Év végi összeállításunkban a Jogi Fórum 2013-ban rendezett szakmai konferenciáinak legérdekesebb pillanatait elevenítjük fel. Az előadásokon szóba kerültek a magánjogi és büntetőjogi kódex újdonságai mellett a közbeszerzés és az uniós adójog kérdései is.
A Jogi Fórum 2013. évi konferenciáinak központi témája az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) volt. A nyolc könyvből és 1598 paragrafusból álló kódex 2014. március 15-én lép hatályba, amelynek különböző részeivel négy tanácskozáson nyolc előadó is foglalkozott.
Június 25-én a megújult szerződési szabályok kerültek terítékre. Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője a kötelmek közös és a szerződések általános szabályai kapcsán megjegyezte: a jogalkalmazás ad majd választ arra, hogy az új Ptk. mennyire elégíti ki az üzleti élet igényeit. Szerinte a kódex esetenként megnehezíti a jogalkalmazók dolgát; példaként a pénztartozás teljesítését említette, amelynek helyét a 6:42. §, míg az idejét a 6:130. § határozza meg. Gárdos Péter ügyvéd az egyes szerződések legfőbb változásait gyűjtötte csokorba. Az előadó annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az 1959-es kódex szerződéstípusai azt a hamis képet tükrözik, mintha az áruk és a szolgáltatások közvetlenül jutnának el a gyártótól a fogyasztóig. Ezzel szemben a tényleges helyzet az – állította –, hogy az áruk és a szolgáltatások csak kivételesen jutnak el a gyártótól közvetlenül a fogyasztóig.
Október 21-én a gazdasági társaságok jogát elemezték a felkért előadók. Sárközy Tamás egyetemi tanár kijelentette: az, hogy a Gt. olyan szabályai, amelyek nem kimondottan polgári jogi szabályok, kimaradtak az új kódexből, jogalkalmazói szempontból nehézségeket okozhat. Egyes kérdésekben ugyanis – tette hozzá – nem elég majd önmagában a Ptk. szabályait vizsgálni, hanem külön törvényeket is figyelembe kell venni. Boóc Ádám ügyvéd az egyes társasági formákról szólva elmondta, hogy a betéti társaságok vélhetően ismét népszerűek lesznek, tekintve, hogy a kft. alapításához most már hárommillió forintra lesz szükség, melyet vélhetően nem szándékoznak majd sokan rendelkezésre tartani, még alapításkor sem. Az egyetemi docens szerint az rt. továbbra is tőkeegyesítő forma marad, maga a cél sem változik, azonban az új Ptk. egyértelműen a zártkörű részvénytársaság alapítását preferálja.
November 14-én Székely László, az alapvető jogok országgyűlési biztosa arra biztatta a hallgatóságot, hogy „nem kell megijedni az új kódextől”, hiszen az dogmatikailag ugyan több újítást is bevezet, és ezért jobban illeszkedik a mai társadalmi és gazdasági viszonyokhoz, mint a régi, ugyanakkor gyakorlatilag átveszi a hatályos joganyag mintegy 70-75 százalékát. Az ombudsman szerint még hosszú évekig alkalmazni kell a mai Ptk.-t is, mert az újnak nincs visszaható hatálya, így például ingatlanokkal vagy örökléssel kapcsolatos jogügyletekben akár évtizedek múlva is szükség lehet a hatályos szabályokra. Azaz jól jár a jogkereső közönség, hiszen – jegyezte meg – „egyet fizet, kettőt kap”. Lábady Tamás nyugalmazott ítélőtáblai elnök a kártérítési felelősségi jog változásairól adott áttekintést. Az egyetemi docens felhívta a figyelmet, hogy az új kódex szakít a kontraktuális és deliktuális kárfelelősségnek a hatályos Ptk.-ban érvényesülő egységes rendszerével; a kimentés és a megtérítés szabályainál elválasztja egymástól a kárfelelősség két fő alakzatát. Az új Ptk. a deliktuális károkozás körében rögzíti, hogy minden károkozás jogellenes (6:520. §), azaz a károkozás ténye önmagában megalapozza annak jogellenességét, aminek külön bizonyítására nincs szükség.
