Az Európai Unió jóval az Egyesült Államok mögött kullog a K+F területén, ami komoly hatással van a két térség versenyképességére. A problémára több mint 40 éve megoldást kíván találni az Európai Közösség. A 2011-es magyar EU-s elnökség alatt letették az egységes európai szabadalom alapjait, többek között épp a versenyképességre hivatkozva. Kérdés, hogy a 2014-2015 között hatályba lépő eljárás milyen hatással lesz a hazai kis-és középvállalkozások versenyhelyzetére. Sok jóval nem kecsegtet a jövő a KKV-k számára. Sőt…
Előnyök és hátrányok
Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti és gazdaságstratégiáért felelős államtitkára a 2011-es magyar EU-s elnökség során az unió Versenyképességi Tanácsának elnökeként sokat lobbizott az egységes európai szabadalomért. Véleménye szerint így egy jobb minőségű, egyszerűbb és egy jóval inkább vállalkozóbarát rendszer jöhet létre, ami olcsóbb is a jelenleg érvényben levőnél. A magyar államtitkár érvelése szerint az olcsóbb rendszer több pénzt hagy a vállalkozók zsebében, amit azok innovációra költhetnek – így pedig a vállalkozások piacképesebbé válnának. Az elképzelés szép, viszont hiányolja a negatív lehetőségek mérlegelését.
Egyes vélemények szerint az intézkedés valójában az EU-n kívüli, nagyobb és fejlettebb gazdaságok versenyelőnyét növelné. Így pont az európai vállalkozók konkurensei lehetnek a változások legfőbb haszonélvezői. Egyes előrejelzések szerint az új eljárásnak köszönhetően az EU-s szabadalmi igények akár 24%-kal is növekedhetnek. Érdemes azonban elgondolkodni azon, hogy már 2012-ben is csupán az európai bejelentések 32,6%-a származott az EU-ból. Milyen tendencia mutatkozhat ezután? Még fontosabb kérdés, hogy vajon milyen hatással lehet ez a magyar vállalkozásokra nézve.
A Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége, a Magyar Innovációs Szövetség, a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület, valamint a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara is osztja azon véleményt, mely szerint az államtitkár által felsorolt előnyöket elhomályosítja a lehetséges hátrányok sokasága. A magyar kis-és középvállalkozások számára ugyanis jelentős hátrányokat okozhat, ha hazánkat elárasztják az európai és tengerentúli szabadalmak. A magyar vállalkozások helyzete eddig sem volt kedvező: a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának éves jelentése szerint a 2012-es év végén a Magyarországon hatályban levő szabadalmak száma összesen 16988-ra rúgott (magyar és európai), s ebből mindössze 1120 volt magyar kézben, vagyis 6 %. 2012-ben a Magyarországon hatályosított 2837 európai szabadalomnak csak egy töredéke összpontosult magyar kézben. Az új szabályozás következtében a Magyarországra kiterjedő külföldi szabadalmak száma a tízszeresére nőhet, ami pedig az iparjogvédelmi joganyag növekedését, valamint számos szabadalmi jogi korlátot vonhat magával. A Bizottság is évi 10-30 ezer egységes szabadalom megítélésével számol, ami láthatóan egy igen széles skála, de épp ezért jól mutatja egyrészt az egységes szabadalom hatásait övező bizonytalanságot, másrészt a külföldiek magyar kis- és középvállalkozásokkal szembeni túlsúlyát is. Nőni fog tehát az érvényes (Magyarországon is hatályos) szabadalmak száma, ezzel együtt csökkeni fog a magyar kézben levő szabadalmak aránya. 2012-ben 39 szabadalmat szereztek magyar jogosultak, a megadott európai szabadalmak 0,6 ezrelékét. Ez az egy százalékot sem elérő arány várhatóan tovább fog romlani a magyar vállalkozások hátrányára.
Habár a magyar kis-és középvállalkozások viszonylag hatékonyak a technológia-hasznosításban, a technológiai fizetési mérleggel kapcsolatos adatok arra engednek következtetni, hogy a szektor importjának megdrágulása feltehetően megnehezíti majd hazánk felzárkózását. Komoly probléma továbbá, hogy a magyar vállalkozások információs és jogérvényesítési deficittel rendelkeznek az erősebb és nagyobb külföldi vállalatokkal szemben. Anyagi kapacitásaik ugyanis sok esetben nem teszik lehetővé a védjegybejelentések folyamatos monitorozását, aminek következtében könnyedén követhetnek el szabadalmi- vagy védjegybitorlást – ennek pedig egy igen költséges per lehet az eredménye. További gondot okoz, hogy a magyar kis- és középvállalkozások sokszor nincsenek tisztában a vonatkozó jogszabályokkal, illetve azok esetleges változásával. Itt van például a védjegyoltalom nélküli szellemi alkotások problémája: mivel közkincsnek számítanak, meglehetősen könnyű őket ellopni – a magyar vállalkozások sebezhetősége pedig sajnos e téren is megmutatkozik. Mindemellett megemlítendő, hogy a viszonylagos informálatlanság velejárója Európában az újra-feltalálás jelensége, az ennek következtében elpazarolt K+F ráfordításokat viszont senki sem téríti meg – ezt is a gyengébb helyzetben levő kis-és középvállalkozások sínylik meg.
