Az Alkotmánybíróság új hatáskörében először semmisített meg bírói döntést. Öttagú alkotmánybírói tanács utasította vissza a végtörlesztési törvényt támadó indítványokat, és elutasította azt a két polgármesteri panaszt, amelyben sérelmezték, hogy a települési önkormányzatok a jövőben nem tarthatnak fenn köznevelési intézményt.
Az Alkotmánybíróság teljes ülésének határozatai és végzései
● AB határozat bírói ítélet alaptörvény-ellenességéről és megsemmisítéséről (IV/2878/2012.)
Az Alkotmánybíróság február 12-én alaptörvény-ellenesnek ítélte és megsemmisítette a Lehet Más a Politika (LMP) 2012. március 15-i rendezvényének bejelentéséről szóló fővárosi törvényszéki végzést. Az Alkotmánybíróság új hatáskörében eljárva első alkalommal döntött bírói döntés megsemmisítéséről. Az LMP 2012 októberében alkotmányjogi panasz keretében a Fővárosi Törvényszék 29.Kpk.45.266/2012/2. számú végzésének megsemmisítését kérte. A határozat indokolása szerint a Fővárosi Törvényszék döntése az Alaptörvényben elismert békés gyülekezéshez való jogot sértette azáltal, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság végzését érdemben nem vizsgálta. A bíróságnak a konkrét ügyben tekintetbe kellett volna vennie, hogy a közterület-használati megállapodás jogszerűsége és indokoltsága is kérdéses volt. Az Alkotmánybíróság által megállapított alkotmányos követelmény szerint hasonló ügyekben a bíróságnak az érdemi felülvizsgálat során kell döntést hoznia abban a kérdésben, hogy a rendőrségi végzésben a rendezvény megtartásának akadályául megjelölt, az adott helyszínre szóló közterület-használati megállapodás jogszerűen jött-e létre, és indokolt volt-e a használati megállapodás megkötése. A határozathoz Balsai István, Bihari Mihály és Pokol Béla párhuzamos indokolást, Bragyova András és Bihari Mihály különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Balogh Elemér)
● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/2909/2012.)
Az Alkotmánybíróság február 4-én visszautasította a Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései (2011. december 31.) a kommunista diktatúrából a demokráciába való átmenetről szóló része (preambuluma) 4. pontja, 11. cikkének (1)–(4) bekezdései, 16. cikke és 27. cikke alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. A végzés indokolása szerint a panasz lényeges formai és tartalmi követelménynek nem felel meg: a támadott rendelkezések tekintetében nem állapítható meg az indítványozó személyes, közvetlen és tényleges érintettsége, továbbá a panasz tartalmát tekintve absztrakt, utólagos normakontrollra irányuló kérelem, amellyel azonban csak az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott szervek és személyek élhetnek. (Előadó alkotmánybíró: Szalay Péter)
● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/3016/2012.)
Az Alkotmánybíróság február 12-én visszautasította a Fővárosi Törvényszék 49.Mf.632.380/2011/3. számú ítéletével összefüggésben, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és a bírói ítélet megsemmisítésére, valamint a támadott jogszabályi rendelkezés perben történő alkalmazási tilalmának kimondására irányuló alkotmányjogi panaszt. A végzés indokolása szerint az Alkotmánybíróság 2011. február 12-én a támadott rendelkezést a jövőre nézve, 2011. május 31-i hatállyal semmisítette meg, tehát a jogszabályi rendelkezés 2011. június 1-től hatálytalan. Az alkotmánybírósági határozat közzététele előtt meghozott bírói ítéletek kapcsán a jogi helyzet megítélésénél abból kell kiindulni, hogy a bírónak kötelező volt a törvény rendelkezéseit alkalmazni, mert az Országgyűlés által elfogadott és hatályba léptetett jogszabályról volt szó. Az alkotmánybírósági határozat közzététele után a bíró szintén köteles volt a perben a már megsemmisített rendelkezést alkalmazni. A határozathoz Bragyova András, Bihari Mihály, Holló András, Lenkovics Barnabás, Lévay Miklós, Kiss László és Stumpf István különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Paczolay Péter)
● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/2488/2012.)
