Az új Büntető törvénykönyvről rendezett konferenciát a Jogi Fórum Budapesten. A Szakmai Napok nyári előadássorozatának második állomásán az anyagi büntetőjog általános és különös részének július 1-jétől hatályos főbb változásait Kónya István, a Kúria elnökhelyettese és Magyar György ügyvéd ismertette.
Kónya István, a Kúria elnökhelyettese a július 1-jén hatályba lépett kódex általános részéről tartott előadást. A legfőbb bírói fórum büntető kollégiumának vezetője szerint a jogszabály általános része kontinuitást mutat a régi Btk.-val, a változások többsége a különös részben, azaz az egyes bűncselekmények szabályozásánál található. Az előadó a miniszteri indokolásra utalva kiemelte, hogy a törvény, amely az 1878-as Csemegi-kódex, az 1961-es és az 1978-as kódex után az ország negyedik büntető törvénykönyve, alapvető célja az erőszakos bűnözés visszaszorítása, a tettarányos felelősségi rendszer megerősítése, miközben a bírói mérlegelés szabadságát is megőrzi. Az új Btk. számos ponton támaszkodik a kialakult bírói gyakorlatra, aminek jegyében a Kúria több javaslatát is beépítették a törvényszövegbe.
Az elnökhelyettes szerint az 1978. évi IV. törvény az elmúlt évtizedekben több mint százszor változott a különböző színezetű kormányok eltérő büntetőpolitikai elvei alapján, úgy, hogy nemegyszer egymásnak is ellentmondóak voltak a sorozatos módosítások, és a törvény egysége megbomlott. Györgyi Kálmán volt legfőbb ügyész bonmotját idézve - „El a kezekkel az általános résztől!” – hangsúlyozta, hogy a törvényben megmaradtak a fundamentális részek. A jogalkotó egyszersmind áttekinthetőbbé tette a Btk.-t, amely három nagyobb részre tagolódik: általános és különös részre, valamint az értelmező rendelkezésekre.
Kónya István három sajtóhír köré építette fel előadásának második felét. Szerinte mindhárom téveszméket, tévhiteket és félreértéseket tartalmaz. Az első cikk arról szólt, hogy az új Btk. hatályba lépése után „megölhetem a betörőt”. A kollégiumvezető emlékeztetett: miközben az Alaptörvény a jogos védelmet mint büntethetőséget kizáró okot alkotmányos tétellé emelte, Magyarországon van Európa egyik legszigorúbb fegyvertartási szabályrendszere. Ezzel együtt a korábbinál szélesebbé vált a jogos védelem lehetősége, így például akkor, ha valakinek a lakásába éjjel fegyveresen törnek be. A támadás elhárítása akkor jár büntetlenséggel, ha fennállt a személy elleni támadás veszélye, hiszen egy fegyveres észlelésekor nem várható el a védekezőtől, hogy meggyőződjön róla, a behatoló milyen célból tart magánál fegyvert. – A jogtalan támadás kockázatát a támadónak kell viselnie – szögezte le a kúriai vezető.
A második vitatható cikk szerint „büntethető a tizenkét éves”. Kónya István emlékeztetett: a szakirodalomban régóta folyik a vita, hol húzódjon a vétőképesség határa. Az új Btk. szerint a büntethetőség korhatára általában továbbra is 14 év, de az emberölést, életveszélyt vagy halált okozó testi sértést, rablást, illetve kifosztást elkövető, 12. életévüket betöltő gyermekek is büntethetők, ha megfelelő a belátási képességük. A legsúlyosabb büntetésük 1-től 4 évig tartó javítóintézeti nevelés lehet.
A harmadik cikk arról szólt, hogy büntetendő lesz a hálapénz elfogadása. A Kúria elnökhelyettese kategorikusan cáfolta ezt az állítást, mondván, nincs olyan tényállás az új Btk.-ban, amely büntetni rendelné a hálapénz elfogadását. Szerinte szélsőséges esetben a 306. § alkalmazása jöhet szóba, amely a közfeladati helyzettel visszaélés eseteit szabályozza.
Magyar György ügyvéd a konferencia második előadójaként az új Btk. különös részének néhány újdonságáról beszélt. A büntetőjogász szerint rendszertani változások történtek: nem csak a fejezetek száma sokszorozódott meg, hanem a belső rend is alaposan átalakult. Mint elmondta: az új kódex megalkotására szükség volt, hiszen a sorozatos novelláris módosítások miatt kaotikussá vált a helyzet. Ugyanakkor annak a véleményének adott hangot, hogy a jog legyen stabil, különösen az alkotmány, de a büntetőtörvény is. Arra biztatta a hallgatóságot, hogy olvassák el az új Btk.-t, és erre a foglalatosságra a nyár különösen alkalmas.
Jelentősen – az előadó megfogalmazása szerint „borzasztóan feleslegesen” – szigorodtak a büntetések. Példaként hozta fel: a korábban öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmények július 1-jétől egytől öt évig terjedő börtönbüntetéssel váltak fenyegetetté. Ezzel párhuzamosan emelkedett az ítélkezést meghatározó közép mérték, mégpedig két és fél évről háromra. Mivel a bűncselekmények legnagyobb halmaza idetartozik, a felső mérték emelése nélkül is szigorúbbá válhatnak a jövőben az ítéletek.
Magyar György több bűncselekményi tényállást elemezve arra a következtetésre jutott, hogy az új Btk. az életkornak sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonít, mint a régi. A XV. fejezetben az emberölésnek (160. §) új minősített esetét (k. pont) vezetették be: a büntetés tíztől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az emberölést „a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el”. Ugyancsak minősített esetnek számít, ha a testi sértés, a rablás, a csalás vagy a sikkasztás sértettje idős vagy fogyatékkal élő.
Az ügyvéd a törvénykönyv érdekességei között említette, hogy előkészületi alakzata csak a súlyos testi sértésnek van, a könnyű testi sértésnek nincs. A törvényalkotó a magzatelhajtás tényállásában fontosnak tartotta kiemelni, hogy a cselekményt állapotos nő sérelmére követik el. A korábbi megfogalmazásnál jóval szélesebbnek nevezte, hogy a foglalkozási szabályok megsértésénél a foglalkozása szabályaiból foglalkozási szabály lett.
Magyar György külön is szólt a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekről. Mint mondta, ahogy változik a drogpolitika, úgy alakul a büntetőpolitika is. A szemlélet változását mutatja, hogy az új Btk.-ban nincs drogfüggő, ugyanis a rájuk vonatkozó speciális, enyhébb szabályok megszűntek július 1-jével. Az is szigorítás – folytatta –, hogy két éven belül csak egyszer lehet elterelni. Ezzel szemben a kábítószer-fogyasztás önálló bűncselekménnyé vált, amely két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. – Az egészségügy problémáit nem lehet a büntetőjog eszközeivel megoldani – összegezte véleményét az előadó.
Kapcsolódó cikk:
