Az életkoron alapuló, nem igazolható megkülönböztetést jelent, így uniós tilalomba ütközik a magyar bírák kötelező nyugdíjkorhatárának 70-ről 62 évre történő leszállítása – mondta ki keddi ítéletében az Európai Unió Bírósága.
A C 286/12. sz. ügyben hozott ítélet Bizottság kontra Magyarország
A magyar bírákra vonatkozó nyugdíjkorhatár radikális leszállítása az életkoron alapuló, nem igazolható hátrányos megkülönböztetésnek minősül. Ezen intézkedés nem áll arányban a magyar jogalkotó által elérni kívánt, a közszolgálatba tartozó foglalkozásokra vonatkozó nyugdíjkorhatár egységesítésére és az igazságszolgáltatáson belül kiegyensúlyozottabb korstruktúra kialakítására irányuló célokkal.
Magyarországon 2011. december 31 ig a bírák, ügyészek és közjegyzők 70 éves korukig hivatalban maradhattak. Azonban, mivel a magyar szabályozást 2011 ben módosították, 2012. január 1 jétől az általános nyugdíjkorhatárt elérő, vagyis a 62. életévüket betöltő bírák és ügyészek szolgálati jogviszonya kötelezően megszűnik. Azon bírákra és ügyészekre vonatkozóan, akik ezt az életkort 2012. január 1 je előtt betöltötték, a magyar szabályozás úgy rendelkezik, hogy szolgálati jogviszonyuk 2012. június 30 án szűnik meg. Az említett korhatárt 2012. január 1 je és december 31 e között betöltő bírák és ügyészek szolgálati jogviszonya pedig 2012. december 31 én szűnik meg. 2014. január 1 jétől a közjegyzők szolgálati jogviszonya is azon a napon szűnik meg, amikor elérik az általános nyugdíjkorhatárt.
A Bizottság kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet indított Magyarország ellen, mert úgy ítélte meg, hogy a kötelező nyugdíjkorhatár ilyen gyors és radikális leszállítása az életkoron alapuló, a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmódról szóló irányelv1 által tiltott hátrányos megkülönböztetést jelent az említett korhatárt betöltő bírák, ügyészek és közjegyzők tekintetében azokhoz képest, akik hivatalban maradhatnak.
A Bíróság helyt adott a Bizottság azon kérelmének, hogy az ügyet gyorsított eljárásban bírálja el, ami lehetővé tette az eljárás tartamának öt hónapra csökkentését.
A Bíróság először is megállapította, hogy a 62. életévüket betöltő bírák, ügyészek és közjegyzők az ugyanezen foglalkozásokat űző fiatalabb személyekéhez hasonló helyzetben vannak. Mindazonáltal az előbbiek szolgálati jogviszonya életkoruk miatt kötelezően megszűnik, így a szolgálatban maradó személyekkel való bánásmódnál kedvezőtlenebb bánásmódban részesülnek. A Bíróság megállapítja tehát, hogy e helyzet közvetlenül az életkoron alapuló, eltérő bánásmódnak minősül.
A Bíróság ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a szociálpolitika területére tartozó célok, mint például a foglalkoztatáspolitikával, a munkaerőpiaccal vagy a szakképzéssel kapcsolatos célok igazolhatják az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmától való eltérést. E tekintetben a Bíróság megállapítja, hogy a Magyarország által felhozott célok, nevezetesen a nyugdíjkorhatárnak a közszolgálatba tartozó foglalkozások tekintetében való egységesítésének szükségessége és a fiatal jogászok érintett foglalkozásokba való bejutását megkönnyítő kiegyensúlyozottabb korstruktúra kialakítása, a szociálpolitika területére tartozó céloknak minősülnek.