Az Alkotmánybíróság február 12-én visszautasította a Nógrád Megyei Bíróság 2.Mf.20.774/2011/4. számú ítéletével összefüggésben, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására, valamint a perben történő alkalmazási tilalmának kimondására irányuló alkotmányjogi panaszt. A végzés indokolása szerint az Alkotmánybíróság 2011. február 12-én a támadott rendelkezést a jövőre nézve, 2011. május 31-i hatállyal semmisítette meg, tehát a jogszabályi rendelkezés 2011. június 1-től hatálytalan. Az alkotmánybírósági határozat közzététele előtt meghozott bírói ítéletek kapcsán a jogi helyzet megítélésénél abból kell kiindulni, hogy a bírónak kötelező volt a törvény rendelkezéseit alkalmazni, mert az Országgyűlés által elfogadott és hatályba léptetett jogszabályról volt szó. Az alkotmánybírósági határozat közzététele után a bíró szintén köteles volt a perben a már megsemmisített rendelkezést alkalmazni. A határozathoz Bragyova András, Bihari Mihály, Holló András, Lenkovics Barnabás, Lévay Miklós, Kiss László és Stumpf István különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Paczolay Péter)
● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/2584/2012.)
Az Alkotmánybíróság február 12-én visszautasította a Fővárosi Bíróság 51.Mf.636.420/2011/4. számú ítéletével összefüggésben, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és a bírói ítélet megsemmisítésére, valamint a támadott jogszabályi rendelkezés perben történő alkalmazási tilalmának kimondására irányuló alkotmányjogi panaszt. A végzés indokolása szerint az Alkotmánybíróság 2011. február 12-én a támadott rendelkezést a jövőre nézve, 2011. május 31-i hatállyal semmisítette meg, tehát a jogszabályi rendelkezés 2011. június 1-től hatálytalan. Az alkotmánybírósági határozat közzététele előtt meghozott bírói ítéletek kapcsán a jogi helyzet megítélésénél abból kell kiindulni, hogy a bírónak kötelező volt a törvény rendelkezéseit alkalmazni, mert az Országgyűlés által elfogadott és hatályba léptetett jogszabályról volt szó. Az alkotmánybírósági határozat közzététele után a bíró szintén köteles volt a perben a már megsemmisített rendelkezést alkalmazni. A határozathoz Bragyova András, Bihari Mihály, Holló András, Lenkovics Barnabás, Lévay Miklós, Kiss László és Stumpf István különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Paczolay Péter)
● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/1417/2012.)
Az Alkotmánybíróság február 12-én visszautasította a Nógrád Megyei Bíróság 15.Mf.20.793/2011/3. számú ítéletével összefüggésben, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására, valamint a perben történő alkalmazási tilalmának kimondására irányuló alkotmányjogi panaszt. A végzés indokolása szerint az Alkotmánybíróság 2011. február 12-én a támadott rendelkezést a jövőre nézve, 2011. május 31-i hatállyal semmisítette meg, tehát a jogszabályi rendelkezés 2011. június 1-től hatálytalan. Az alkotmánybírósági határozat közzététele előtt meghozott bírói ítéletek kapcsán a jogi helyzet megítélésénél abból kell kiindulni, hogy a bírónak kötelező volt a törvény rendelkezéseit alkalmazni, mert az Országgyűlés által elfogadott és hatályba léptetett jogszabályról volt szó. Az alkotmánybírósági határozat közzététele után a bíró szintén köteles volt a perben a már megsemmisített rendelkezést alkalmazni. A határozathoz Bragyova András, Bihari Mihály, Holló András, Lenkovics Barnabás, Lévay Miklós, Kiss László és Stumpf István különvéleményt csatolt. (Előadó alkotmánybíró: Paczolay Péter)
Az Alkotmánybíróság öttagú tanácsainak határozatai és végzései
Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsa
(Holló András tanácsvezető, Balsai István, Bragyova András, Kiss László és Kovács Péter)
● AB határozat jogszabály alkalmazásának kizárásáról (III/840/2012.)
