A 2014-es új uniós közbeszerzési irányelv átültetésével egy új közbeszerzési világban fogjuk találni magunkat – mondta Dr. Guba Zoltán hivatalos közbeszerzési tanácsadó a Jogi Fórum rendezésében tartott konferencián Budapesten.
A Jogi Fórum A közbeszerzési törvény (Kbt.) 2014. márciusi módosításai és a 2014-es közbeszerzési irányelvek újdonságai témájú konferenciáján Dr. Guba Zoltán ügyvéd, hivatalos közbeszerzési tanácsadó, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi Tanszék meghívott oktatója mutatta be a közbeszerzési szabályok módosításait, az irányelvek újdonságait, ezentúl az elmúlt időszak jelentősebb gyakorlati problémáival kapcsolatos hivatalos álláspontokat.
A konferencia első harmadában a már hatályba lépett Kbt. módosítás legfontosabb kérdései kerültek terítékre. Az előadó rámutatott, a közbeszerzés jelenti a jogalkalmazás azon problémás területeinek egyikét, amelyeknél minden szónak, vagy megfogalmazás-módnak kiemelt jelentősége van. A mindennapi életben ez vezet a jogértelmezési problémákhoz, és ezeket elkerülendő a jogalkotás folyamatosan próbálja csiszolgatni az éppen hatályos szabályozást. A módosítások értelmezésében fontos segítséget nyújt a törvényjavaslatokhoz benyújtott miniszteri indokolás, azonban a 2014-es Kbt módosítás nem a minisztérium beterjesztésére került elfogadásra, hanem az Alkotmányügyi Bizottság terjesztette azt be, így nincs hivatalos indokolása. Részben ez vezetett ahhoz a helyzethez, hogy egyes módosítások megítélése kapcsán a jogalkalmazók a szokásosnál is nehezebb helyzetben vannak.
A konkrét törvénymódosításra rátérve, ismertetésre került, hogy a legjelentősebb módosítás vitán felül a hiánypótlás jogintézménye kapcsán történt. Ez az a jogintézmény, amely az ajánlatok érvényessé tételére hivatott, és így folyamatosan konkurál az ajánlati kötöttséggel, amely viszont tilalmazza a jelentősebb módosítást az ajánlatban. A most hatályba lépett módosítás a hiánypótlás korlátait engedte kissé lazábbra, amikor építési beruházás esetén lehetővé tette, hogy az ajánlattevő az árazott költségvetés egyes tételeit, vagy egységárait pótolja, módosítsa, kiegészítse vagy törölje, feltéve hogy a javítás a teljes ajánlati ár vagy annak értékelés alá eső összege változását nem eredményezi. Az eladó konkrét példákkal mutatta be, hogy a módosítás várhatóan miért nem fogja elérni a kitűzött célt, hiszen az előírásokból adódóan a beiktatott lehetőségek jelentős része üres halmazt képez.
A kizáró okok rendszere is módosításon esett át, melynek keretében új kizáró okok kerültek beillesztésre. Ezek közül az első a harmadik országbeli állampolgárok Magyarországon engedélyhez kötött foglalkoztatása esetén történt visszásságok esetére zárja ki az ajánlattevőt a közbeszerzésekből, helyesen, és a Nemzeti és Munkaügyi Hivatal honlapján közzétett naprakész információkkal ez megfelelően ellenőrizhető is. A másik új kizáró ok már problémákat fog felvetni az előadó véleménye szerint, mivel ez idegenrendészeti hatóság által a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti közrendvédelmi bírsággal sújtott jogszabálysértést tett meg kizáró oknak. Guba Zoltán rámutatott, hogy relatíve kicsi annak az esélye, hogy harmadik országbeli személy engedély nélkül beutazik az országba, majd ajánlattevőként, vagy alvállalkozóként részt kívánna venni közbeszerzési eljárásokban. Itt tehát amennyiben az ezen személyeket foglalkoztató ajánlattevőket kívánta kizárni a közbeszerzésekből a jogalkotó, akkor arra megfelelő a beiktatott első új kizáró ok, míg ha magát a beutazó személyt kívánta kizárni, az végül is hatástalan marad majd, mivel ezen személyek megbújva vesznek részt a munkaerőpiacon és egyébként sem jelennek meg a közbeszerzések rendszerében hivatalosan ajánlattevőként, vagy alvállalkozóként.
Pontosításra került, hogy ha több ajánlattevő vesz részt a tárgyalásos eljárásban, kötelező végleges írásbeli ajánlatot bekérni, tehát nem lehet a tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalni a végső ajánlatot. Az előadó rámutatott, hogy a módosítás egy nagyon fontos korrupció forrást küszöbölt ki, hiszen amennyiben az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel külön-külön tárgyal és a tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalja a végső ajánlatokat, az egyrészt sérti az esélyegyenlőséget, másrészt azzal, hogy az ajánlatkérő már ismeri a korábban tárgyaló ajánlattevő végső ajánlati árát, növeli a korrupció lehetőségét és kockázatát, hiszen az információt átadhatná a később tárgyaló ajánlattevőnek.
A Kbt módosítással foglalkozó első előadás végén bemutatásra kerültek a törvény kisebb módosításai, amelyek a szerződéskötési kötelezettséget, a biztosítékokra vonatkozó szabályokat, illetve az ajánlatokban becsatolandó iratok eredetiségére vonatkozó szabályokat érintették.
