A köztársasági elnök aláírására vár a médiaszolgáltatásokkal és a sajtótermékekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló, az OGY által elfogadott törvényjavaslat.
Az Alkotmánybíróság a 165/2011. (XII. 20.) AB határozatában alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 20 10. évi CIV. törvény (Smtv.) és a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) egyes rendelkezéseit. Az államfői aláírásra váró törvényjavaslat az AB határozatnak való megfelelést szolgálja. Ehhez szükséges az Smtv., az Mttv., valamint a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi Ill. törvény (Pp.), a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) módosítása.
Előzmények
Az Alkotmánybíróság 165/2011. (XII. 20.) számú határozatában (AB határozat) megállapította, hogy
- az Smtv. hatályának kiadott sajtótermékre való kiterjesztése alkotmányellenes, ezért azt 2012. május 31. napjával megsemmisítette.
- az Smtv. azon rendelkezése, mely szerint bíróság vagy nyomozó hatóság indokolt esetben kötelezheti a médiaszolgáltatót az információforrás felfedésére, alkotmányellenes és azt megsemmisítette.
- mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes helyzet keletkezett azzal, hogy az Országgyűlés nem teremtette meg azokat az eljárási garanciákat a jogrendben, amelyek a hatósági eljárásokban lehetővé teszik az információforrások védelméhez való jog gyakorlását, valamint, hogy az Mttv.-ben nem szabályozta kielégítően a médiatartalom-szolgáltatók adatszolgáltatási kötelezettségét az információforrások és az ügyvédi titok védelmével kapcsolatosan, ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói kötelezettségének 2012. május 31. napjáig tegyen eleget.
- alkotmányellenes az Mttv. adatszolgáltatási eljárást megalapozó szakasza, ezért azt megsemmisítette, valamint
- az Mttv. Média- és Hírközlési Biztosra vonatkozó rendelkezései alkotmányellenesek, ezért azokat 2012. május 31. napjával megsemmisítette.
Eljárásjogi módosítások az információforrások védelmében
A javaslat alapján a polgári eljárásokban a tanúvallomást megtagadhatja a médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy is, ha a tanúvallomásával a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét felfedné, az azzal kapcsolatos kérdésben. A javaslat expressis verbis kimondja, hogy ezen mentesség az annak alapjául szolgáló jogviszony megszűnése után is fennmarad.
A tervezet módosítja a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (Ket.) is. E szerint a törvényen vagy kormányrendeleten alapuló adatszolgáltatást – hivatalból folytatott eljárásban – az ügyfél, illetve kérelemre indult eljárásban az ellenérdekű ügyfél akkor is megtagadhatja, ha az ügyfél, illetve az ellenérdekű ügyfél médiatartalom-szolgáltató, vagy vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, és nyilatkozatával a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét felfedné.
A tanúvallomás a közigazgatási eljárásokban is megtagadható, ha a tanú médiatartalom-szolgáltató, vagy vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, és a tanúvallomásával a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétét felfedné. A mentesség az annak alapjául szolgáló jogviszony megszűnése után is fennmarad.
A fenti szabály az AB határozatnak megfelelően csak a büntetőeljárás keretében törhető át. Tehát a tanúvallomás nem tagadható meg akkor sem, ha a tanút a bíróság az információt átadó személy kilétének felfedésére kötelezte. A javaslat szerint a bíróság akkor kötelezheti a médiatartalom-szolgáltatót, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyt a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy kilétének felfedésére, ha három évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény felderítése érdekében az információt átadó személy kilétének ismerete nélkülözhetetlen, és az ettől várható bizonyíték mással nem pótolható.
A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) módosítása
A javaslat indokolása szerint az AB határozat nem azt kifogásolta, hogy az Smtv. egészének tárgyi hatálya kiterjed a sajtótermékekre, csupán bizonyos rendelkezéseknek a sajtótermékekre történő alkalmazhatóságát, és ezen keresztül a hatósági kontroll lehetőségét tartotta aggályosnak. Ebből kiindulva a módosítás szabályozási koncepciója – a tervezet indokolása szerint – az, hogy a sajtótermékek visszakerülnek a törvény tárgyi hatálya alá, és a törvényjavaslat a 14-18. § rendelkezéseinek módosításával szünteti meg az alkotmányellenességet. Ebből kiindulva az emberi méltóság, mint absztrakt követelmény (14. § (1) bekezdése) és annak hatósági ellenőrzése csak a médiaszolgáltatások területén marad fenn. A nyilatkozatot adó személy jogait rögzítő szakaszt (15. §) az eddigi tapasztalatok alapján módosítja a törvényjavaslat, továbbá e rendelkezés kikerül a hatósági ellenőrzés alól. Az emberi jogok (16. § második fordulata) és a magánélet védelmét (18. §) megalapozó rendelkezések kikerülnek a törvényből. A kiskorú személyek védelmét szabályozó 19. §-t a javaslat új bekezdéssel egészíti ki, megtiltva e személyek olyan bemutatását, amely életkoruknak megfelelő fizikai vagy lelki fejlődésüket nagymértékben veszélyeztetheti.