November 29-én Tóth Ádám közjegyző, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke az öröklési jog új szabályait ismertette. Előadásában leszögezte: a hatályos szabályozás szerint orvosolhatatlan, ha a végrendelet keltezésének helye nincs megjelölve, az új Ptk. hatályba lépését követően viszont az ilyen végrendeletet is érvényesnek kell majd tekinteni. Két vagy több személynek bármilyen alakban ugyanabba az okiratba foglalt végrendelkezése továbbra is érvénytelen lesz, kivéve a házastársakat. Szeibert Orsolya adjunktus a családjogi könyv főbb elemeit vette sorba. Mint hangsúlyozta, a Ptk. ma vagyonközösségi rendszerűként fogja fel az élettársak viszonyait, az új szabályozásban ez közszerzeményi jellegű lesz: az életközösség fennállása alatt a felek önálló vagyonszerzők, de az életközösség megszűnésekor mindkét félnek kötelmi igénye keletkezik.
A magánjogi nóvumok mellett a július 1-jén hatályba lépett új Büntető törvénykönyv is téma volt. Július 11-én Kónya István, a Kúria elnökhelyettese az általános részről tartott előadást. A miniszteri indokolásra utalva kiemelte, hogy az új Btk., amely az 1878-as Csemegi-kódex, az 1961-es és az 1978-as kódex után az ország negyedik büntető törvénykönyve, alapvető célja az erőszakos bűnözés visszaszorítása, a tettarányos felelősségi rendszer megerősítése, miközben a bírói mérlegelés szabadságát is megőrzi. Az előadó szerint a jogszabály általános része kontinuitást mutat a régi Btk.-val, a változások többsége a különös részben, azaz az egyes bűncselekmények szabályozásánál található. Magyar György ügyvéd a különös rész változásairól beszélt. Szerinte „borzasztóan feleslegesen” szigorodtak a büntetések. Jellemző példának nevezte, hogy az öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmények július 1-jétől egytől öt évig terjedő büntetéssel váltak fenyegetetté. Ezzel két és fél évről háromra emelkedett az ítélkezést meghatározó közép mérték. Mivel a bűncselekmények nagy része idetartozik, a felső mérték emelése nélkül is szigorúbbá válhatnak a jövőben az ítéletek.
Július 23-án a közbeszerzési törvény változásairól rendezett konferenciát a Jogi Fórum. A július 1-jétől hatályos módosításokról Kothencz Éva közbeszerzési szakértő adott áttekintést. Az egyik legjelentősebb hatású törvénymódosítás teljesen átalakította az úgynevezett egybeszámítási szabályokat. A magyar jog átvette az uniós irányelvekben és az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatában megjelenő, funkcionális megközelítésen alapuló szemléletet, amely tiltja a beszerzések részekre bontását. A társasági szakjogász szerint az uniós források gyorsabb és hatékonyabb felhasználásához is hozzájárul a módosítás azáltal, hogy nem követeli meg az eltérő projektekhez kötődő hasonló szolgáltatások egybeszámítását.
Október 30-án a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság adójoggal kapcsolatos ítélkezési gyakorlatáról hangzottak el előadások. Bartha Katalin igazságügyi adószakértő aláhúzta: az uniós szabályozással nem összeegyeztethető, ha az adólevonási jog megtagadásával szankcionálják azt az adóalanyt, aki nem tudta, és nem is tudhatta, hogy az érintett ügylet adócsalás részét képezi, vagy hogy az értékesítési láncban a megelőző vagy követő másik ügylet adókijátszást valósít meg. Juhász Márta okleveles adószakértő az uniós döntéseknek a hazai ítélkezésre gyakorolt hatásait vizsgálva rámutatott: nem tagadható meg az áfa levonása a számlabefogadónál csupán azért, mert nem ellenőrizte a számlakibocsátó személyi és tárgy feltételeit. Adóhatóság objektív bizonyítása szükséges, hogy a számlabefogadó adócsalást követett el, vagy tudta illetőleg tudnia kellett volna, hogy a számlakibocsátó jár el így. Korossy Csaba, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal osztályvezetője szerint az eddigi döntések nem adtak egyértelmű választ arra, hogy a „tudta, tudhatta” kérdését (annak fennállását vagy hiányát) kinek – az adózónak vagy az adóhatóságnak – kell-e bizonyítania, illetve a bizonyítatlanság következménye kit terhel.
Kapcsolódó cikkek:
Megújult szerződési szabályok az új Polgári Törvénykönyvben – Jogi Fórum konferencia
A támadó kockázata – Az új Büntető törvénykönyvről – Jogi Fórum konferencia
Közbeszerzés újratöltve – Jogi Fórum konferencia
Változó társaságban – Gazdasági társaságok joga az új Ptk.-ban – Jogi Fórum konferencia
Család és öröklés – Az új Polgári Kódex újdonságai – Jogi Fórum Szakmai Nap