Az Alkotmánybíróság február 4-én megállapította, hogy Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlésének a fizetőparkolók működésének és igénybevételének rendjéről szóló 28/1996. (VI. 27.) rendelete 2010. július 1-ig hatályos 1. § (1) bekezdése, valamint 2012. január 1-ig hatályos I. számú mellékletének II. 46. pontja alaptörvény-ellenes volt, így azok a Szombathelyi Járásbíróság előtt az 14.P.21.073/2010. szám alatt folyamatban lévő ügyben nem alkalmazhatók. A határozat indokolása szerint az alaptörvény-ellenes felhatalmazó norma alapján megalkotott önkormányzati rendeleti szabályok is alaptörvény-ellenesek.(Előadó alkotmánybíró: Kiss László)
● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/3431/2012.)
Az Alkotmánybíróság február 4-én visszautasította a Kúria Pfv.VIII.22.132/2011/7. számú ítélete, a Győri Törvényszék 1.Pf.20.294/2011/3. számú ítélete, valamint a Győri Városi Bíróság P.22.852/2009/16. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt, mert önmagában viszont az a tény, hogy az indítványozó a bíróság döntésének alapjául szolgáló jogértelmezést vitatja, nem ad alapot alkotmányossági szempontú felülvizsgálatra. (Előadó alkotmánybíró: Balsai István)
● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/3458/2012.)
Az Alkotmánybíróság február 4-én visszautasította a Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott Kfv.V.35.366/2011/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránti alkotmányjogi panaszt, mert az nem a Kúria felülvizsgálati ítéletében foglalt jogértelmezés, illetve jogalkalmazás alaptörvény-ellenességének a megállapítására, hanem a Kúria által jogerősen eldöntött törvényességi kérdések felülvizsgálatára és újbóli eldöntésére irányult. (Előadó alkotmánybíró: Balsai István)
● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/3157/2012.)
Az Alkotmánybíróság február 4-én visszautasította a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény egésze, illetve egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt, mert konkrét alkotmányossági probléma megjelölése nélkül sérelmezte a korábbi ellátási forma megváltoztatását, mely jellegében az absztrakt utólagos normakontrollnak felelne meg, s mint ilyen nem illeszthető bele az alkotmányjogi panasz törvényi kereteibe. (Előadó alkotmánybíró: Balsai István)
Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsa
(Paczolay Péter tanácsvezető, Balogh Elemér, Pokol Béla, Stumpf István és Szívós Mária)
● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/3475/2012.)
Az Alkotmánybíróság február 4-én visszautasította a Kúria Kfv.V.35.580/2011/14. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt, mert az indítványozó kérelme valójában a bírói döntés és az azt megelőző adóhatósági eljárások tartalmi kritikája. (Előadó alkotmánybíró: Pokol Béla)
● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/3253/2012.)
Az Alkotmánybíróság február 4-én visszautasította a Fővárosi Törvényszék 22.K.31.869/2011/10. számú ítéletével összefüggésben, a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezéséről szóló 188/1999. (XII. 16.) Korm. rendelet 7. számú melléklete „Kitöltési útmutató az adatlap 8. oszlopához” cím „Az igazolt munkaórák száma 0, ha a tárgyévben ellátott, az Szt. 65/C. §-ának (4) bekezdése szerint szociális rászorultnak minősülő személyek száma nem éri el a 30 főt, illetve – ha a normatív állami hozzájárulást nem az egész évre vették igénybe – annak időarányos részét.” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt, mert az nem alkotmányossági probléma vizsgálatára irányul. (Előadó alkotmánybíró: Balogh Elemér)
● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/3245/2012.)
Az Alkotmánybíróság február 4-én visszautasította a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet 1. számú melléklete 2. pontjának megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt, mert az indítványozó nem merítette ki jogorvoslati lehetőségeit. (Előadó alkotmánybíró: Szívós Mária)
● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/3352/2012.)
Az Alkotmánybíróság február 4-én visszautasította a Kúria Pfv.III.20.334/2012/7. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt, mert az indítványozók kérelme valójában a bírói döntés tartalmi kritikája. (Előadó alkotmánybíró: Pokol Béla)
● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/3149/2012.)
Az Alkotmánybíróság február 4-én visszautasította a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 75-76. §-ai alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt, valamint a Pécsi Ítélőtábla a Bpi.II.391/2011/2. számú végzése és a Kúria Bkf.II.410/2012/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt, mert a perújítási eljárás során hozott végzés nem az adott büntetőügyet érdemben lezáró végső döntés. (Előadó alkotmánybíró: Szívós Mária)
● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/3183/2012.)
Az Alkotmánybíróság február 4-én visszautasította a Szegedi Városi Bíróság 5.Bny.353/2012/2. számú végzésének és a Szegedi Törvényszék 2.Bnyf.265/2012/2. számú végzésének megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt, mert az előzetes letartóztatás meghosszabbításáról rendelkező végzést helybenhagyó döntés nem az adott büntető ügyet érdemben lezáró végső döntés. (Előadó alkotmánybíró: Szívós Mária)
● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/3125/2012.)
Az Alkotmánybíróság február 4-én visszautasította a Kúria Gfv.X.30.254/2011/8. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt, mert az indítványozó nem állította Alaptörvényben biztosított jogának sérelmét. (Előadó alkotmánybíró: Pokol Béla)
● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/3132/2012.)
Az Alkotmánybíróság február 4-én visszautasította az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 8. § (1) bekezdése és 75. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt, mert az indítványozó nem bizonyította azt, hogy az állítólagos jogsérelem közvetlenül a támadott jogszabály alapján ténylegesen bekövetkezett, s a jogsérelem orvoslására szolgáló eljárás nem állt rendelkezésére, illetve a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette. (Előadó alkotmánybíró: Stumpf István)
Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsa
(Bihari Mihály tanácsvezető, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Lévay Miklós és Szalay Péter)
● AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/2487/2012.)
Az Alkotmánybíróság február 11-én elutasította a 2012. április 1-jéig hatályos, az otthonvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXI. törvény alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére vonatkozó indítványt, továbbá a 2012. március 31-ig hatályos, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 200/B. §-a (1) bekezdésének „lévő lakóingatlanon” fordulata, (2) bekezdésének a) pontja, c) pontja, c) pontjának „2011. december 30. napjáig” fordulata, valamint f) pontja „2012. január 30-ig” fordulata alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére vonatkozó indítványokat. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint a törvényalkotói beavatkozás alkotmányos feltételei a támadott végtörlesztési törvény tekintetében teljesültek. Az állam a körülményeknek az ésszerűen előre nem látható és a normális változás kockázatán túlmenő alakulása, az általa csak korlátozottan befolyásolható forint árfolyam gyengülése és ehhez kapcsolódóan a devizahitelesek jelentős számának nehéz helyzetbe kerülése, valamint az ország általános deviza-eladósodottsága miatt kényszerült gyors beavatkozásra egyes intézkedésekkel – köztük a végtörlesztési törvénnyel – az adósok érdekében, az országot fenyegető jelentős anyagi és szociális károk elkerülése céljából. (Előadó alkotmánybíró: Dienes-Oehm Egon)
● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/3507/2012.)
Az Alkotmánybíróság február 11-én visszautasította a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszokat. Két önkormányzat (Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat, Tiszaújváros Városi Önkormányzat) polgármestere fordult alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz, azt sérelmezve, hogy a jövőben nem lesz joguk – az óvodai nevelés kivételével – köznevelési intézményt létesíteni és fenntartani, így nem vehetnek részt a köznevelés lakossági igények szerinti megszervezésében és irányításában. A végzés indokolása szerint az Alaptörvény hatásköri felsorolása nem foglalja magába a köznevelési intézmény alapításának és fenntartásának jogát. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor megjegyezte, hogy az indítványok által támadott rendelkezések végrehajtása során felmerülő, és az indítványokban is jelzett adminisztratív, szervezési anomáliák és visszásságok kiküszöbölésére, az esetleges jogsérelmek orvoslására a külön jogszabályokban meghatározott fórumrendszer, illetve az alapvető jogok biztosa vagy az oktatási ombudsman eljárása az érintettek rendelkezésére áll. (Előadó alkotmánybíró: Lenkovics Barnabás)
● AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról (IV/3478/2012.)
