Utódlások, válások megtervezésére, családi vagyontervezésre, a vagyon megóvására is lehetőséget adhat a zárószavazásra váró új Polgári törvénykönyv. A bizalmi vagyonkezelést szabályozó fejezet a vagyon elkülönítését és adókedvezmények kihasználását teheti lehetővé. Ez utóbbiak igénybevételére azonban az új Ptk. önmagában nem lesz elég; megfelelő adó- és illetékszabályok, valamint további végrehajtási jogszabályok megalkotására van szükség.
Az országon belül marad a vagyon
Megfelelő szabályozás hiányában nem ritkán fordult elő, hogy jelentős vagyonnal rendelkező magyar magánszemélyek, illetve családok a meghatározott vagyon elkülönítésére és meghatározott személyek javára történő kezelésére külföldi jogrendszerekben hoztak létre trust-ot, azaz bizalmi vagyonkezelést. Ez több problémát vet fel és számos jogi akadály merül fel akkor, ha például a vagyonnak magyarországi ingatlanok, vagy más, magyarországi közhitelű nyilvántartásban bejegyzett vagyonelemek is a részét képezik; továbbá, ha nem is tömeges mértékben, de végül is a tőkének az országból történő kiáramlását eredményezi.
A bizalmi vagyonkezelés zárószavazás előtt álló Ptk.-ba történő bevezetésének lényege, hogy a rendszerváltás óta számos magánszemélynél, családnál felhalmozódott vagyontömeg úgy különüljön el, hogy közben ne kelljen azt átruházni a kedvezményezettre, például családtagokra, ugyanakkor a vagyon szakszerű kezelése, ideértve elsősorban a vagyon részét képező gazdasági társaságok működtetése biztosítva legyen. Azaz: az úgynevezett vagyonrendelő átruházza a vagyonának egy meghatározott részét a vagyonkezelőre, aki aztán teljes joggal, a saját tulajdonaként kezeli azt, a nyereséget pedig köteles a szerződésben meghatározott kedvezményezett javára fordítani.
„A bizalmi vagyonkezelés intézménye a meghatározott vagyontömeg elkülönítését és védelmét, a vagyonrendelő személyének bizonyos keretek közötti anonimitását, a hasznok kedvezményezettek felé történő kiadását, továbbá bizonyos adókedvezmények kihasználását teszi lehetővé.” – foglalja össze Németh Sándor, a Szecskay Ügyvédi Iroda partnere. – „Ez utóbbi szempont érvényesülése azonban még tisztázatlan, hiszen a zárószavazás előtt lévő új Ptk. gyakorlati alkalmazhatóságát is biztosítani hivatott egyéb jogszabályok, így például a megfelelő adó- és illetékszabályok megalkotása még várat magára.” – teszi hozzá a szakértő.
A jogintézmény megoldást nyújthat az örökösödés rendezésére is, a vagyonrendelést létrehozó okiratban elő lehet írni, hogy a vagyonnal rendelkező halála után minden vagyon a vagyonkezelőhöz kerüljön, amely köteles azt az örökös nagykorúságáig kezelni, a hasznot pedig a gyermek, a kedvezményezet javára fordítani. Ennek a megoldásnak a végrendelettel szemben az lehet az egyik előnye, hogy az örökhagyó hitelezői, vagy az örökségből kihagyott rokonai nem férnek hozzá a vagyonhoz, hiszen az a vagyonkezelő tulajdonában van. Ezen túlmenően azáltal, hogy a kedvezményezett a kezelt vagyonnak nem – illetve csak egy meghatározott későbbi időpontban – válik tulajdonosává, biztosítva marad a vagyon integritása, megfelelően gondos kezelése, amellett, hogy a kedvezményezett ezen idő alatt is élvezheti a vagyon hasznait.
Ugyanakkor a törvényjavaslat nem tiltja meg, hogy a vagyonrendelő és a kedvezményezett ugyanaz a személy legyen. Kezelésbe lehet adni a vagyont, ha valaki nem ért vagy nem akar a megörökölt vállalat irányításával foglalkozni, vagy nem akarja, hogy az ő vagy cége neve szerepeljen részvényesként vagy tagként a cégnyilvántartásban.
Új adószabályok is szükségesek
A Szecskay Ügyvédi Iroda szakemberei szerint az új Ptk. mellett szükség van egyéb jogszabályokra, amelyek a vagyonkezelői rendszer, a vagyonkezelő felelősségét és beszámolói kötelességét szabályozzák. Emellett olyan adózási szabályok megalkotása szükséges, hogy a külföldi vagyonkezelőkhöz hasonlóan, Magyarországon is igénybe lehessen venni a különböző adókedvezményeket. Liechtensteinben például a vagyonkezelőnek az általa kezelt külföldi vagyon haszna után nem kell jövedelem- vagy nyereségadót fizetnie. Fontos továbbá, hogy a vagyonkezelés keretében történő vagyonátruházás esetén megfelelő illetékmentesség, illetve illetékkedvezmény legyen alkalmazható, máskülönben mind a vagyonkezelés létrehozásakor, mind annak megszűnésekor jelentős vagyonszerzési illeték-terhek merülhetnek fel.
Ha Magyarországon is alacsony adót állapítanának meg a vagyonkezelőknél lévő tőkére, akkor a magyarországi bizalmi vagyonkezelési rendszer vonzóvá válhatna külföldi vagyon számára is és ez által jelentős tőke áramolhatna a bankrendszerbe.
Lehetőség a visszaélésre?
A javaslat szerint a kezelt vagyon tárgyaira a vagyonkezelő házastársa, bejegyzett élettársa, továbbá személyes hitelezői és a vagyonkezelő által kezelt más vagyonok hitelezői nem támaszthatnak igényt. A kezelt vagyon továbbá nem része a vagyonkezelő hagyatékának.
Ez persze lehetőséget ad visszaélésre is; előfordulhat, hogy valaki így akarja megakadályozni, hogy a hitelezői hozzáférjenek a pénzükhöz. Ebben az esetben a bírósághoz lehet fordulni, aki dönthet úgy, hogy kimondja a vagyonkezelői szerződés érvénytelenséget, és ebben az esetben a vagyon visszaszáll az eredeti tulajdonosra, a hitelezők pedig végrehajtást vezethetnek rá.
„A jogintézmény a vagyonkezelésbe rendelt vagyonelem védelmét szolgálja, de ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne lenne tilos a vagyon elidegenítése, illetve fedezetelvonása olyan esetekben, amikor a vagyonrendelés kizárólag a hitelezők fedezetének elvonását, bizonyos vagyonok “elrejtését” szolgálja. A vagyonrendelés továbbá nem lehet eszköz a Büntető Törvénykönyv által nevesített adócsalás vagy csődbűncselekmény elkövetelésére.” – tette hozzá a Szecskay Ügyvédi Iroda szakértője.
