Egy jól megérdemelt külföldi nyaralás is rémálommá válhat, ha nem vagyunk kellően tisztában az adott ország szabályaival. Egy felelőtlen gyorshajtás, vagy egy stoppos felvétele is elég lehet ahhoz, hogy tettünkért bírságot vagy elzárást kapjunk.
A külföldi nyaralás alatt nem csak a turistákból lehet átvert, megkárosított áldozat, hanem ők maguk is könnyen válhatnak elkövetővé. A nyaralók kicsit hajlamosabbak megfeledkezni arról, hogy egy másik állam szabályrendszere az itthonitól igen különböző is lehet, s egy-egy meggondolatlan magatartás, vagy csak a tájékozatlanság is elég ahhoz, hogy az ember máris szembetalálja magát az intézkedő rendőrrel.
A közúti közlekedés egy kiemelt terület, melyben nem árt a fokozott óvatosság, a statisztikák szerint ugyanis egy gépjárművezető külföldön háromszor olyan gyakran követ el szabálysértést, mint saját országában. A turistaszezon ideje alatt a népszerű nyaralóhelyeken a hatóságok fokozottan ellenőrzik a közlekedési szabályok betartását, főként a megengedett sebesség és a követési távolság betartását, a zöldkártya érvényességét, az autó tartozékok meglétét, valamint igyekeznek kiszűrni az alkoholos állapotú gépjárművezetőket.
A magyarok körében is kedvelt úti célnak számító Horvátországban jelentősen szigorodtak a büntetési tételek mind a közlekedési szabálysértések, mind a bűncselekmények tekintetében. Az ország utazási tanácsairól szóló konzuli tájékoztató felhívja a figyelmet arra, hogy a felelőtlen száguldozásért, a forgalommal szemben haladásért vagy az ittas vezetését akár 3 év börtönbüntetés is járhat. A kisebb szabálysértések különben nem vonnak maguk után hatósági eljárásokat, azok helyszíni bírság (300-500 kuna) kifizetésével rendezhetőek. Koccanásos baleset során kötelező az európai baleseti bejelentő lap kitöltése, s ilyen esetben is ajánlott rendőrt hívni, mert a magyar jármű sérüléséről szóló igazolással lehet csak elhagyni az országot. A horvát utakon 16 év alatti kerékpárosnak kötelező a bukósisak használata, magyar robogó pedig nem vehet részt a közúti forgalomban, mivel a horvát szabályok rendszámtáblával és forgalmi engedéllyel rendelkező robogók használatát engedélyezik. A sebességhatárokkal sem árt előre tisztában lenni, az autópályán 130km/h, autóúton 110km/h, egyéb utakon 90km/h, lakott területen pedig 50km/h a megengedett sebesség. 1000 kuna büntetés jár annak, aki lakott területen 20-30 km/h-val lépi túl a megengedett sebességet, 2000 kuna jár a 30-50 km/h túllépésért és 5000-15.000 kuna pénzbírságra, vagy 60 napos elzárásra számíthat, aki megengedett sebességnél 50 km/h-val nagyobb sebességgel száguldozik.
Olaszországban szintén fokozottan kell figyelni a közlekedési szabályok betartására a konzuli tájékoztató szerint a megszigorított közlekedési szabályok egyértelműen tükrözik a kormányzat azon szándékát, hogy a közlekedés biztonsága érdekében határozottan fellépjen, akár rendkívül szigorú szankciórendszer árán is. Az utazási tanácsok arra is külön felhívják az autósok figyelmét, hogy óvatosan járjanak el stopposok felvételénél, ha tartózkodási engedéllyel nem rendelkező, nem EU-tagország állampolgárát veszik fel autójukba, akkor a hatóságok illegális bevándorlás elősegítése címén nyomban eljárást indítanak a sofőr ellen. Érdemes tudni, hogy Olaszországban a magyar önkormányzat által kiadott „P” jelű próbarendszámos autók nem közlekedhetnek, így az ilyen gépjárműveket a hatóságok tréleren elszállítják, ám ennek elkerülése érdekében előzetesen ideiglenes olasz rendszámot érdemes kérni. Olaszország nagyvárosainak központi részeibe – a forgalmasabb időszakokban – csak előzetes engedéllyel lehet behajtani. A konzuli tájékoztatás szerint az ellenőrző pontokon való jogosulatlan áthaladás több mint 100 euró büntetést von maga után, s a gépkocsi kölcsönző cégek autóinak általában nincs engedélyük e területekre való behajtásra, és a cégek az ügyfelekre hárítják a büntetést.
A divat hazájában egyebekben nem csak a közlekedési kihágások elkövetésével válhat elkövetővé a turista, de a világmárkák olcsó, hamisított másolatainak beszerzése miatt is súlyos büntetésre lehet számítani. Ki ne örülne egy megszólalásig eredetinek tűnő, Louis Vuitton táskának, mely a strandon potom pénzért beszerezhető, kevesen számolnak azonban azzal, hogy az elegáns carabinieri-k (olasz rendőrök) ezer euró pénzbírsággal jutalmazzák az ilyen akciókat. Az olasz hatóságok a nulla tolerancia elvével lépnek fel az illegális kereskedelemmel szemben, s többször felhívják arra a figyelmet, hogy az ilyen vásárlásokkal nem a bevándorló árust, hanem az őt kizsákmányoló bűnszervezeteket gazdagítjuk.
A külföldiek által elkövetett közlekedési szabályszegések szankcionálása régóta lényeges probléma az Európai Unióban. Korábban a közlekedési bírságok nem voltak eredménnyel behajthatóak a külföldiek ellen, mert bár az intézkedő rendőr kiszabhatta a bírságot, az eljáró hatóságnak nem volt meg a megfelelő eszköze, jogi háttere a követelés behajtására. Két éve jelentősen változott a helyzet, amikor az Európai Parlament elfogadta a közúti közlekedésbiztonság fokozásáról szóló irányelvet, melynek fő célja, hogy az európai autósok egyetlen uniós államban sem követhessenek el büntetlenül közlekedési szabálysértést. S mivel napjainkban egy nemzetközi egyezmény alapján már az 50 eurónál nagyobb összegű bírságok gond nélkül behajthatók magyar állampolgárok ellen, a jövőben talán visszaesik a külföldön elkövetett közlekedési szabálysértések száma.
