Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) módosítása egyfelől az adóeljárást, adminisztrációt egyszerűsítő, másfelől pedig olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek segítik az adóhatóság munkáját az adóelkerülés elleni küzdelemben. Ebben a részben az Art. I-VI. fejezetében rögzített leglényegesebb változások ismertetésére kerül sor.
Az adózó a képviselet ellátására állandó meghatalmazást vagy megbízást adhat, és ezt az adóhatósághoz bejelentheti. Ez a bejelentés akkor érvényes, ha azt az adózó vagy képviselője az adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon jelenti be. Ha az állandó meghatalmazást, megbízást az adózó képviselője jelenti be, az adóhatóság a bejelentésről az adózót írásban értesíti. Az eseti, illetve az állandó meghatalmazás, megbízás visszavonását, felmondását az adózó haladéktalanul köteles bejelenteni az adóhatósághoz, illetve a képviseleti jog megszűnését a meghatalmazott, megbízott is bejelentheti az adóhatóságnál.
A képviseleti jog keletkezése és megszűnése az adóhatósággal szemben az adóhatósághoz történő bejelentéstől hatályos azzal, hogy a képviseleti jog megszűnésének bejelentése napján a meghatalmazottat még az adóhatósági iratok átvételére jogosult személynek kell tekinteni. Ennek alapján tehát azzal az indokkal, hogy már nem meghatalmazott az iratok átvétele nem tagadható meg.
A jogtanácsos külön meghatalmazás nélkül, a munkaviszony alapján képviselheti az őt foglalkoztató szervezetet az adóhatóság előtt.
A módosítás alapján nemcsak a felszámoló, hanem a végelszámoló is közvetlenül felelőssé tehető és szankcionálható, azaz mulasztási bírság szabható ki vele szemben az adózó adókötelezettségeinek megszegéséért kivéve, ha bizonyítja, hogy a jogsértés az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza.
Az adóhatósághoz kötelezően bejelentendő adatok is bővültek. Ilyen adatok az alábbiak:
- a több államban illetőséggel rendelkező gazdasági társaság esetén a tényleges üzletvezetés helye,
- a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, a korlátolt felelősségű társaság, az egyesülés, valamint a közös vállalat tulajdonosának (tulajdonosainak) cégneve (neve), székhelye (telephelye(i), lakóhelye), adóazonosító száma, a zártkörűen működő részvénytársaság 50 százalékot meghaladó, vagy minősített többségű befolyással rendelkező részvényesének cégneve (neve), székhelye (telephelye(i), lakóhelye), adóazonosító száma, továbbá a korlátolt felelősségű társaság és a zártkörűen működő részvénytársaság esetében az a tény, ha a tag szavazati jogának mértéke az 50 százalékot meghaladja, vagy a tag minősített többségű befolyással rendelkezik
- az állami adóhatsághoz történő bejelentkezési kötelezettségét a bejegyzési kérelem cégbírósághoz történő benyújtásával teljesítő adózó jegyzett tőkéjének összege,
- külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi vállalkozás megnevezése, székhelye, cégjegyzék száma (nyilvántartási száma) elektronikus elérhetősége,
- az elektronikus alapon rendelkezésre álló bizonylatok és nyilvántartások őrzésének helye.
Fontos változás, hogy az adóhatóság az adószám felfüggesztése nélkül törli az adózó adószámát, ha az adózó által bejelentett székhely nem valós cím, az adózó a rá irányadó szabályoknak megfelelő szervezeti képviselőt az állami adóhatósághoz nem jelentette be, vagy ha az adóhatóság az adózó ellenőrzése alapján hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó által bejelentett szervezeti képviselő nem valós személy. Az adóhatóság az adószám felfüggesztését, illetve törlését a hirdetményi úton közli az adózóval, úgy hogy az ezt elrendelő határozatot kizárólag a honlapján teszi közzé.
A feketegazdaság elleni küzdelem két új eszközeként került bevezetésre az adóregisztrációs eljárás és a fokozott adóhatósági felügyelet intézménye.
Az adóregisztrációs eljárás célja, hogy új adózó alapításában, vagy működésében meghatározott ideig ne vehessenek részt azok a személyek, amelyek magatartásukkal hozzájárultak ahhoz, hogy korábbi adózóként jelentős adótartozást halmoztak fel, jelentős jogsértést követtek el, vagy elérhetetlenné váltak az adóhatóság számára,
Az adóhatóság az adózó adószámának megállapítását megelőzően megvizsgálja, hogy áll-e fenn olyan törvényben rögzített kizáró ok az adózó vezető tisztségviselőjével, képviseletre jogosult tagjával, vagy korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság esetében az 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal rendelkező tagjával, vagy részvényesével szemben, amely az adószám megállapításának akadályát képezi. Az akadály fennállása esetén az adóhatóság az adószám megállapítását megtagadja. Az előtársaság adókötelezettségeinek teljesítéséért az előtársaság tagjai (részvényesei) egyetemlegesen felelnek, kötelezettségük elmulasztása esetén a mulasztási bírság – magánszemély esetén a magánszemély adózókra meghatározott bírságmérték alkalmazásával – valamennyi taggal szemben (részvényesre) kiszabásra kerülhet.
