Közel egy éve foglalkoztunk utoljára oldalunkon az ügyvédi felelősségbiztosítással. Úgy tűnik, az alapvető jogok biztosának megnyilatkozása változást hozhat a témában. Írásunkban ezt a jelentést – az AJB-3514/2012. számút – ismertetjük.
Előtörténet
Mint korábban már beszámoltunk róla dr. Szabó Máté ez év márciusában vizsgálatot indított az ügyvédekkel, az ügyvédi tevékenységgel kapcsolatban. A vizsgálati projekt – mely „az ügyvédség helyzete, az ügyvédek és hozzájuk fordulók jogainak védelme” címen indult – az ügyvédi felelősségbiztosítás gyakorlati működésével kapcsolatos kérdéseket is áttekintett. Emlékeztetőül felidéznénk az ügyvédi felelősségbiztosítással kapcsolatos jelenlegi hazai szabályozást:
„Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény értelmében az ügyvéd „tevékenysége körében okozott kár megtérítéséért a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint felel. Ügyvédi tevékenysége körében okozott károk megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni, és azt ügyvédi tevékenységének tartama alatt fenntartani. Az ügyvéd felróhatóság hiányában is felelősséggel tartozik a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett pénzért és értéktárgyért. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő. (Az ügyvédekről szóló, 1998. évi XI. törvény 10. § (1)-(3)). Ugyanezen jogszabály határozza meg a kamarai tagság feltételeit is, melyek közül jelen írásunkban a törvény 13. § (3) e) bír jelentőséggel. Eszerint, „a kamarába – kérelmére – ügyvédként fel kell venni azt, aki a Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesületének (MÜBSE) tagja, vagy a kamara által elfogadott más felelősségbiztosítása van.” Az ügyvédnek a kamarai tagfelvétel iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolnia is kell a kamarai felvételhez szükséges adatokat és tényeket. (13. §/A (1) a))
A Kamara a más biztosítóval kötött biztosítási szerződést akkor fogadhatja el, ha:
- a szerződésben megjelölt biztosítási összeg káreseményként és évente eléri a Magyar Ügyvédi Kamara 1/2000 (V.22.) számú Szabályzatában megjelölt káreseményként 5 millió, évente 10 millió forintot;
- a szerződésben a biztosítási esemény meghatározása nem lehet a biztosítottra nézve enyhébb, vagy kedvezőbb annál, mint a MÜBSE biztosítási feltételeinek 2. és 3. pontjában megfogalmazottak, továbbá az ügyvéd önrészesedésének mértéke nem lehet több mint 15 %;
- a biztosító a szerződésben vállalja, hogy a biztosítás megszűnése után is felelősséggel tartozik azokért a káreseményekért, melyek a biztosítás fennállása alatt keletkeztek.”
Az ombudsmani vizsgálat
Vizsgálatához az alapvető jogok biztosa kikérte a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének, a Magyar Biztosítók Szövetségnek, a Magyar Ügyvédi Kamarának, valamint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium véleményét.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) vizsgálta egyrészt a „MÜBSE prudenciális és fogyasztóvédelmi megítélését, valamint piaci tevékenységét”, másrészt értékelte az „ügyvédi felelősségbiztosítás rendszerére vonatkozó jogi szabályozást. Ismertette a Magyar Ügyvédi Kamara szabályozásával kapcsolatos versenyjogi jellegű aggályait, kitért a biztosítás terjedelmének és az ügyvédi tevékenység teljeskörű biztosítási lehetőségének hiányára a MÜBSE (Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesülete) feltételeiben. Vizsgálta továbbá a kizárás és az utófedezet tartamának kérdéseit is. Annak ellenére, hogy a biztosítótársaságoknak nincs az ügyvédi felelősségbiztosítással kapcsolatban adatszolgáltatási kötelezettségük a PSZÁF felé, a Felügyelet úgy látja, hogy a MÜBSE ezen a piacon szinte egyeduralkodónak tekinthető.
A Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) álláspontja szerint a felelősségbiztosítási szerződés megkövetelésén kívül a jogszabályoknak az ilyen szerződések minimális garanciális tartalmi elemeit is meg kéne határozniuk. Ezek között sorolja fel a MABISZ a minimális biztosítási összeget, (azaz a limitet) az esetleges önrészesedés kizárását, valamint a minimálisan elvárt fedezeti köröket is. Az ügyvédi felelősségbiztosítás esetében a sajátosságot az adja, hogy a felelősségbiztosítás tartalmát a kamara határozza meg. A MABISZ úgy látja, hogy a biztosítottak – ügyvédek – és a károsultak számára is nagyobb védelmet jelenthet, ha a szerződési feltételeket erősebb piaci verseny alakítaná.
Magyar Ügyvédi Kamarától az alapvető jogok biztosa nem kapott szakmai véleményt.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium az ügyvédi felelősségbiztosítás kérdését az új Ptk. elfogadását követően vizsgálná.
A vizsgálat eredménye, végkövetkeztetése
Az alapvető jogok biztosa számos Alkotmánybírósági határozatra is hivatkozva (11/1992 (III.5) AB határozat, 26/1992 (IV.30) AB határozat, 36/1992 (VI. 10) AB határozat) a jelentésében a következő megállapítást tette:
„Figyelemmel és egyetértve a Felügyelet jelentésem „tényállást megállapító” részében bemutatottakra, megállapítom, hogy az ügyvédi felelősségbiztosításra vonatkozó hatályos jogi szabályozás nem felel meg a vonatkozó alapvető jogoknak. Sérti a demokratikus jogállam fogalmának immanens részét alkotó jogbiztonság követelményét, ha olyan köztestület (szakmai kamara) kap szabályozási jogosítványt az ügyvédi (szakmai) felelősségbiztosítás garanciális feltételeinek meghatározására, amelynek tagjai egyúttal az adott ügyvédi (szakmai) felelősségbiztosítás nyújtására szerveződő biztosító egyesület tagjai is, s egyben – megállapítható módon – domináns helyzetben van e területen.
Ilyen módon nem biztosított a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülése sem a felelősségbiztosítás kötésére kötelezett ügyvédek, ügyvédi irodák, sem pedig az esetlegesen károsulti pozícióba kerülő ügyfelek vonatkozásában.”
Felkéri továbbá a közigazgatási és igazságügy minisztert az ügyvédi felelősségbiztosításra vonatkozó teljes jogi szabályozás felülvizsgálatát.
Olvasóink a teljes jelentést megtalálják az alapvető jogok biztosának honlapján →
Kapcsolódó cikkek:
