Közéletünkben szép számmal találunk jogot végzett, de nem jogi pályán tevékenykedő olyan személyt, aki a politika, a média, a sport vagy a kultúra területén alkotott kimagaslót. Jogi egyetemet végzett Orbán Viktor, Vámos Miklós, Szervét Tibor, Gerard Butler és Andrea Bocelli egyaránt.
Mint korábban megírtuk, a friss jogi diplomások 5-7 százaléka nyilatkozta azt, hogy elhagyja a jogi pályát. Ehhez képest az így nyilatkozók kétszerese, a végzettek 12,5 százaléka nem jogi szakterületen helyezkedik el. A közéleti szereplők között is számos jogot végzett, de nem szorosan jogi pályán tevékenykedő személy található.
Mindjárt itt vannak Magyarország legfőbb közjogi méltóságai, hiszen ez idő szerint mindhárom legmagasabb állami tisztséget betöltő magyar politikus jogász végzettségű.
Áder János államfő 1983-ban az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát. Az egyetem után a főváros hatodik kerületének lakásügyi osztályán dolgozott. Ügyvédi szakvizsgát is tett. 1986–1990 között az MTA Szociológiai Kutatóintézetében tudományos munkatársként az Országgyűlés törvényalkotó munkáját kutatta. Nem mellesleg: Áder János 1998–2002 között házelnök is volt.
Orbán Viktor miniszterelnök 1987-ben szerzett diplomát ugyancsak az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. Szakdolgozatát a Társadalmi önszerveződés mozgalom a politikai rendszerben címmel írta. 1989-ben a Soros Alapítvány ösztöndíjával az oxfordi Pembroke College hallgatója lett, az angol liberális filozófia történetéről tanult, de az 1990-es parlamenti választások miatt félbehagyta kinti tanulmányait. Az oxford egyetem honlapján a mai napig szerepel a 20. század leghíresebb hallgatói között T. S. Eliot és Michael Palin mellett.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke 1986-ban végzett az ELTE jogi karán, majd az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének tudományos segédmunkatársa volt. 1984 és 1990 között a Századvég című társadalomelméleti folyóirat alapító szerkesztője, 1987–1988-ban a MTA–Soros Alapítvány ösztöndíjasa. 1990 óta országgyűlési képviselő.
Nemcsak a házelnök, hanem a háznagy, Mátrai Márta is jogász: 1978-ban szerzett diplomát a Janus Pannonius Tudományegyetemen Állam- és Jogtudományi Karán, 1992-ben pedig jogi szakvizsgát is tett. Mátrai Márta 1978–92 között a Somogy Megyei Tervező Vállalat jogtanácsosa, gazdasági társaságok jogi képviselője. 1992–96-ban a Kapos-Klinker Rt. elnök-vezérigazgatója, 1996–98-ban az OTP Ingatlan Rt. területi igazgatója volt.
Szintén jogot végzett három korábbi köztársasági elnökünk: Göncz Árpád, Mádl Ferenc és Sólyom László. Jogi doktorátusa van Boross Péter korábbi kormányfőnek, Gál Zoltán és Szili Katalin volt házelnököknek. Az elmúlt negyedszázad ismert politikusai közül jogász Bárándy Gergely, Deutsch Tamás, Demszky Gábor, Fodor Gábor, Gálszécsy András, Lázár János, Schiffer András és Torgyán József.
A külföldi politikusok sorában is számtalan jogász akad: mint például Bill és Hillary Clinton, Fidel Castro, vagy a régebbiek közül Mahatma Gandhi és Nelson Mandela.
A magyar irodalomban is sokan folytattak hosszabb-rövidebb ideig jogi tanulmányokat, illetve vittek jogászi praxist. Íme néhány név: Ady Endre, Bajza József, Eötvös József, Herczeg Ferenc, Jókai Mór, Katona József, Kármán József, Kemény Zsigmond, Kölcsey Ferenc, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Rákosi Jenő, Vörösmarty Mihály és Vas Gereben.
A kortárs írók között is vannak jogászok, vagy legalábbis jogi egyetemet végzettek. Vámos Miklós író, aki 1975-ben szerzett diplomát az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, soha nem foglalkozott hivatásszerűen jogi kérdésekkel. Komolyan vette Friedrich Nietzsche bölcsességét: „Ha valaha is azt tapasztalod, hogy arra mész, mint a többiek, fordulj vissza!”.
Havas Henrik újságíró, műsorvezető a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát. Első felvételi vizsgájára így emlékezett: „A jogi felvételi első feladata az volt 1967-ben, hogy Marx és Engels műveit tegyem kronológiai sorrendbe. Na, ezt én szépen áthúztam, nem is vettek fel.” Két évtizeddel később, 1988-ban „Költségvetés, hiány, egyensúly” címmel írta meg a szakdolgozatát. „Amikor elvégeztem a jogi egyetemet, komolyan gondolkodtam azon, hogy elmegyek ügyvédnek.” 2009-ben, a 60. születésnapján megint eszébe jutott az ügyvédi szakma: „A rendszerváltáskor azt hittem, hogy minket, a Kádár-korszakban szocializálódott újságírókat majd szélnek eresztenek, ezért készültem átnyergelni az ügyvédi pályára. Mostanában megint erősen gondolkodom rajta, hogy az egyik ügyvéd barátom irodájába hetente egyszer bejárnék.”
