Gyorsabb, olcsóbb, rugalmasabb – Egy újfajta vitakultúra, melyben nem a másik fél legyőzése, hanem egymás megértése a cél – „Perbeszéd helyett párbeszéd” címmel november 12-én mediációs szakmai konferenciát tartottak az Országos Bírósági Hivatal szervezésében.
Köszöntőjében dr. Handó Tünde – az OBH elnöke – a mediáció előnyeit vázolta fel. Mint mondta, a mediációs eljárás gyorsabb, olcsóbb, javítja a felek jövőbeni együttműködését, és rugalmasabb, mint a hagyományos bírósági eljárás. Hazánkban még az Országos Igazságszolgáltatási Tanács indította el a mediációval kapcsolatos kísérleti programját, mely annak népszerűsítését szolgálta. Később a Közép Európai Egyetem tartott nyári kurzusokat a témában. Az elnök asszony hivatalvezetőként minden eszközével támogatja a mediáció térnyerését, mivel ebben újfajta vitakultúra kialakulásának lehetőségét látja, melyben nem a másik fél legyőzése, hanem a másik iránti bizalom, egymás megértése a cél. A mediáció elterjedésével csökkenhet a perek száma, és alkalmazásával a nyugdíjba vonult nagy tapasztalatú bírák továbbfoglalkoztatására is esély nyílik.
Dr. Navracsics Tibor, miniszterelnök-helyettes folyamatosan bővülő sikerágazatként értékelte a mediációt, ami az állam és egyén viszonyának is új keretet ad. Az állam nem, mint hatóság, hanem mint partner jelentkezik ezekben az ügyekben. A közigazgatási reformban is fontos az állam mellérendelt, „rásegítő” szerepe.
Dr. Nemessányi Zoltán, (PTE–ÁJK) nemzetközi kitekintést adott a témáról. A mediáció három verzióját különböztette meg, a bíróságon kívüli, a bírósághoz kötődő és a bírósági mediációt. Az Egyesült Államok szabályozásának ismertetését követően – melyből a 2001. évi Mediation Act-etemelte ki, – ismertette a 2008/52/EK irányelvet. Ennek 3. Cikke határozza meg a mediáció fogalmát.
A bírósági mediáció az unió tagállamaiban nem túl elterjedt. Az államok többsége a bíróságon kívüli, vagy a bírósághoz kötődő mediációt szabályozza. A bírósági mediáció Finnországban, Dániában és Németországban terjedt el. A német polgári perrendtartás 2002. évi reformja kötelező egyeztetést ír elő a feleknek (ZPO/278.§.) A részletszabályozást a tartományi szintre bízza a jogszabály. 16 tartományból 9 alkotott szabályozást a témakörben. Ezek közül az előadó a „Göttingeni modell”-t ismertette. (“Goettingen Model” of Judicial Mediation.) Ebben a 2002 óta futó „pilot project”-ben hét mediátorbíró vesz részt, akik részmunkaidőben foglalkoznak a mediációval. A felek hozzájárulása esetén a két órás eljárás során egyezség jöhet létre köztük, melyet a mediációs bíró jegyzőkönyvez. A peres felek 18% -ban vették igénybe az eljárást, és 88%-ban egyezség született.
Az előadó a bírósági mediációban rejlő veszélyeket, aggályokat is ismertetett. Többek között felvetette, hogy
- a bíróság igazságszolgáltatási tevékenységébe beleférhet -e a mediáció?
- összeegyeztethető –e a mediáció lényegével, ha azt bíróság végzi?
- vajon a bírósági mediáció nem „államosítja” –e a mediációt?
- a bírósági mediáció alkalmazása nem ellentétes –e a polgári peres eljárás céljával.
