A betegjogi központot közel tízezren keresték fel panaszukkal az elmúlt évben. A betegjogok sérelméről és a kórházi ellátórendszer jövőképéről is beszámolt az Európai Betegjogi nap alkalmából rendezett konferencia.
A betegjogi képviselők új szervezetben látják el tavaly óta a betegek jogainak védelmét. A kórházakban, egészségügyi intézményekben sérelmet szenvedett betegek személyesen, telefonon, de elektronikus vagy postai úton is felkereshetik a területileg illetékes képviselőket panaszaikkal.
Novák Krisztina, az OBDK főigazgatója beszámolt arról, hogy az elmúlt évben a fekvőbeteg ellátással kapcsolatosan, vagy az ott történtek okán keresték fel legtöbben a betegjogi képviselőket. Sokan kifogásolták ugyanakkor a járó beteg- és az alapellátásokat, de a mentéssel, betegszállítással, gyógyszertárakkal kapcsolatos megkeresések is jelentősek voltak. A legtöbb kritika az ellátás minőségét, a várakozási idők hosszát, a tájékoztatás hiányát és a bánásmódot illette. A főigazgató elmondta, hogy 2014-től a központ hivatalból is eljárhat olyan esetekben, ha a betegjogok súlyos sérelmének veszélye áll fenn. Ilyenkor az OBDK adatot kérhet az egészségügyi szolgáltatótól, hivataloktól, de intézkedésre is javaslatot tehet vagy jogszabály-módosítást kezdeményezhet.
A központ számos intézkedést tett annak érdekében, hogy az egészségügyi rendszerben látványos javulás induljon el a betegjogok terén. Központi és régiós ügyfélközpontot üzemeltetnek, 2013-tól pedig jogvédelmi képzéseket indítottak, melynek eredményeképpen 181 jogvédő állt munkába és reményeik szerint idén további száz képviselővel fog bővülni a rendszer. A jogvédők hatósági nyilvántartásba vett személyek, akik fényképes igazolvánnyal is rendelkeznek, ami a társadalmi bizalom erősítését és a beazonosíthatóság egyszerűsítését is szolgálja. Munkájukról, s az egyes panaszügyekről elektronikus beszámolást kötelesek készíteni. Az OBDK idén szeptembertől az orvosi és a jogi egyetemeken, valamint az egészségügyi főiskolai karokon egy 60 órás jogvédelmi képzést kíván elindítani, melynek célja többek között, hogy a jövő szakemberei ne az egészségügyi intézményekben találkozzanak először a betegjogi problémákkal, s a problémakezelésre és megelőzésre idejében felkészüljenek.
A 21. század fejlődésével lépést tartva a központ „Jó kórház” elnevezéssel egy okostelefonra letölthető applikációt kíván szorgalmazni, amely anonim panaszbejelentést is lehetővé tesz majd. Az alkalmazás azonnal rögzíti a segítséget kérő helyét, és megmutatja a területileg illetékes betegjogi képviselő elérhetőségét, adatait. Lehetőség lesz az észrevételek megtételére (milyen az intézmény megközelíthetősége, információ a tisztaságról, a várakozási időről stb), de fényképeket is feltölthetnek az applikáción keresztül a panaszosok.
Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár köszöntő beszédében szólt többek között arról, hogy az egészségügyi rendszernek fontos a társadalmi visszajelzés, ezért minden panasz, vélemény lényeges számukra, melyeknek el kell jutnia a vezetők felé. S bár számos problémát hatósági szinten kell kezelni, mégis erősödik a bizalom és jelentősen javul az ellátás már azáltal is, ha a kommunikáció megfelelő a beteg és az egészségügyi intézmény illetve ellátórendszer között. Ennek koordinálásában igen nagy szerepe van a betegjogokat védő OBDK-nak. Az államtitkár most az egy százalékos adófelajánlások idején fontosnak tartotta megemlíteni azt is, hogy rendszeresen megjelennek ilyenkor egészségügyi ellátást ajánló, agresszív álmarketing szervezetek, akik ellen idén kormányzati szinten is fokozottan fellépnek.
Egyre gyakrabban keresik fel az emberek a kórházak internetes-kommunikációs felületét – mondta Velkey György a Magyar Kórházszövetség elnöke tájékoztatójában. Igen rendszeres ma már, hogy az internetezők betegtájékoztatókat, egyéb dokumentumokat is olvasgatnak. Ebből felmérhető, hogy egyre nagyobb igény van az orvos-beteg kommunikáció minden formájára, s e találkozásoknak teret kell biztosítani. A felmérések azt is igazolják, hogy jellemző az egészségügyi rendszerre az alacsony bérezés, az intézményi finanszírozás egyenetlensége, és az informatikai hiányosság. Az elnök beszélt a kórházi dolgozókat ért atrocitásokról is, melyeket számos intézményben vizsgáltak. Jellemzően verbális, de nem ritkán fizikai bántalmazásokról van szó, melyről a megkérdezettek fele úgy nyilatkozott, hogy már érte őket ilyen sérelem.
Borza Beáta főosztályvezető, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalának képviseletében tartott rövid tájékoztatót, melyben elmondta, hogy jelentősen átalakultak a hivatali megkeresések. Az emberek más nem a klasszikus betegjogi problémáikkal fordulnak az ombudsmanhoz, az OBDK megjelenése óta inkább a bérfeszültségekből adódó konfliktusok, a szakembereket érintő helyzetek kerülnek eléjük. A főosztályvezető szerint a beteggel való bánásmód speciális terület, nem a hétköznapi kommunikációt igényli. Az egészségügyi ellátórendszer részéről rendszerint ritka a teljes tájékoztatás, bizonyos kockázatok, lehetséges következményeknek az ismertetése számos konfliktust, vagy későbbi bírósági pert előzhet meg.
A délelőtti rendezvényt Dósa Ágnes egyetemi docens és Pogány Gábor, a Nemzeti Betegfórum koordinátorának előadása zárta. A betegjogok érvényesítése és a betegszervezetek szerepe mellett elhangzott, hogy korábban nem volt igény az egészségügyben külön jogi szabályozásra, elegendő volt az orvosok – maguk alkotta – etikai szabályzata. A bizalmi elv azonban az idő múlásával háttérbe szorult, s a mai jogi szabályozás már széles körű, s leginkább a megelőzésre, a problémák elkerülésére fókuszál.
Az OBDK mindezeken felül kiadványaival, honlapjának népszerűsítésével is igyekszik fokozni a betegjogi tájékoztatást. Összefoglalójában a betegjogi képviselő tevékenységét is összegzi, mely szerint a képviselő feladata, hogy segítse a beteget az egészségügyi dokumentációhoz való hozzájutásban, segíti a panaszok megfogalmazását, kivizsgálását, meghatalmazás alapján panaszt tesz az egészségügyi szolgáltató vezetőjénél, eljár az illetékes hatóságokkal szemben, s képviseli a beteget. Rendszeresen tájékoztatja ezen felül az egészségügyi dolgozókat is a betegjogi szabályokról, azok változásáról, illetve a jogok érvényesüléséről. A képviselő köteles felhívni a szolgáltató figyelmét az egészségügyi intézménynél észlelt hiányosságokra, s – az ellátás zavartalanságát nem veszélyeztetve – az egészségügyi intézmény területére beléphet, iratokba betekinthet, a dolgozókhoz kérdéseket intézhet. Köteles továbbá megtartani a betegre vonatkozó orvosi titkot és a beteg adatait a vonatkozó jogszabályok szerint kell kezelnie.