Ha az adószám megállapításának akadálya a változásbejegyzés során az új vezető tisztségviselővel, illetve taggal szemben áll fenn az adóhatóság először felszólítja az adózót az akadály 15 napon belüli megszüntetésére. Ezt követően amennyiben az akadály megszüntetésére nem kerül sor az adószámot az adóhatóság az adószám felfüggesztése nélkül törli.
Az adószám megállapítását megtagadó határozattal szemben az érintett vezető tisztségviselő vagy tag a határozat közlésétől számított 8 napon belül kimentési kérelmet terjeszthet elő. A határidő jogvesztő, elmulasztása esetén igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni.
Az adószám megállapítását megtagadó határozattal szemben és a kimentési kérelmet elutasító határozattal szemben 8 napon belül lehet fellebbezni. Az első fokú adóhatóság a fellebbezést 5 napon belül köteles felterjeszteni a felettes szervhez, amely 15 napon belül köteles arról dönteni. A jogerős határozattal szemben felügyeleti intézkedés iránti kérelem nem terjeszthető elő.
A fokozott adóhatósági felügyelet célja, hogy kockázatelemzést követően kiválasztott, adózási szempontból kockázatosnak ítélt adózók működésük első időszakában folyamatosan adóhatósági felügyelet mellett működjenek.
Az adóhatóság az adószám megállapítását és az adózó vezető tisztségviselőjének, tagjának személyében bekövetkezett változást követő adóregisztrációs eljárást követően kockázatelemzést végez. Az adóhatóság a kockázatelemzés során az adózó részére kérdőívet küldhet az adózó által végezni kívánt tevékenységhez szükséges személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek fennállásának ellenőrzése céljából.
Ha az adóhatóság ezen eljárás során megállapítja, hogy a gazdasági tevékenység megvalósulása az adózó tagjainak (részvényeseinek), illetve vezető tisztségviselőinek korábbi gazdasági tevékenységével, adózói múltjával kapcsolatban rendelkezésre álló adatok alapján kockázatos vagy a személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek nem állnak rendelkezésre vagy nem elegendőek, az adózót határozattal – legfeljebb 1 éves időtartamra – fokozott adóhatósági felügyelet alá vonhatja.
Az adóhatóság a törvényben meghatározott esetekben közvetlenül az adózóval közölt határozatába törli az adószámot, ha
- az adózó az adóhatóság kérdőívére határidőn belül nem válaszol, vagy a hiánypótlási felhívásnak nem tesz eleget és mulasztását nem menti ki, vagy
- az adóhatóság a fokozott felügyelet időtartama alatt az adózó terhére a számla, egyszerűsített számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztása, illetve ezeknek nem a tényleges ellenértékről történő kibocsátása, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása miatt mulasztási bírságot vagy a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével összefüggő adóhiány alapján adóbírságot szab ki, vagy
- az adózó a fokozott felügyelet időtartama alatt felszólítás ellenére nem teljesíti bevallási-, vagy – ha összesítő nyilatkozat benyújtására kötelezett – összesítő nyilatkozat benyújtási kötelezettségét és a mulasztását nem menti ki
- az adózó felszólítás ellenére sem tesz eleget a fokozott adóhatósági felügyeletet megállapító határozatban előírt kötelezettségének és mulasztását nem menti ki.
További új rendelkezés az ún. bizonytalan adójogi helyzet, amely azt jelenti, hogy az adózó az adóbevallásával egyidejűleg, de legkésőbb a törvényben meghatározott időpontig bejelentheti az adóhatóságnak, hogy az adókötelezettséget keletkeztető tényállás adójogi megítélésében bizonytalan és emiatt az adóbevallásban feltüntetett adó vagy adó-visszaigénylés összege hibás lehet. A bejelentés feltétele, hogy legkésőbb az adóbevallás benyújtásának napján ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő által ellenjegyzett jegyzőkönyvben rögzítsék az adott tényállást, az arra irányadó jogszabályi rendelkezést, valamint az adózó által elfogadott, indokolással ellátott jogszabályi értelmezést. A jegyzőkönyvet a bejelentést követő 3 napon belül kell benyújtani az adóhatósághoz. Az említett határidő jogvesztő. A bejelentés díjköteles, a díj mértéke adónként az adóbevallásban feltüntetett fizetendő vagy visszaigényelt adó összegének 0.5 százaléka, de legalább 100 ezer és legfeljebb 5 millió forint. Fontos kiemelni, hogy a bejelentés nem vonatkozhat az általános forgalmi adóra és az innovációs járulékra, továbbá a szokásos piaci ár megállapítására vagy adókedvezmény igénybevételére.