A konferencia másik fő témája az új uniós közbeszerzési irányelvek voltak. A 2004-ben elfogadott irányelvek jelentős módosítást igényeltek az elmúlt időszak tapasztalatai és a mindennapi gazdasági környezet változásai miatt. Az Európai Bizottság ezért 2010-ben tűzte ki célul, hogy új közbeszerzési irányelvre van szükség, amely így 4 éves kodifikáció eredményeként került elfogadásra. Az új irányelvet minden tagállam köteles 2016. áprilisáig átültetni, ez alól csak néhány új jogintézmény jelent kivételt, amelyekre hosszabb, 4 éves átültetési határidőt ír elő az irányelv.
Az új irányelv leginkább az új jogintézmények terén jelent érdemi előrelépést. Ilyen új intézmény az innovációs partnerség, mint új eljárásforma. Ez abban az esetben lesz alkalmazható, amennyiben a termék vagy szolgáltatás megvalósítása nem lehetséges a piacon már létező megoldások segítségével, így konkrét feladat megoldására írjuk ki az eljárást anélkül, hogy a pontos megoldást leírnák. Ennek következtében az ajánlatkérő és az ajánlattevő közösen innovatív megoldásokat dolgozhatnak ki az eljárás során. Így az eljárás végén egy olyan hosszú távú együttműködés jön létre, amelynek eredménye a piacon addig nem létező termék vagy szolgáltatás, amely képes valós, piaci keresletet generálására.
Az irányelv legjelentősebb módosítása az E-Komm bevezetése, amelynek lényege, hogy közbeszerzési eljárások során minden kommunikációra, minden információcserére, így az ajánlatok benyújtására is kizárólag elektronikus kommunikációs eszközök révén kerülhet sor. Az igen szigorú és jelenleg kicsit utópisztikusnak tűnő előírás alól egyrészt az irányelv tartalmaz kivételeket, másrészt a tagállamok akár 2018-ig elhalaszthatják ennek átültetését a nemzeti jogszabályokba.
Újdonság az Egységes európai közbeszerzési dokumentum bevezetése, amely a kizáró okok, alkalmassági feltételek könnyebb igazolására szolgál, előzetes bizonyítékként, csökkentve az adminisztrációs terheket. A dokumentumot maga a gazdasági szereplő állítja ki arról, hogy nem áll a kizáró okok hatálya alatt és megfelel az előírt alkalmassági feltételeknek és ezen túl a dokumentumban meg kell adni azon hatóságok elérhetőségét, akik igazolni tudják ezeket az információkat.
Az új irányelv alapján az alapvető értékelési szempont a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztása lesz. Ezt a legelőnyösebb ajánlatot olyan költség-hatékonysági módszer alkalmazásával kell azonosítani, mint az életciklus költség, a legjobb ár-minőség arány, minőségi, környezetvédelmi és/vagy szociális szempontokat is magukban foglaló kritériumok.
Ezek közül kiemelendő az életciklus költségek vizsgálata, amely nagyobb rálátásra ösztönzi az ajánlattevőket. Az életciklus költség (whole life cost) értékelésekor nem kizárólag az aktuálisan felmerülő költségeket vesszük figyelembe, hanem az adott termék teljes életciklusa során keletkező költségeket is, mint például az energiafogyasztást, az elszállítási és újrahasznosítási költségeket, a kapcsolódó környezeti externáliáknak betudható költségeket, az üvegházhatású gázok és más szennyező anyagok kibocsátásának költségeit, vagy a klímaváltozás hatásainak csökkentésével kapcsolatos egyéb kiadásokat.
Az új irányelv a kizáró okok körében új területeket is felkarol, így a korábbiakon túl hangsúlyt helyez a környezetvédelmi előírások betartására, a szociális és munkajogi előírások betartására. Jelentős újítás, hogy az az ajánlattevő, amely vonatkozásában megállapításra kerül a saját kollektív szerződésének megszegése, kizáró okok hatálya alá kerül és így nem indulhat a közbeszerzésekben.
Az irányelv ismét lehetővé teszi, hogy a nemzeti jogszabályokban az egyes tagállamok eldöntsék, lehetővé teszik-e a hiánypótlást, vagy kizárják ennek lehetőségét, annak alkalmazása tehát nem kötelező. Az irányelv alapelvként rögzíti a hiánypótlás kapcsán az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elvének maradéktalan teljesülését.
A konferencia harmadik részében a mindennapi élet gyakorlati kérdései kerültek egyeztetésre és megvitatásra, melynek fő nyomvonalát a Közbeszerzési Hatóság, az NFÜ, az EUTAF és az illetékes Minisztérium által kiadott iránymutatások képezték. Megtárgyalásra került a hiánypótlási határidő meghosszabbításának lehetősége, vagy tilalma, az ajánlatban szereplő egyes iratok eredetisége, az ajánlatok tárgyalást megelőző értékelésének dokumentálása, az együttes megfelelés szabályainak helyes értelmezése, a megfelelő alkalmassági kritériumok és ezek elfogadható szintjének meghatározása, majd a konferencia lezárásaként a hallgatóság kérdései kerültek megválaszolásra.
