A Szerződések joga az új Polgári Törvénykönyvben címmel rendezett konferenciát a Jogi Fórum Budapesten. A Szakmai Napok nyári előadássorozatának első állomásán a szerződések megújult szabályait Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője és Gárdos Péter ügyvéd ismertette.
Az Országgyűlés a 2013. február 12-én fogadta el a nyolc könyvből és 1598 paragrafusból álló új Polgári törvénykönyvet (Ptk.), amely 2014. március 15-én lép hatályba. Az új Ptk. Hatodik Könyve a kötelmek közös szabályait és a szerződés általános szabályait követően tartalmazza az egyes szerződésekre vonatkozó rendelkezéseket. A Hatodik Könyv (összesen 592 paragrafus) a kódex egyharmadát teszi ki.
Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője előadásában a kötelmek közös és a szerződések általános szabályairól beszélt. Szerinte a jogalkalmazás ad majd választ arra a kérdésre, hogy az új Ptk. mennyire elégíti ki az üzleti élet igényeit. A kódex esetenként megnehezíti a jogalkalmazók dolgát. Példaként a pénztartozás teljesítését említette, amelynek helyét a 6:42. §, míg az idejét a 6:130. § határozza meg.
Az egyes szerződésekre vonatkozó rendelkezések – a ma is hatályos szabályokkal azonosan – szinte teljes egészében diszpozitívak. Az új szerződéstípusoknál a szabályozás egyáltalán nem korlátozza, hanem csak orientálja a feleket. Új szabályként a kódex több szerződéstípusnál fogyasztóvédelmi szabályt tartalmaz (például fogyasztói kezesség esetében), ezek a szabályok azonban kógensek. Az új Ptk. azáltal tesz egy rendelkezést kógenssé, hogy az azzal ellentétes szerződési rendelkezéshez a semmisség jogkövetkezményét fűzi. Újdonság lesz az is, hogy az általános meghatalmazás legfeljebb öt évre szólhat, a határozatlan vagy öt évnél hosszabb időre szóló általános meghatalmazás pedig öt év elteltével hatályát veszti.
A szerződés létrejöttének általános szabályai között az új Ptk. leglényegesebb újítása az, hogy szakít azzal a merev megközelítéssel, amely az ajánlattól bármely kérdésben eltérő elfogadást új ajánlatnak tekint. Lényegesen szűkül a bíróság szerződéskötési joga. Az új kódex csak arra hatalmazza fel a bíróságot, hogy – valamelyik fél kérelmére – a felek által meghatározott feltételekkel hozza létre a szerződést.
Az érvénytelenség új szabályozása kapcsán Wellmann György kiemelte, hogy változnak a megtámadási határidővel kapcsolatos szabályok: az egyéves elévülési jellegű határidő ugyan változatlan marad, azt azonban egységesen a szerződés megkötésétől kell majd számítani. Ez azt jelenti, hogy a hatályos Ptk.-hoz képest rövidebb lesz a megtámadási határidő. A feltűnő értékaránytalanság miatti megtámadás [6:98. §] feltételrendszere egy szubjektív kritériummal egészül ki: a jövőben nem támadhatja meg a szerződést az, aki a feltűnő értékaránytalanságot felismerhette, vagy annak kockázatát vállalta. Új szabály, hogy a felek az ilyen okból való megtámadás jogát – a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés kivételével – kizárhatják. Az érvénytelenség elsődleges jogkövetkezményeként az érvénytelen szerződés visszamenő hatállyal történő bíróság általi érvényessé nyilvánítását szabályozzák, amelyre akkor kerülhet sor, ha az érvénytelenség miatti érdeksérelem a szerződés megfelelő módosításával kiküszöbölhető, vagy az érvénytelenség oka utóbb megszűnt [6:110. §].
Az új Ptk. szigorúbb felelősség alóli mentesülési szabályt vezet be a szerződésszegésnél alkalmazandó felelősség és a megtérítendő kár mértékét tekintve, mint ami – a kártérítési vétkességi felelősség formájában – ma érvényes. A hatályos szabályozás kiindulópontja az, hogy aki jogellenesen kárt okoz, az felel az okozott kár megtérítéséért. Az új mérce a kimentést csak akkor engedi meg, ha a szerződésszegés a szerződést szegő fél ellenőrzési körén kívül eső olyan elháríthatatlan ok miatt következett be, amely nem volt előre látható a szerződés megkötésekor. Az új kódex kimentési klauzulája három együttes feltétel meglétét kívánja meg, amelyeket a szerződésszegő félnek kell bizonyítania. A szerződésszegést okozó körülménynek a szerződésszegő fél „ellenőrzési körén kívülinek” és „a szerződéskötés időpontjában előre nem láthatónak” kell lennie, és végül olyannak, amelynek az elkerülése vagy a kárkövetkezmény elhárítása a szerződésszegéskor sem volt elvárható.
