Az Alkotmánybíróság a mai napon meghozott határozatában alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a nyugdíjkorhatárt elérő bírák kötelező felmentését előíró törvényi szabályokat. Az alaptörvény-ellenesnek talált rendelkezéseket az Alkotmánybíróság a hatálybalépésük napjára visszaható hatállyal, azaz 2012. január 1-jével megsemmisítette.
Az Alkotmánybíróság az érintettek által benyújtott alkotmányjogi panaszok alapján vizsgálta a bírák jogállásáról szóló törvénynek azokat a szabályait, amelyek a korábbi 70. életévhez képest 2012. január 1-jével megváltoztatták a bírói szolgálati viszony felső korhatárát. Az új szabályok szerint a bírót a „rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár” elérésekor fel kell menteni, ami azt jelenti, hogy az új felső korhatár a bíró születési évétől függően a 62. és a 65. életév között van. A vizsgált rendelkezések alapján a felső korhatárt 2012. január 1. előtt betöltő bírákat 2012. június 30-ig, a felső korhatárt 2012-ben elérő bírákat pedig 2012. december 31-ig fel kell menteni.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az új szabályozás formai és tartalmi szempontból is sérti a bírói függetlenségből fakadó alkotmányos követelményeket. Formai szempontból garanciális jelentősége van annak, hogy a bírói hivatás gyakorlásának időtartamát, vagyis azt a felső korhatárt, amelynek az eléréséig a bírák elmozdíthatatlanok, sarkalatos törvény határozza meg. Az Alaptörvény és az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek szóhasználatától a bírák jogállásáról szóló törvény eltér. A vizsgált szabályozás továbbá lehetőséget ad olyan értelmezésre, amely a korhatár meghatározását nem sarkalatos törvény körébe utalja. Az indítványokra okot adó ügyekben kivétel nélkül ez történt, és a bírói felső korhatár mértékét a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló, nem sarkalatos törvény életkortól függő, mozgó korhatárával azonosították.
Tartalmi szempontból a vizsgált szabályok alkalmazása azzal jár, hogy az érintett bírákat rövid időn belül, adott esetben három hónap alatt elmozdítják hivatalukból, és ügyeik más bírákhoz kerülnek. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a bírák szolgálati viszonyának felső korhatárát az alkotmányozó vagy sarkalatos törvény alkotója viszonylag szabadon állapíthatja meg. Az Alaptörvényből konkrét életkor nem vezethető le, az azonban igen, hogy a felső korhatár csökkentésével járó új korhatárt csak fokozatosan, kellő átmeneti idő alatt, a bírák elmozdíthatatlansága elvének sérelme nélkül lehet bevezetni. Minél távolabb van az új korhatár a bírói szolgálati viszony korábbi felső korhatárától, a 70. életévtől, annál hosszabb időre van szükség a bevezetéséhez, ellenkező esetben sérül a bírói függetlenség lényeges elemét jelentő elmozdíthatatlanság követelménye.
A határozathoz Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla, Stumpf István, Szalay Péter és Szívós Mária alkotmánybírák különvéleményt csatoltak.
