2011. december 23-án fogadta el az Országgyűlés, majd 2011. december 31-én került kihirdetésre a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény. Harmonikusan működő családok nélkül nincs jól működő társadalom – rögzíti a törvény preambuluma.
A törvény célja, hogy a 2012. január 1-én hatályba lépett Alaptörvény alapján a családok védelmével kapcsolatos legfontosabb szabályokat sarkalatos törvényben határozza meg. A jogalkotó a kiszámíthatóságot, az állandóságot és a biztonságot hivatott megteremteni a családokat érintő szabályozás terén azzal, hogy sarkalatos törvényben szabályozza a családok védelme szempontjából alapvető jelentőséggel bíró értékeket és intézkedéseket. Keretjellegű szabályozást biztosít: meghatározza a különféle jogosultságok, kötelezettségek és kedvezmények tartalmát érintő legfontosabb rendelkezéseket, míg a részletszabályokat egyszerű többséget igénylő külön törvények tartalmazzák. Megnevezi a családok védelmére vonatkozó alapelveket, amelyek kijelölik az ezzel kapcsolatos állami feladatok irányát, illetve az ezekhez kapcsolódó állami kötelezettségeket.
A jogalkotó a foglalkoztatás terén is kiemelt védelmet biztosít, meg kívánja erősíteni a munkajogi szabályokban már meglévő, a munka és a család közötti összhangot biztosító feltételeket: a kiskorú gyermeket nevelő szülőnek, tartalmazza továbbá a fizetés nélküli szabadság, a szülési szabadság, a szülői pótszabadság, a részmunkaidős foglalkoztatás, a felmondási védelem intézményét, valamint az apát megillető munkaidő kedvezményt.
Célok és alapelvek
a.) Az állam
- védi a család és a házasság intézményét.
- külön törvényekben foglaltak szerint támogatja a gyermekvállalást, és segíti a szülők gyermekvállalási szándékainak megvalósulását.
- támogatja az örökbefogadást, és gyors, méltányos határidőn belüli, a gyermek érdekeit szem előtt tartó örökbefogadási eljárás kialakítására törekszik.
b.) A törvény kimondja, hogy a családok támogatása a szociális rászorultság alapján működtetett ellátórendszertől elkülönül. Az állam elsősorban a gyermekek felelős felneveléséhez járul hozzá támogatások formájában. Az állam törekszik arra, hogy a kiskorú gyermeket nevelő családok számára az otthonteremtés és a lakhatás feltételeit biztosítsa. Rögzítésre került, hogy Magyarország mindenkori költségvetésének tervezésekor előresorolt tényező a családok támogatása.
c.) A magzat életét a fogantatástól kezdve védelem és tisztelet, valamint külön törvényben foglaltak szerint támogatás illeti meg. Megfoghatatlannak tűnik az a célkitűzés, hogy az emberi élet értékéről, az egészséges életmódról, a házasságra való felkészítésre szolgáló, felelősségteljes párkapcsolatról és a családi életről szóló ismeretanyag az alap- és középfokú oktatási intézményekben folytatott oktatás tárgya.
d.) A munkavállaló szülőnek – arra az időszakra, míg munkában van – joga van az állam segítségére. Az állam a kiskorú gyermek napközbeni gondozásához, felügyeletéhez kapcsolódó szolgáltatások nyújtásával segíti a gyermeket nevelő szülő foglalkoztatásban való részvételét. Az állam kiemelten ösztönzi és támogatja a kiskorú gyermekek kis közösségekben, családias körülmények között történő napközbeni gondozását és felügyeletét.
e.) A törvényben külön rögzítésre kerül, hogy a fenti célok és a gyermekek védelme érdekében a médiaszolgáltatók kötelesek szolgáltatásaikat a házasság intézményének, valamint a család és a gyermeknevelés értékének tiszteletben tartásával nyújtani. Az állam ösztönzi a család és a gyermeknevelés értékét közvetítő műsorok, médiatartalmak bemutatását. A médiaszolgáltatók által elkövetett jogsértések esetén alkalmazható jogkövetkezményekről külön törvény rendelkezik.
f.) Az állam gondoskodik a családi élettel összefüggő hatósági eljárások egyszerűsítéséről, valamint törekszik arra, hogy a családok az őket megillető támogatásokat, szolgáltatásokat a lehető legkisebb ügyintézési teher mellett vehessék igénybe.