Dr. Gyengéné dr. Nagy Márta, az Országos Bírósági Hivatal Mediációs Munkacsoportjának elnöke a vitarendezések klasszikus és alternatív útjait vetette össze. Hazánkban a vitarendezés kapcsán az embereknek elsősorban a bírósági út jut eszébe. Az a megoldás, hogy a felek leüljenek egymással tárgyalni, a hazai gyakorlatban elég nehézkes. Cél mégis ennek elérése. A mediációval a párbeszéd holtponton való átlökése is megvalósulhat. Jelenleg elsősorban a családjogban, szomszédvitákban, gazdasági és munkaügyi perekben van lehetőség bírósági mediációra – a felek kezdeményezésére. A bírósági mediációs program 12 bírósági közvetítővel indult hat törvényszéken.
A mediáció gyakorlati megvalósulásáról Dr. Kovács Géza, az MKDSZ (Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálat) elnöke és Dr. Krémer András, a Mediációs Munkacsoport tagja, vezető koordinátor, mediátor közvetítő OKSZ (Oktatásügyi Közvetítői Szolgálat) tartottak előadást.
Dr. Kovács Géza a munkaügyi mediáció sajátosságait ismertette. A munkaügyi vitákban a munkáltatón és a munkavállalón kívül az érdekképviseletek is megjelennek. A viták így rendkívül összetettek, időben elhúzódnak. A felek tartós kapcsolatban állnak egymással, viszont konfliktusaik un. „szerepkonfliktusok”, azaz nem a személyes indulatok, hanem a felek helyzete a meghatározó – így ezek a konfliktusok jól kezelhetőek. Mégis viszonylag kevés ügyben fordulnak mediátorhoz és sok az ellenérdekeltség. Ennek oka, hogy a felek különböző erőpozíciójúak, hogy a gazdasági válság miatt félnek egy esetleges bukástól. A munkáltatói pozíciók pedig sok esetben tisztázatlanok, (pl.: a közszféra esetében).
Az MKDSZ intézménytörténetéről Dr. Kovács Géza elmondta, hogy a szervezet 16 éve működik. Létrejöttét indokolta, a rendszerváltás következtében a 90-es évek elejére prognosztizált rendkívüli veszteség. A peres út csak a jogviták rendezésére volt alkalmas, a munkaügyi érdekviták rendezésére kellett egy közreműködő-közvetítő szervezet, mely ezeket gyorsan és hatékonyan rendezni tudja. Az MKDSZ funkciói így a közvetítés, a döntőbíráskodás, a tanácsadás és a tényfeltárás lettek. Alapelveik, értékeik között szerepelnek az önkéntes részvétel, a gyors és békés vitarendezés, a pártatlanság, a díjmentesség és az etikusság. Az elnök úr kiemelte a jogi szabályozottság hiányát. Mint mondta, a korábbi (1992-es) Munka Törvénykönyve még tartalmazott utalást az alternatív vitarendezésre, az új Mt.-ből viszont hiányoznak az erre vonatkozó rendelkezések. Az MKDSZ nem önálló jogi személy és nem önálló szervezeti keretek között működik, hanem az államigazgatás valamely intézményéhez illeszkedik. Az elmúlt 16 évben több mint 100 mediációt vittek végig, 90% fölötti sikeraránnyal.
Dr. Krémer András az oktatási mediáció sajátosságait ismertette, valamint bemutatta az OKSZ eljárásának sajátosságait.
A konferencia délutáni kerekasztal beszélgetése „Párhuzamosságok a mediáció területén” címmel zajlott. A résztvevők: Dr. Fellegi Borbála (büntetőügyi mediáció), Dr. Parti Mónika (büntetőügyi mediáció), Dr. Lovas Zsuzsa (válási mediáció), Dr. Pehr Erika (gyermekvédelmi mediáció), Dr. Wagner János (gazdasági mediáció), Dr. Kerpel Éva (jogellenes gyermekelviteli mediáció) voltak. Az egyes részterületek sajátosságai mellett megismerhettük a területeket összekötő, a mediációra általánosságban jellemző ismérveket is.