A kellékszavatosság körében változik a határidők rendszere. Az új Ptk. a jelenlegi hat hónapos elévülési határidő helyett egyéves általános elévülési szavatossági határidőt ír elő. A legjelentősebb változás az lesz, hogy a törvénykönyv megszünteti a jogvesztő határidőket. A Kúria kollégiumvezetőjének ígérete szerint az elévülés nyugvása folytán elvileg bármeddig elhúzódó igényérvényesítési lehetőség várhatóan nem okoz majd komolyabb problémát.
Gárdos Péter ügyvéd (Gárdos, Füredi, Mosonyi, Tomori Ügyvédi Iroda) a konferencia második előadójaként az egyes szerződések legfőbb változásait gyűjtötte csokorba. Az új Ptk. előkészítésében is résztvevő jogász hangsúlyozta, hogy a kódex korábban nem szabályozott jogintézményekről is rendelkezik, ilyen például a franchise, a lízing, a faktoring vagy a bizalmi vagyonkezelés. A jogalkotók felülvizsgáltak olyan alapelveket is, amelyeket a mai jogirodalom készpénznek vesz. Így például a megbízás olyan jogviszony, ahol a bizalomnak kiemelt jelentősége van. Az új Ptk. ezzel szemben abból indul ki, hogy üzleti kapcsolatokban nem támasztható alá, hogy a bizalomnak megbízáskor nagyobb jelentősége lenne, mint más szerződések esetében. Ebből következően a törvénykönyv megbízásnál is főszabályként lehetővé teszi közvetítő igénybevételét.
Az előadó szerint az 1959-es kódex szerződéstípusai azt a hamis képet tükrözik, mintha az áruk és a szolgáltatások közvetlenül jutnának el a gyártótól a fogyasztóig. A bizományi szerződéstől eltekintve azonban nincs olyan szerződéstípus a hatályos Ptk.-ban, amely ezt a kérdést szabályozná. Ezzel szemben a tényleges helyzet az – állította –, hogy az áruk és a szolgáltatások csak kivételesen jutnak el a gyártótól közvetlenül a fogyasztóig.
Az új szerződéstípusok közül a közvetítői szerződés feltételezi a legkevésbé formalizált együttműködést, hiszen a közvetítő csupán összehozza a két felet, ő maga értékesítési kockázatot nem vállal. A franchise és a forgalmazás esetén viszont a jogbérletbe vevő és a forgalmazó értékesítési kockázatot vállal, mivel az árut, illetve a szolgáltatást saját nevében értékesíti. Az új Ptk. a visszkeresetes faktoring szerződést tekinti egyedül faktoringnak. Hasonló logika érvényesül a lízing esetén is: az operatív és a pénzügyi lízingben nehéz közös elemet találni, ezért az operatív lízinget nem szabályozza, mert arra a bérlet szabályai megfelelőek. A Ptk. csupán a pénzügyi lízinget szabályozza olyan fiduciárius biztosítékként, amely esetén a nyújtott kölcsön biztosítéka a lízingbeadó tulajdonában álló lízingtárgy. Az eddig előzmény nélküli bizalmi vagyonkezelés [6:310. §]. az új törvényben egy tulajdonátruházási jogcím lett, amelynek a sajátosságát a tulajdonátruházás célja és átmenetisége adja. Nemzetközi tranzakciókban már régóta igény lenne arra, hogy az érintett vagyont átmenetileg valaki kezelje. Erre azonban a mai szabályozás nem ad megfelelő megoldást, hiszen megbízáskor a tulajdon nem száll át a vagyonkezelőre, míg adásvételkor átszáll ugyan, de az átruházás kötöttsége nem rendezhető kielégítő módon.
A Jogi Fórum Szakmai Napok nyári előadássorozatának további állomásai:
Az új Büntető Törvénykönyv – Szakmai Nap – Kónya István, a Kúria elnökhelyettese, valamint Büntető Kollégiumának vezetője, és Magyar György ügyvéd – Az anyagi büntetőjog általános és különös részének 2013. július 1-jén hatályba lépő legfőbb változásairól – Jogi Fórum konferencia 2013. július 11-én – További részletek: http://konferencia.jogiforum.hu/uj_btk
Változások a közbeszerzési szabályok alkalmazásában – 2013. július 1-jével módosul a közbeszerzési törvény és a kapcsolódó végrehajtási rendeletek – Előadó: Dr. Kothencz Éva, közbeszerzési szakértő, társasági szakjogász, a Közbeszerzések Tanácsa korábbi jogi főosztályvezetője – Jogi Fórum konferencia 2013. július 23-án – Részletek: http://konferencia.jogiforum.hu/kozbeszerzes_2013_julius
Fotó: Fóris Gábor