Mindennek fényében a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület (MSZTE) arra hívja fel a figyelmet, hogy a közös szabadalom legnagyobb vesztesei a magyar műszaki fejlesztők lehetnek, akiknek nehéz lesz megtalálni a helyes irányt a hazánkat elárasztó szabadalmak tengerén. Mindemellett fontos, hogy a magyar kis- és középvállalkozásokkal megismertessük az újonnan bevezetendő szabadalmi rendszert, hogy abban kiismerjék magukat, és hogy tisztában legyenek annak minden előnyével és hátrányával, illetve, hogy saját fejlesztési területükön ne ütközzenek más által kisajátított megoldásba, szabadalomba.
A probléma mérséklésére dolgozott ki egy speciális módszert az MSZTE. A módszer lényege abban rejlik, hogy a magyar fejlesztők versenytársainak szabadalmait automatikusan megfigyelnék, így egyrészt a magyar szabadalmak könnyebben lennének védhetők, másrészt pedig elkerülhetővé válna az újra-feltalálás kockázata. Ezzel pedig végső soron versenyelőnybe kerülhetnek a magyar kis-és középvállalkozói szektor szereplői. Emellett a szakértők hatástanulmányok elkészítését is szorgalmazzák , melyek alapján a várható hátrányok kiegyensúlyozására kompenzációt ajánlanának a hazai vállalkozások számára.
Az eljárás
Az USA-val szembeni versenyhátrány elsősorban a szabadalmi eljárás költségeiből fakad. Amíg az Egyesült Államok egész területén 1 800 €-nak megfelelő összegért lehet egy találmányt szabadalmi oltalom alá helyezni, addig az Európai Unió teljes területének esetében ez az összeg elérheti a 36 000 €-t is. Ennek tetemes részét – mintegy háromnegyedét – a fordítási költségek teszik ki, ami pedig az egyes tagállamok hivatali bejegyzéséhez nélkülözhetetlen.
Az új eljárás lényegi eleme, a pályázati eljárások és az adminisztráció egyszerűsítésén túl, egy új nyelvi rezsim létrehozása. Ezután ugyanis elegendő, ha angolul, németül vagy franciául adják be a kérelmet a vállalkozások – vagy saját nyelvükön, de ez esetben a fordítást később meg kell téríteniük. A vállalkozók ezután eldönthetik, hogy mely országban védetik le találmányukat, mely után további fordítási munkálat már nem szükségeltetik. Az új eljárásnak köszönhetően a költségek 4 700-6 000 €-ra csökkennének.
Az egységes európai szabadalmat kezdetben csupán 12 tagállam támogatta, végül 25-re emelkedett a programban résztvevő országok száma. Két államot nem sikerült megnyerni a kezdeményezésnek: Olaszországot, valamint Spanyolországot – mivel azok az új nyelvi rezsimen alapuló rendszer létjogosultságát alapvetően megkérdőjelezték.
Az azóta, 2013. február 19-én létrehozott Egységes Szabadalmi Bíróságról szóló megállapodást viszont már Olaszország is támogatta – újabb kételkedőként jelent meg viszont Lengyelország. A Versenyképességi Tanács által tető alá hozott megállapodás alapján az új bírák képzése Magyarországon folyik majd, így „Magyarország közvetlenül részt vehet a rendszer irányításában” – fogalmaz Cséfalvay. A másodfokú bíróság Luxemburgban kezdheti meg munkáját, míg a közvetítő bíróságok Ljubljanában és Lisszabonban kapnak majd helyet. Mivel a bíróság működésére nem biztosítanak külön EU-s forrásokat, így annak önerőből kell majd eltartania magát. Az eljárási díjak ennek köszönhetően meglehetősen magasak lesznek. A közös szabadalmi rendszer leghamarabb 2014-ben, de valószínűsíthetően inkább 2015 elején lép életbe.
Jedlik-terv
Az egységes szabályozással összhangban fogadta el a magyar törvényhozás 2013. augusztus 14-én a szellemi tulajdon védelmére irányuló nemzeti stratégiát, mely hazánk, a területre vonatkozó, középtávú céljait határozza meg (Jedlik-terv). A 2013-2016 között érvényben levő stratégia 40 cselekvési irány alapján több mint 100 intézkedést foganatosít.
A stratégia bevezetésében leszögezi, hogy az innováción és kreativitáson alapuló szellemi tulajdon hatékony védelme az ország versenyképessége, s végső soron a gazdaság felvirágzásának tekintetében meghatározó jelentőséggel bír. A stratégia alapelvei hangsúlyozzák, hogy szükség van a jogosultak, a felhasználók, a fogyasztók, valamint az érintett állami és érdekérvényesítési szervek közötti kiegyensúlyozott együttműködésre. Kiemeli továbbá, hogy hosszú távú tervezésre van szükség e területen, mely egy egymáshoz szorosan kötődő nemzetközi, európai és nemzeti keretrendszerben érvényesítendő. Mindehhez pedig elengedhetetlen a végrehajtás átláthatósága és ellenőrizhetősége.
Orbán Emese
Pintz és Társai
Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda
www.szabadalmi.hu
Források:
http://www.sztnh.govszabadalmi.hu/…lik-terv.pdf
http://www.jogiforum.hu/blog/2/84
