mind a folyósítás, mind a törlesztés vonatkozásában a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza árfolyama lép. A pénzügyi intézménynek kilencven napon belül át kell számítania a nyilvántartott kölcsönügyleteket annak megfelelően, hogy folyósítástól kezdődő időponttól az MNB árfolyamot alkalmazza, s ennek alapulvételével átszámítja a már teljesítet és a jövőben esedékes törlesztéseket. Az átszámítások jogszerűségét az MNB hivatalból ellenőrizni. Az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességtelenségét állapítja meg főszabályként a törvény, melyek csak abban az esetben válnak mégis jogszerűvé, ha megfelelnek a törvény által részletesen felsorolt alapelveknek és mindezt a pénzügyi intézmény perben sikeresen bizonyítja. A Kúria által korábban már megfogalmazott alapelvek kerültek deklarálásra a törvényben, s ennek alapján az egyoldalú szerződésmódosítást tartalmazó rendelkezéseknek az alábbi elveknek kell megfelelniük ahhoz, hogy tisztességesek lehessenek: egyértelmű, érthető megfogalmazás, tételes meghatározás, objektivitás, ténylegesség és arányosság, átláthatóság, felmondhatóság, szimmetria elve. A pénzügyi intézményeknek 30 nap áll majd rendelkezésükre arra, hogy megvizsgálják az egyoldalú szerződésmódosítást tartalmazó általános szerződési feltételeiket, s be kell jelenteniük az MNB felé, hogy e szerződéses kikötést tisztességesnek tartják-e. Ha a pénzügyi intézmény a vizsgálat alapján úgy dönt, hogy a törvény által állított vélelmet megdönti és az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő rendelkezéseinek tisztességességét bizonyítja, akkor a Magyar Állam ellen indított polgári peres eljárásban van erre lehetősége. A pert a pénzügyi intézménynek a törvény hatálybalépésétől számított harminc napon belül kell megindítania, mely jogvesztő határidő, a határidő elmulasztása miatt igazolás nem adható be a bírósághoz. A pénzügyi intézménynek nem kell kölcsönügyenként külön keresetet indítania, ha polgári pert kezdeményez a szerződési feltételek tisztességességének megállapítása iránt, hanem egyetlen keresetben kérheti az által használt minden általános szerződési feltétel érvényességének megállapítását. Az elsőfokú eljárás megindításának illetéke másfél millió forint, míg az elsőfokú ítélet elleni fellebbezés illetéke kétmillió ötszázezer forint. A per a Fővárosi Törvényszék kizárólagos hatáskörébe és illetékességébe tartozik, mely a keresetet harminc napon belül bírálja el és a kereset bíróságra érkezésétől számított nyolcadik napra tűzi ki legkésőbb a tárgyalást. A perben a pénzügyi intézmény kizárólag annak megállapítását kérheti, hogy az általa tisztességesnek tartott szerződéses kikötés megfelel a törvény által tételesen felsorolt alapelveknek, ezért a szerződéses kikötés érvényes. A cél egy hatékony, gyors eljárás lefolytatása, melynek során nincsen lehetőség az általános szabályok szerinti szünetelésnek, keresetváltoztatásnak vagy más, az eljárás elhúzódását is eredményező cselekményeknek. A bíróságnak egyetlen dologban, az egyoldalú módosítást engedő szerződéses kikötés érvényességének kérdésében kell döntenie, melyet a törvény hatálybalépésétől kezdődően már a gazdasági erőfölényben lévő félnek kell bizonyítania, mivel annak tisztességtelensége eleve vélelmezett. A folyamatban lévő perekben a törvény úgy rendelkezik, hogy azokat a bíróság a külön törvény meghozataláig, de legkésőbb 2014. december 31-ig hivatalból felfüggeszti. A felfüggesztésről a bíróság tárgyaláson kívül is határozhat. A folyamatban lévő végrehajtási ügyekben sem foganatosítható végrehajtási cselekmény, a végrehajtónak az ilyen ügyeket szünetelő ügyként kell kezelnie. Figyelemmel arra, hogy a fogyasztói kölcsönszerződések szinte mindegyikében közokiratba foglalt kötelezettségvállalás is történt az adós részéről, a folyamatban lévő perek száma nem olyan jelentős, mint amilyen nagymértékben végrehajtási záradék kibocsátása alapján indult a végrehajtás a devizaadósok ellen. Ennek alapján számos folyamatban lévő végrehajtási ügyet érint a törvény rendelkezése, s ezekben a jogalkotói szándék szerint biztosítani kell, hogy a helytelenül kiszámított követelésen alapuló végrehajtási ügyek megszakadjanak mindaddig, amíg a törvényes elszámolás megfelelően rendezi a jogviszonyt. Egyedüli kivétel, ha a törvény hatálybalépésekor már árverésben értékesítették a követelés fedezetét képező vagyontárgyat, ilyenkor az eljárási cselekményeket le kell folytatnia a végrehajtónak. Ennek indoka, hogy a tulajdonjogot szerző árverési vevő ne kerüljön méltánytalan helyzetbe, s az őt megillető vagyontárgy birtokába kerülhessen.
A jogszabályt az Országgyűlés július 4-én szavazta meg 184 igen, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett. Az adósoknak visszajáró pénzösszegek pontos elszámolási módjáról és a devizahitelekkel kapcsolatos egyéb kérdések rendezéséről várhatóan szeptemberben kerül a jogszabálytervezet a Parlament elé.
Az elemzők szerint jelenleg még nem lehet pontosan megbecsülni, mennyibe lesz majd a hitelezőknek a törvény által visszaadni rendelt pénzösszeg, vannak 400-500, de 900-1000 milliárd forintra vonatkozó becslések is.
Kapcsolódó cikk:
