Január 1-jével létrejöttek az új közigazgatási és munkaügyi különbíróságok, a szervezeti átalakítás nem csupán névtáblacsere: célja a szakbíróságok létrehozatalával az eljárások gyorsítása és az ítélkezés színvonalának javítása – mondta Németh Zoltán, az Országos Bírósági Hivatal elnöki kabinetének vezetője.
A folyamatban lévő eljárásokat nem lassítja az átalakulás, a vidéki bíróságokon az ügyfelek januárban legfeljebb csak annyit érzékelhetnek, hogy a tárgyalások helyszíne változik, másik teremben és folyóson, esetleg másik épületben folytatják az ügy tárgyalását. Az eljáró tanácsok és bírák többnyire nem fognak változni, a kezelő- és tájékoztató irodák változatlanul működnek tovább, és a folyamatban lévő perekben minden ügyfél személyre szólóan megkapja a szükséges tájékoztatást – tette hozzá a szakember.
A helyi szintű munkaügyi bíróságok jogutódjaként országszerte mind a 19 megyében és a fővárosban új különbíróságok jönnek létre: a helyi közigazgatási és munkaügyi bíróságok. Az új bíróságok az eddig is helyi szinten zajló munkaügyi perek mellett az eddig törvényszéki szinten folyó közigazgatási perekben is el fognak járni első fokon – mondta Németh Zoltán. A fellebbezéseket ezután mind a két ügytípusban, egyes kivételektől eltekintve, a törvényszékek bírálják el – fűzte hozzá.
A közigazgatási pereket többnyire kétfokú hatósági eljárás előzi meg, ezekben az ügyekben a bíróság első fokon jogerős döntést hoz, az ellen már csak rendkívüli perorvoslattal lehet élni a Kúria előtt. Abban a néhány ügytípusban, ahol egyfokú a hatósági eljárás – ilyenek például egyes média- vagy versenyfelügyeleti ügyek -, ott kétfokú a bíróság előtt folyó közigazgatási per. Ezekben az eddig törvényszéki szinten indult ügyekben másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblának volt kizárólagos illetékessége. Ezután azonban az új helyi bíróságokról másodfokon jellemzően a törvényszékekre kerülnek az ügyek – mondta Németh Zoltán.
Az újonnan létrejövő különbíróságok szakmai testületeiként közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumok jönnek létre, a Fővárosi Törvényszék önálló regionális kollégiumot alkot, a 19 megyében pedig még további 5 regionális kollégium jön létre, ami hozzájárulhat az ítélkezési gyakorlat egységének és szakmai színvonalának javulásához – vélekedett.
Országszerte az utóbbi években átlagosan 25 ezer munkaügyi és mintegy 13 ezer közigazgatási eljárás indult. Ezen ügyek jelentőségét, társadalmi hatását jelzi, hogy egy-egy sztrájkügyben az érintett munkavállalók, illetve a munkabeszüntetéssel más módon kapcsolatba kerülők száma akár több százezer is lehet, a közigazgatási perek közül pedig egy médiával kapcsolatos ügy akár még több embert érinthet – mondta a szakember.
A mintegy háromezres létszámú bírói karból 195-en tartoznak majd az új közigazgatási és munkaügyi bíróságokhoz.
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak 31 munkaügyi és 29 közigazgatási bírája lesz. Munkaügyi szakága továbbra is a Királyfürdő utcai épületben, a közigazgatási szakág pedig a Csalogány utcai épületben működik tovább. A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon 11 munkaügyi és 8 közigazgatási bíró dolgozik majd változatlan elhelyezéssel. A bírósági szervezeti törvénynek megfelelően többnyire a jogelőd munkaügyi bírósági elnököket bízták meg az új bíróság vezetésével, ahol azonban csak megbízott elnökök voltak, azon a hét bíróságon pályázat eredményeként nevezték ki az új elnököket – mondta Németh Zoltán.
A kisebb épületrekonstrukciók, új tárgyalók, irodák kialakítása, tárgyi eszközök beszerzése részben még folyamatban van, várhatóan összességében több száz millió forintos kiadást jelent majd – tette hozzá.
A szakember elmondta: a magyar közigazgatási bíróságok 1896-ban jöttek létre. Már a modern jogállamiság kezdeteinél felmerült az az igény, hogy a végrehajtó hatalom egyedi hatósági határozataival szemben jogvédelmet lehessen kérni egy független hatalmi ágtól, bírósághoz lehessen fordulni törvényességi szempontú felülvizsgálat érdekében. Az ország “szovjetizálása” nyomán az önálló közigazgatási bíráskodás felszámolásával 1949-ben szinte teljesen megszűnt a hatósági döntések bírósági felülvizsgálatának lehetősége. Szűk körű kivételek voltak csak, például az illeték- és lakásügyekben. A rendszerváltás után a jogállam kiépítésének első lépései közé tartozott a közigazgatási bíráskodás visszaállítása, ezután a különbírósági státusz még nagyobb nyomatékot ad ennek a jogvédelemnek – jegyezte meg.
Munkaügyi bíráskodás 1920 óta van Magyarországon, akkoriban járásbíróságokon tárgyalták ezeket az ügyeket, 1964-től a munkaügyi viták eldöntésére munkaügyi döntőbizottságokat hoztak létre, 1973 óta tárgyalják különbíróságok a munkaügyi pereket – mondta Németh Zoltán.