Az Smtv.-ben szintén helyet kap az információforrás védelme. A médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy törvényben meghatározottak szerint jogosult a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy (információforrás) kilétét a bírósági és hatósági eljárások során titokban tartani, továbbá bármely, az információforrás azonosítására esetlegesen alkalmas dokumentum, irat, tárgy vagy adathordozó átadását megtagadni. A bíróság – bűncselekmény elkövetésének felderítése érdekében – törvényben meghatározott, kivételesen indokolt esetben az információforrás felfedésére, valamint az információforrás azonosítására esetlegesen alkalmas dokumentum, irat, tárgy vagy adathordozó átadására kötelezheti a médiatartalom-szolgáltatót, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyt.
A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) módosítása
Az Alkotmánybíróság fentiekben hivatkozott határozatában megállapította a Média- és Hírközlési Biztosra vonatkozó rendelkezések (Negyedik rész III. fejezete) alkotmányellenességét azon okból, hogy a Biztos kvázi hatósági jogkörei a médiaszolgáltatások és a sajtótermékek területén beavatkozást jelentenek a médiatartalom-szolgáltatók tevékenységébe. Ez pedig a sajtószabadság szükségtelen korlátozásának minősül, mivel a médiaigazgatásra vonatkozó szabályrendszert a Hatóság szervei is védeni tudják hatósági eljárásaikban.
A tervezet szerint a Biztos kvázi hatósági jogkörei csak az elektronikus hírközlési szolgáltatások területén maradnának fenn, ahol azonban a sajtószabadság korlátozása nem merül fel. A médiaszolgáltatások és a sajtótermékek tekintetében a Biztos e jogkörei megszűnnek, csupán annyit tehet a panasz alapján, hogy egyeztetést kezdeményez a szakmai szervezetekkel, és vizsgálata végén (nem nyilvános) jelentést készít. A jelentés nyilvánosságát ugyanis az AB határozat a sajtószabadság korlátjaként értékelte. A Biztos a médiatartalom-szolgáltató tevékenységét nem vizsgálhatja.
A Biztos eljárására vonatkozó közös szabályok között a tervezet rögzíti, hogy a Biztos eljárása nem hatósági eljárás és hatósági hatáskört nem gyakorolhat. A Biztos csak az elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó panaszok esetén alkalmazhat hatósági eszközöket.
A Biztos eljárása során elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó panaszok esetén érdeksérelem kivizsgálása érdekében bármely elektronikus hírközlési szolgáltatótól az érdeksérelemmel összefüggő adat szolgáltatását kérheti, megfelelően alkalmazva a Ket. hatósági ellenőrzésre, valamint e törvénynek a tényállás tisztázására vonatkozó rendelkezései szerinti egyéb eszközöket. Az érintett elektronikus hírközlési szolgáltató tizenöt napon belül köteles a kért adatot, felvilágosítást, tájékoztatást, dokumentumot, iratot a Biztos számára szolgáltatni, abban az esetben is, ha az adat üzleti titoknak minősül. A Biztos köteles a tudomására jutott üzleti titkot megtartani, azt az adatközlő kérésére zárt iratként kezeli.
A Biztos a lefolytatott eljárások tapasztalatairól, a javaslatok eredményességéről, jelentéseiről, javaslatairól negyedévente beszámolót készít – az elektronikus hírközlési szolgáltatókat érintő ügyek tekintetében – az Elnöknek és – a médiatartalom-szolgáltatókat érintő ügyek tekintetében – a Médiatanácsnak. A Médiatanács részére készített beszámoló csak a Biztos általános, az egyes médiatartalom-szolgáltatókra vonatkozó adatok nélküli tapasztalatait tartalmazhatja.
A tervezet – elfogadása esetén törvény – a kihirdetését követő illetve jelentős számú rendelkezése esetén a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.
