Új mentőcsomaggal kíván segíteni az állam a deviza lakáshiteleseken, de az árfolyamgát ténylegesen csak a krízishelyzetben lévőknek jelenthet megoldást.
A közszférában dolgozók április 1-jétől, míg más lakáshitelesek június 1-jétől igényelhetnek gyűjtőszámla-hitelt, ha úgy döntenek, rögzített árfolyamon kívánják fizetni devizahitelük törlesztőrészletét. Azok, akiknek az új szabályok szerint módosul a kölcsönszerződése, 3-5 éven át törleszthetik hitelüket svájci frank esetén 180 forintos rögzített árfolyamon, euró alapú hitel esetén 250 forinton, jen alapú hitelnél 2,5 forint árfolyamon. Az „árfolyamgát” néven is ismert rendszer ezúttal a bankok és az állam szerepvállalását is erősíti az adósok terheinek csökkentésében. A tavalyi mentőprogram lehetőséget adott a hitelkárosultaknak, hogy 2011. december 31-ig hitelüket rögzített árfolyamon törlesszék 36 hónapon keresztül. Mivel a devizakockázat továbbra is nagy terhet jelentett a lakosságnak, a Kormány és a Bankszövetség decemberben megállapodott arról, hogy még egy évig, azaz 2012 végéig lehetőséget ad a rögzített árfolyam igénylésére.
Kik vehetik igénybe?
Azok a jelzálogalapú devizahitelesek élhetnek az árfolyamgát lehetőségével, akik szerződésüknek megfelelően tudták fizetni eddig hitelüket vagy csak kisebb elmaradásuk volt a hitelező felé, s kölcsönügyletük az alábbi feltételeknek is megfelel:
- az adós a törlesztőrészlet fizetésével nem eshet 90 napot meghaladó késedelembe
- az adós nem áll fizetéskönnyítési program alatt, azaz a havi részleteket az eredeti kölcsönszerződés szerint fizeti és fizetéskönnyítés céljából nem módosították a szerződést. Amennyiben az adós ilyen könnyített szerződésmódosítás szerint fizet, úgy a rögzített árfolyam alkalmazásához az szükséges, hogy megszüntesse a folyamatban lévő fizetéskönnyítést
az eredetileg felvett kölcsönösszeg nem volt magasabb 20 millió forintnál (a felvételkor érvényes árfolyam alapján) - ha a kölcsön biztosítékát képező ingatlanon több banknak vagy pénzügyi intézménynek a jelzálogjoga is be van jegyeztetve, akkor a törlesztőrészlet fizetésével egyik bank, pénzügyi intézmény felé sem kerülhet 90 napot meghaladó késedelembe az adós
- a biztosítékul szolgáló ingatlan nincsen végrehajtás alatt
- lízingszerződések esetén a szerződés kelte 2011. december 15. napja előtti időpont volt
Meddig lehet a kérelmet benyújtani?
Az adós 2012. december 31.-ig írásban kezdeményezheti a rögzített árfolyamon való törlesztést annál a banknál, melytől a kölcsönt felvette. Ha az Adós minden szükséges iratot benyújtott kérelméhez, akkor a gyűjtőszámla-hitel szerződést 60 napon belül meg kell kötni, ennek betartása a bankok kötelezettsége.
Hogyan működik az árfolyamrögzítés, mi a gyűjtőszámla-hitel?
A jelzáloghiteleknél általában minden hónapban azonos (deviza) összegű törlesztőrészletet kell fizetni, mely összegnek a nagyobb része a futamidő elején kamattartozás, a kisebb része tőke. Az idő múlásával a törlesztőrészlet összetételében egyre kevesebb lesz a kamat, és nő a tőketartozás. Mivel a törlesztőrészleteket forintban kell fizetni, a devizaárfolyamok emelkedésével a forint törlesztő részletek is jelentősen megemelkedtek.
Az árfolyamrögzítés ezt az árfolyam ingadozást szünteti meg átmenetileg azzal, hogy a deviza törlesztőrészlet a jogszabályban meghatározott árfolyamon kerül átszámításra (svájci frank esetében 180 forint, euró hitelnél 250 forint, míg jen esetében 2,5 forint), és az adós az így számított forint összeget fizeti a rögzítés időtartama alatt. A rögzített árfolyam és a valódi árfolyam közötti különbözet törlesztésére a bank egy gyűjtőszámlát nyit az adós részére, s hitelt nyújt ennek az összegnek az erejéig. A gyűjtőszámlahitel lejárata nem lehet korábbi, mint a devizahitel lejárata és ennek a hitelnek a fedezete ugyanaz az ingatlan, mint a devizakölcsöné. A jogszabály bevezette a „legmagasabb árfolyam” fogalmát, melynek alapján, ha az árfolyam a törvényben meghatározott legmagasabb összeg felé emelkedne, az adóstól nem követelhető legmagasabb árfolyam feletti rész, mert azt a Magyar Állam a banknak utólag megfizeti. Ennek alapján tehát a gyűjtőszámlán a rögzített árfolyam és a legmagasabb árfolyam közötti különbözet halmozódik, de ennek a számlának csak a tőkerészét kell az adósnak megfizetni, a kamatrész megfizetését pedig az állam a bankkal együtt átvállalja az adóstól.
Milyen kamat terheli a gyűjtőszámla-hitelt?
A gyűjtőszámlán növekedő összeg 3 havi bankközi kamatlábbal (BUBOR) kamatozik, mely százalékos mértékben 6,09%. Ez a bankok számára jelenleg is előírt mérték, így a banknak nem származik nyeresége a gyűjtőszámla-hitelekből.
Mennyivel lehet kevesebb a törlesztőrészlet az árfolyamgát időszaka alatt?
A Kormányportál adatai szerint a jelenlegi árfolyamszinthez viszonyítva nagyjából 30%-kal lehet alacsonyabb a fizetnivaló svájci frank esetén, míg japán jen esetén 20%-kal, euró alapú hitelnél 10%-kal. Az árfolyamrögzítés lejártát követően azonban az adósnak az eredeti és a gyűjtőszámlán felhalmozódott hitelt együtt kell törlesztenie.
Kinek érdemes az árfolyamrögzítést igényelni?
A Kormány arra figyelmezteti a hitel adósokat, hogy aki nehezen is, de képes fizetni a mindenkori árfolyamon devizahitelét, az továbbra is annak megfelelően törlesszen, míg a rögzített árfolyam igénylése azoknak jelenthet megoldást, akik olyan válságos helyzetben vannak, mely lehetetlenné teszi, hogy az érvényes árfolyamon fizessenek.