Friderikusz Sándor Prima Primissima díjas újságíró, riporter, televíziós műsorvezető 1984-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának nappali tagozatán szerzett diplomát. A neves tévés személyiség gyakran hivatkozik jogi végzettségére: „Jogvégzett ember vagyok, tőlem minimum elvárható magatartás, hogy jogtisztelő is legyek.”
Kósa L. Adolf, akit a kilencvenes évek végén a Szerelem első látásra című tévévetélkedő műsorvezetőjeként ismert meg az ország, 1993-ban diplomázott, 1996-ban a jogi szakvizsgát is megszerezte. A 2000-es évek első felében saját ügyvédi irodát nyitott. „Volt saját irodám, alkalmazott ügyvédekkel, antik bútorokkal (…) egy rabszolga voltam a saját irodámban. Nincs erre szükségem. Tanultam egy csomót, jó tanuló voltam, vörös diplomával végeztem Az ügyvédi irodában is olyan forgalmat, eredményt hoztunk öt év alatt, amit mások általában tíz-tizenöt év alatt csinálnak meg, úgyhogy az is ment, azzal sem volt semmi gond, csak láttam a plafont. Korlát volt.”
Borókai Gábor, az első Orbán-kormány szóvivője (1998–2002), a Heti Válasz főszerkesztője 1985-ben végzett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. 1985-től egy évtizedig a Népsport munkatársa, majd 1995–1996-ban az Új Magyarország főmunkatársaként gyakran tudósított jogi-igazságügyi eseményekről. A 2002-es parlamenti választások után külső befektetők segítségével beindította a Hír TV-t, amely Magyarország első hírekre szakosodott televíziós adója lett. A csatornának 2004-ig vezérigazgatója, majd rövid ideig elnöke volt. Azután a Heti Válasz című közéleti hetilap szerkesztőbizottságának elnöke, majd főszerkesztője lett.
Nemcsak újságírók, hanem sportolók és színészek között is többen jogi egyetemet végeztek. Mint Szélig Viktor 230-szoros válogatott jégkorongozó, aki a Pécsi Tudományegyetem jogi karán szerzett diplomát 2004-ben. Amióta ledoktorált, csapattársai ügyvéd úrnak szólítják. A kitűnő hátvéd legnagyobb sportsikerét a 2008-as szapporói Divízió-1-es világbajnokságon érte el, amikor a magyar válogatottal feljutott az elit csoportba. 2013-ban visszavonult a válogatottságtól, jelenleg a francia Briancon együttesében hokizik, amellyel idén tavasszal megnyerték a bajnokságot. „Már nem vagyok annyira biztos benne, hogy jogász szeretnék lenni” – vallotta egy interjújában. “Szeretnék edzői képesítést szerezni, mert úgy gondolom, hogy kaptam annyit ettől a sportágtól, hogy esetleg valamennyit vissza is tudok adni belőle.”
Szervét Tibor Jászai Mari-díjas színész 1982-ben végzett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. „Már tizennyolc évesen is kacérkodtam a gondolattal: egyszer színész leszek. De akkor még nem mertem felvételizni a Színművészeti Főiskolára. Ehelyett a jogi egyetemre adtam be a jelentkezési lapomat, csak azért, mert szerettem a magyart és a történelmet, és oda ebből a két tantárgyból kellett felvételizni. Bár becsülettel elvégeztem az egyetemet, sehogy sem tudtam magam elképzelni sem a védő, sem a vádló, de még a bíró szerepében sem.”
Besenczi Árpád színész, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház igazgatója 1989-ben a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem jogi karán doktorált. Már joghallgató korában is jobban érezte magát a Pécsi Egyetemi Színpadon, mint a jogi szemináriumokon.
Számos híres külföldi színész is büszkélkedhet jogi diplomával. Így például a skót Gerard Butler is eredetileg jogot hallgatott a glasgow-i egyetemen, ahol kitűnő minősítéssel szerzett diplomát. Buttlert a helyi egyetemi jogásztársaság elnökének is megválasztották. Apja halála után Skóciában helyezkedett egy vezető jogi cégnél, és egészen addig a szakmában dolgozott, amíg meg nem nézte a Trainspotting című regény színpadi változatát, amely akkora hatással volt rá, hogy rögtön pályát váltott.
John Cleese, a BAFTA-díjas brit komikus, író és producer, a híres Monty Python csoport tagja, a Waczak szálló című vígjátéksorozat főhőse a Cambridge egyetemen tanult jogot. Andrea Bocelli olasz énekes, aki örökletes zöldhályoggal született és 12 éves korában örökre elvesztette a látását, a Pisai Egyetemen jogot hallgatott. Egy évig ügyvédként is dolgozott, majd a zenélés jobban felkeltette az érdeklődését. Julio Iglesias ifjú korában elhatározta, hogy diplomata lesz, ezért joghallgató lett a madridi egyetemen, majd Angliába utazott nyelvet tanulni. Barátai bátorítására a hatvanas években londoni kocsmákban lépett fel, 1968-ban megnyert egy könnyűzenei versenyt, 1970-ben pedig az Eurovíziós dalfesztivált.