Az Alkotmánybíróság február 11-én elutasította a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény45. § (5) bekezdése és 46-47/A. §-ai alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. A határozat indokolása szerint azok a korlátozások (átmeneti elnök és az átmeneti elnökség más tagjainak, illetve a kamarai felügyelőnek a kijelölése; a választott tisztségviselők és testületi szervek feladatainak és jogköreinek átszállása az átmeneti elnökségre és az átmeneti elnökre), melyeket a kamarai törvény és annak módosítása vezetett be, az Alaptörvényben rögzített egyesülési jogot sem sértik. (Előadó alkotmánybíró: Dienes-Oehm Egon)
● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/3560/2012.)
Az Alkotmánybíróság február 4-én visszautasította a Kúria Pfv.I.22.370/2011/2. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. A végzés indokolása szerint nincs helye alkotmányjogi panasz benyújtásának, ha a Kúria a felülvizsgálati kérelmet, illetve indítványt például azért utasítja el, mert az nem a jogosulttól származik, vagy felülvizsgálatnak nincs helye, illetve a hiánypótlás vagy kiegészítés elmaradt. (Előadó alkotmánybíró: Lenkovics Barnabás)
● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/3416/2012.)
Az Alkotmánybíróság február 4-én visszautasította a Miskolci Törvényszék mint másodfokú bíróság 1.Mpkf.21.313/2012/2. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt, mert az lényegében arra irányul, hogy az Alkotmánybíróság a perújítás megengedhetőségének igazolására benyújtott bizonyítékokat az eljárt bíróságoktól eltérő módon értékelje. (Előadó alkotmánybíró: Bihari Mihály)
● AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról (IV/3486/2012.)
Az Alkotmánybíróság február 11-én visszautasította a Kúria Mfv.II.11.119/2010/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt, mert az lényegében a bizonyítékok nem teljes körű figyelembe vételén alapul és újbóli mérlegelésre irányul. (Előadó alkotmánybíró: Lévay Miklós)
Az Alkotmánybíróság február 18-i teljes ülésének napirendje
● A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény alaptörvény-ellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt benyújtott alkotmányjogi panasz vizsgálata (IV/2352/2012.)
Az indítványozók a 2011. évi CCVI. törvény egészének megsemmisítését elsősorban közjogi érvénytelensége miatt. Az indítványozók szerint az állam és egyház elválasztásának, valamint az állam hitéleti semlegességének elvét, hogy az egyházzá válás kérdésében, az egyházak nyilvántartásba vételétől az Országgyűlés dönt.
● A korhatár előtti nyugdíjak megszűnéséről, a korhatár előtti öregségi ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 5. § (2) és (4) bekezdése, valamint más rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszok vizsgálata (IV/2350/2012.)
Az indítványozók a 2011. évi CLXVII. törvény 4. § (1) bekezdés b) pontja „a (2) bekezdés szerinti csökkentés nélküli” szövegrésze, a 4. § (2)-(4) bekezdései, valamint a 18. § (1) bekezdése „a 4. § (2) bekezdés szerinti csökkentés nélküli” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítását és visszaható hatályú megsemmisítését kérték. Szerintük a támadott rendelkezések sértik az emberi méltósághoz és a tulajdonhoz való jogot, továbbá a hátrányos megkülönböztetés tilalmába is ütköznek.
Az Alkotmánybíróság február 19-i teljes ülésének napirendje
● A Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 269/B. § „ötágú vöröscsillag” fordulata alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata (IV/2478/2012.)