Mindazonáltal a korhatár egységesítésére vonatkozó célt illetően a Bíróság hangsúlyozza, hogy a vitatott szabályozással érintett személyek 2012. január 1 jéig 70 éves korukig hivatalban maradhattak, aminek következtében megalapozottan számíthattak arra, hogy ezen életkor eléréséig hivatalban maradhatnak. Márpedig a vitatott szabályozás hirtelen és jelentősen leszállította a szolgálati jogviszony kötelező megszűnésével járó korhatárt, olyan átmeneti rendelkezések nélkül, amelyek biztosították volna az érintett személyek jogos bizalmának védelmét. Így e személyeknek kötelezően és véglegesen el kell hagyniuk a munkaerőpiacot, anélkül hogy idejük lett volna arra, hogy megtegyék az e helyzet következtében szükségessé váló, elsősorban gazdasági és pénzügyi lépéseket. A Bíróság e tekintetben megjegyzi, hogy egyrészt e személyek nyugdíja legalább 30% kal kevesebb, mint az illetményük, másrészt a szolgálati jogviszony megszüntetése nincs tekintettel a járulékfizetési időre, így nincs garantálva a teljes nyugdíjra való jogosultság.
Ezt követően a Bíróság megállapította, hogy nincs összhangban a nyugdíjba vonulásra vonatkozó korhatárnak az említett foglalkozások tekintetében azonnal, időben több szakaszra való tagolás nélkül 8 évvel való leszállítása és az általános nyugdíjkorhatár 3 évvel, vagyis 62 évről 65 évre való megemelése, amelyre 2014 től kezdődően nyolc év alatt kerül sor. Márpedig ez az ellentmondás arra utal, hogy a korhatár leszállítása által érintettek érdekeit nem ugyanolyan súllyal vették figyelembe, mint a közszolgálatban foglalkoztatott többi munkavállaló érdekeit, akikre vonatkozóan a nyugdíjkorhatárt megemelték.
E körülmények között a Bíróság megállapította, hogy a nyugdíjba vonulásra vonatkozó korhatárnak az érintett foglalkozások tekintetében radikálisan 8 évvel történő leszállítása nem minősül a nyugdíjkorhatárnak a közszolgálatba tartozó foglalkozások tekintetében való egységesítésére vonatkozó cél megvalósításához szükséges intézkedésnek.
Végül a Bíróság a Magyarország által felhozott azon célt vizsgálta, amely a kiegyensúlyozottabb korstruktúra kialakítására irányul. E tekintetben a Bíróság elismeri ugyan, hogy a nemzeti szabályozás rövid távon megkönnyítheti a fiatal jogászok érintett foglalkozásokba való bejutását, azonban hangsúlyozza, hogy a várt azonnali, látszólag kedvező hatások megkérdőjelezhetik a ténylegesen kiegyensúlyozott „korstruktúra” közép és hosszú távon való kialakításának lehetőségét. Ugyanis 2012 ben ugyan jelentősen felgyorsul az érintett szakmák személyi állományának megújulása annak következtében, hogy nyolc korosztályt egyetlen korosztály (a 2012 ben állásba kerülők korosztálya) vált föl, a cserélődés e ritmusa ugyanilyen radikálisan lassulni fog 2013 ban, amikor már csak egy korosztályt kell majd felváltani. Ezenfelül a cserélődés ritmusa még tovább fog lassulni, mivel a szolgálati jogviszony kötelező megszűnésével járó korhatárt 62 évről fokozatosan 65 évre emelik, ami egyenesen nehezíteni fogja a fiatal jogászok igazságszolgáltatásban való elhelyezkedését. Ebből következően a vitatott nemzeti szabályozás nem megfelelő a kiegyensúlyozottabb „korstruktúra” kialakítására vonatkozó cél eléréséhez.
A Bíróság megállapította, hogy Magyarország nem teljesítette az irányelvből eredő kötelezettségeit, mivel a nemzeti szabályozás olyan eltérő bánásmódot eredményez, amely nem alkalmas az elérni kívánt célok megvalósítására, illetve ahhoz nem szükséges, és így ellentétes az arányosság elvével.
Az OBH-nak nincs kötelezettsége az ügyben
Az Európai Unió bíróságának a magyar bírák nyugdíjazásáról szóló ítéletének végrehajtásával kapcsolatban az Országos Bírósági Hivatalnak (OBH) nincs kötelezettsége; az ítéletben foglaltak teljesítése a jogalkotó feladata – közölte az OBH kedden.
Az OBH közleményében felidézte: az Európai Unió bírósága egy, az Alkotmánybíróság által már megsemmisített jogszabályt vizsgált. Ennek során az Európai Unió bírósága megállapította, hogy a bírák nyugdíjkorhatárának leszállításával kapcsolatban Magyarország nem teljesítette az egyenlő bánásmódról szóló tanácsi irányelvből eredő kötelezettségeit.