A családi jogállás és az abból eredő főbb kötelezettségek és jogok
a.) A családi jogállás keletkezése
A törvény meghatározza azt az általános elvi keretet, amelyben a családok védelmére vonatkozó további szabályai értelmezhetőek. A család a természetes személyek érzelmi és gazdasági közösségét megvalósító olyan kapcsolatrendszer, amelynek alapja egy férfi és egy nő házassága vagy egyenesági rokoni kapcsolat, vagy a családbafogadó gyámság.
b.) Jog az örökléshez
Ezen rendelkezések a jelenleg hatályos, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.XXXI. törvényben foglalt főbb szülői kötelezettségeket és jogokat emelik sarkalatos törvényi szintre. Végintézkedés hiányában történő öröklés esetében öröklésre elsősorban a törvényben meghatározott rokonsági fokig az egymással egyenesági vagy oldalági rokonságban, illetve az örökbefogadási kapcsolatban állók és a házastárs jogosult. Kiemelésre kerül az örökhagyó házastársát megillető özvegyi jog és a kötelesrész.
c.) Szülői kötelezettségek és jogok
A családban az anya és az apa a szülői felelősség alapján – külön törvényben foglalt eltéréssel – azonos kötelezettségekkel és jogokkal bír. A szülő köteles és jogosult arra, hogy kiskorú gyermekét családban gondozza, felelősen nevelje, és a gyermeke testi, szellemi, lelki és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételeket, valamint az oktatásához és az egészségügyi ellátásához való hozzájutását biztosítsa. A törvény rögzíti, hogy a szülő külön törvényben meghatározott módon és kivételekkel – kiskorú gyermek esetén a saját szükséges tartásának korlátozásával is – köteles a gyermek tartására.
A családban élő gyermek kötelezettségei és jogai
A tanköteles korú gyermek kötelessége, hogy képességeinek megfelelően eleget tegyen tanulmányi kötelezettségének. A kiskorú gyermek kötelessége, hogy – korának és fejlettségének megfelelően – tartózkodjék az egészségét károsító életmódtól, valamint gondozása és nevelése érdekében szülőjével együttműködjön. A kiskorú gyermeknek joga van a testi, szellemi, lelki és erkölcsi fejlődését, egészséges felnevelkedését és jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéshez.
A törvény kimondja, hogy a kiskorú gyermek szüleitől vagy más hozzátartozóitól csak saját testi, lelki és szellemi fejlődése érdekében, törvényben meghatározott esetekben és módon választható el, azonban kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani. A családjától elválasztott kiskorú gyermeknek a legrövidebb időn belül vissza kell kerülnie családjához, ha ennek törvényben meghatározott feltételei teljesülnek. Ennek érdekében az állam minden szükséges intézkedést megtesz.
A törvény rögzíti, hogy a nagykorú gyermeknek külön törvényben foglaltak szerint tartási kötelezettsége áll fenn azon szülőjével szemben, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani.
A család és a gyermekvállalás védelme a foglalkoztatás terén
A kiskorú gyermeket nevelő szülőt a foglalkoztatása során a külön törvényben foglaltak szerint kiemelt munkajogi védelem, illetve a szülői szerep és a munkavégzés összehangolását, valamint a családi élet védelmét biztosító kedvezmények illetik meg. Az állam a család és a munkavállalás összeegyeztethetőségének érdekében ösztönzi a részmunkaidőben történő, illetve az egyéb atipikus foglalkoztatási formákban való munkavégzést. A legalább három kiskorú gyermeket nevelő, a kiskorú gyermeket egyedül nevelő, illetve a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő szülőt foglalkoztatása során az ezen körülményeket figyelembe vevő további, külön törvény szerinti kedvezmények illetik meg.
A törvény részletesen rögzíti a várandós anyát, illetve a kiskorú gyermeket nevelő szülőt külön törvény szerinti kedvezményeket, a szülőt megillető fizetés nélküli szabadság, pótszabadság, szülés szabadság eseteit, a felmondási védelem és a foglalkoztatásba visszatérő szülő részmunkaidőben való foglalkoztatásának szabályait.
A családok és a gyermekvállalás állami támogatása
Az állam a gyermeket nevelő családok munkából szerzett jövedelme után fizetendő közterhek megállapításánál figyelembe veszi a gyermekvállalással és – neveléssel együtt járó költségeket. Az állam pénzbeli támogatás vagy természetbeni ellátás formájában hozzájárul a várandóssággal, a szüléssel, a szülőnek a gyermek – legalább hároméves koráig történő – gondozásával és nevelésével, valamint a taníttatásával összefüggő költségeihez.
A támogatás formája és mértéke külön törvényben foglaltak szerint – így különösen a család szerkezetére, a családban nevelt gyermekek számára és életkorára, a gyermek tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos állapotára, továbbá a szülő külön törvény szerinti társadalombiztosítási jogviszonya fennállásának tényére, és annak előzetes időtartamára tekintettel – családonként eltérő.
Garanciális szabályként került rögzítésre, hogy a támogatás mértékére, valamint a támogatásra való jogosultság időtartamára és feltételeire vonatkozó rendelkezések módosítása esetén – kivéve, ha az az ellátás jogosultjára nézve kedvező tartalmú – a módosítás hatálybalépésére a kihirdetésétől számított legalább egy év felkészülési időt kell biztosítani.
A gyermeket nevelő szülő részmunkaidős foglalkoztatásához, illetve a gyermek gondozása céljából igénybe vett pénzbeli ellátás igénybevételét követő foglalkoztatásához az állam külön törvényben foglaltak szerint járulékkedvezményt nyújt.
E törvény sarkalatosnak minősül, – a családi jogállást és az öröklést, továbbá a foglalkoztatás egyes szabályainak kivételével – 2012. január 1. napján hatályba lépett.