Vajnai Attila indítványozó a Büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 269/B. § (1) bekezdéséből (önkényuralmi jelkép használata) az „ötágú vöröscsillag” fordulat megsemmisítését kérte alkotmányjogi panasz keretében. Álláspontja szerint a véleménynyilvánítás szabadságának aránytalan sérelmét jelenti az „ötágú vöröscsillag” nyilvános használatának általános tilalma. Az indítványozót a Fővárosi Bíróság 2005-ben jogerősen elítélte önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt. A Vajnai kontra Magyarország ügyben az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy az indítványozó elítélése „ötágú vöröscsillag” nyilvános használata miatt sértette az Egyezmény 10. cikkét. Ezt követően a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárása során meghozott ítéletével felmentette az indítványozót.
● A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány vizsgálata (II/3251/2012.)
Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa szerint az, hogy a támadott jogszabály a szülő kinyilvánított akarata ellenére is kötelezővé teheti a három éves gyermek óvodai nevelésben való részvételét, továbbá az, hogy a szülőnek a tankötelezettség egy évvel későbbi időpontban történő teljesítésére vonatkozó kérésének teljesítését kizárólag az iskolaérettségi vizsgálat eredményétől teszi függővé, az Alaptörvénybe ütközően korlátozza a szülőnek a neveléshez való jogát.
● A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény, valamint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény egyes rendelkezése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány vizsgálata (II/3511/2012.)
Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa szerint a támadott törvényi rendelkezés sérti az Alaptörvényben rögzített jogállamiság klauzulát, mert nem egyértelműen szabályozott a 14 éven aluli gyermekekkel szemben alkalmazandó rendőri intézkedés feltételrendszere, illetve a kimentési lehetőségek.
● A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. § (4) bekezdésének a közszférában foglalkoztatottak jogviszonyáról szóló törvények módosításáról szóló 2006. évi LXXII. törvény 7. § (6) bekezdésével módosított rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata (III/105/2012.)
Az indítványozó bíró 2010. január 12-én munkaügyi per felfüggesztése mellett fordult az Alkotmánybírósághoz, mert álláspontja szerint a támadott rendelkezés nem biztosít jogorvoslatot a teljesítményértékeléssel és az illetményeltérítési intézkedéssel szemben.
● A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 17. § (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló közvetlen alkotmányjogi panasz vizsgálata (II/3736/2012.)
Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa szerint a támadott törvényi rendelkezés nemzetközi szerződésbe ütközik, megfogalmazása nem pontos, homályos, összemossa a szabályozni kívánt jogviszonyra vonatkozó alanyi és tárgyi oldalt, ezzel sérti a normavilágosság alkotmányos követelményét.
● A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 185. § (1) bekezdésének „és elnökhelyettesének” szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata (IV/2309/2012.)
Az indítványozó – a Legfelsőbb Bíróság volt elnökhelyettese – 2012 márciusában alkotmányjogi panasz keretében kezdeményezte a jogszabály azon részének visszamenőleges hatályú megsemmisítését, amely szerint a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesének megbízatása az Alaptörvény hatálybalépésével megszűnik. Az alkotmányjogi panasz szerint a tisztséget betöltő elnökhelyettes ilyen módon való eltávolítása sérti a jogállamiság elvét, továbbá a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmába ütközik.
● Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 13. § (1) bekezdése és 14. § (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata (IV/3005/2012.)
Varju László és Vitányi Iván országgyűlési képviselők, akik korábban az MSZP képviselőcsoport tagjai voltak, frakciótagságuk 2011. október 22-én megszűnt. 2012. április 23-án képviselőcsoportot alakíthattak volna, a Házszabály 2012. április 20-án hatályba lépett módosításai értelmében azonban nem alakíthattak frakciót. Az indítványozók szerint alaptörvény-ellenes az a rendelkezés, amely szerint csak a parlamenti választásokon országos listát állító pártok képviselői alakíthatnak képviselőcsoportot.