2012-ben a felső korhatár elérése miatt 2996 bíró közül 236-nak szűnt meg a jogviszonya. A felmentett bírák közül 186-an a felmentés időpontjában – saját korábbi kérelmükre tekintettel – már nyugdíjasként, nyugdíjuk folyósítása mellett dolgoztak. Az érintett bírák közül 164-en fordultak keresettel a munkaügyi bíróságokhoz. Az ügyekben eddig született ítéletek abban a kérdésben egységesen foglalnak állást, hogy a jogviszonyok rendezésére – a jelenleg hatályos jogszabályok szerint – csak peres eljárásokban kerülhet sor – tudatta az OBH.
A kommüniké szerint az eljárásokban az OBH a hatályos jogszabályi rendelkezések figyelembevételével jár el. A jogerős ítéletek rendelkezéseit az OBH elnökének és az érintett bíróságoknak éppúgy kötelességük végrehajtani, mint a jogkereső állampolgároknak.
Az Európai Bíróság ítéletére reagálva a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium annyit közölt: “a kormány tudomásul veszi az Európai Unió bíróságának ítéletét, amely az Alkotmánybíróság által ez év júliusában már megsemmisített szabályozásra vonatkozik”.
Az Európai Bizottság szorosan nyomon fogja követni az ítélet végrehajtását
Az Európai Bizottság közleményben tudatta, hogy szorosan nyomon fogja követni az ítélet végrehajtását.
“A bíróság ítélete a napnál is világosabb, és megerősíti a bizottság jogi értelmezését, amely szerint több száz bíró, ügyész és közjegyző magyarországi korai nyugdíjba kényszerítése uniós jogba ütközött. Magyarországnak most minden szükséges intézkedést meg kell hoznia, hogy a lehető leghamarabb megfeleljen az ítéletnek” – idézi a bizottság közleménye Viviane Reding alapjogokért felelős uniós biztost. A bizottság az adatvédelmi hatóság függetlenségével kapcsolatban egy másik kötelezettségszegési eljárásban is az Európai Bírósághoz fordult – tették hozzá.
Kúria: a testület nyugdíjazott bíráinak ügyében a héten várhatók elsőfokú ítéletek
A Kúriának nincs kötelezettsége az Európai Unió bíróságának a magyar bírák nyugdíjazásáról szóló ítéletének végrehajtásával kapcsolatban – közölte a testület kedden, tudatva azt is, hogy a Kúria nyugalmazott bírái által indított munkaügyi perekben ezen a héten várható elsőfokú ítélet.
Az Európai Unió Bíróságának keddi döntésével kapcsolatban a Kúria közölte: “A Kúria mint Magyarország legfelső ítélkező fóruma az ítélkező tevékenysége során az alkalmazandó nemzeti jog és az Alkotmánybíróság gyakorlata mellett figyelembe veszi az uniós jog előírásait és az Európai Unió bíróságának döntéseit is”.
A Kúria közleményében kifejtette: a Kúrián 2012. június 30-án húsz bíró szolgálati jogviszonya szűnt meg, két további bíró december 31-ig a felmentési idejét tölti. A Kúria elnöke lehetővé tette, hogy a nyugdíjas bírók részmunkaidőben igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban dolgozzanak. Ezzel a lehetőséggel 15 bíró élt, 7 bíró pedig a joggyakorlat-elemző csoportok munkájában vesz részt – tették hozzá.
Ugyanakkor kiemelték, hogy a 22 bíró nyugállományba kerülése miatt a bírói kar csaknem egynegyede került ki az ítélkezésből. Az ítélkezési tevékenység folyamatosságának biztosításáért 2012. szeptember 1-től 13 új bírót neveztek ki.
Az Alkotmánybíróság határozatának meghozatalát követően a nyugalmazott bírák által indított munkaügyi perek jelenleg folyamatban vannak, az ügyekben ezen a héten várható elsőfokú ítélet. A jogerős ítéletek alapján pedig a Kúria – a jogállási és szervezeti törvényben foglaltak szerint – haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket a bírói szolgálati viszony helyreállításáért – olvasható a Kúria közleményében.
1A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27 i 2000/78/EK tanácsi irányelv (HL L 303., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 4. kötet, 79. o.).
