A gyülekezési jog az egyént megillető alkotmányos alapjog, ugyanakkor nem korlátozhatatlan, hiszen a jogszabályok a békés, mások jogainak és szabadságának sérelmével nem járó gyülekezéshez való jogot elismerik. A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvényen (Gytv.) alapuló jogintézmény nem azonos a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben szabályozott tömegoszlatással. A Gytv. szerinti feloszlatás jogellenességének megállapítására a rendezvény résztvevője pert indíthat, mely közigazgatási perekre vonatkozó bírósági gyakorlatot tekinti át a cikk. Ezen, a Pp. XX. fejezete alapján folyó perek sajátossága, hogy a felülvizsgálandó közigazgatási határozatot egy szóbeli rendőri utasítás “helyettesíti”. A feloszlatás jogalapjának a megítélésekor az elrendeléskori állapotot kell figyelembe venni. A rendezvények feloszlatása jogellenességének megállapítása ügyében hozott bírósági határozatokat kiemelt figyelem övezi, a döntések gyakran a különböző politikai vélemények kereszttüzébe kerülnek.
A Szerző bírósági titkár.
