Az Országgyűlés 2011. november 21. napján 232 igen és 78 nem szavazattal fogadta el az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvényt. A cikksorozat elsőként a személyi jövedelemadót érintő leglényegesebb változásokat foglalja össze.
A módosítás megszünteti az adójóváírás intézményét és megváltoztatja az adóalap-kiegészítés
figyelembevételének rendszerét Nem kell adóalap-kiegészítést megállapítani az összevont adóalapba tartozó, adókötelezettség alá eső jövedelemnek a 2 millió 424 ezer forintot meg nem haladó részére. Az említett határ feletti jövedelemre az adóalap-kiegészítés mértéke 27 százalék.
A családi kedvezmény intézményével kapcsolatosan csak a szabályok pontosítására került sor. Eddig ugyanis a családi kedvezmény szempontjából csak az minősült kedvezményezett eltartottnak, akire tekintettel családi pótlékot folyósítottak. A módosítás nyomán azonban a családi kedvezményt az is igénybe veheti, aki jogosult ugyan a családi pótlékra, de valamilyen okból nem igényelte azt. A családi kedvezmény mértéke azonban nem változik. A kedvezmény mértéke tehát egy és két eltartott esetén havonta és kedvezményezett eltartottanként 62 500 forint, három eltartott esetén 206 250 forint. Ez egy gyermek esetén havi 10 000 forint (62.500×0,16), két gyermek esetén gyermekenként havi 10 000 forint a három gyermek estén gyermekenként 33.000 forint (206.250×0,16) támogatást jelent.
Az adóelőleg-megállapítás szabályai is módosításra kerültek, ennek alapján magánszemély nyilatkozatot tehet a kifizető számára arról, hogy a neki járó bevételből, illetve költségtérítésből milyen összegű költség figyelembevételével állapítsa meg az adóelőleg alapját. Jelenleg akár a bevétel 100 százalékáig terjedő összegű költségről is lehet nyilatkozni, 2012. évben azonban ez az összeg csak a bevétel 50 százalékáig terjedhet. Továbbá a kifizetőnek csak akkor nem kell adóelőleget megállapítania és levonnia az általa kifizetett összegekből, ha azt igazoltan egyéni vállalkozó vagy őstermelő magánszemély részére teljesíti.
Egyes meghatározott juttatás a munkáltató által biztosított azon juttatás, amelyet a munkáltató minden munkavállalójának egyaránt – azonos nagyságrendben – nyújt, vagy minden munkavállaló által megismerhető szabályzat alapján juttat. A módosítás nyomán ilyen jellegű juttatásként adókötelessé teszi az adóévben reprezentáció és üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelmet. A juttatás értékének 1,19-szeresét 16 százalék szja és 27 százalék eho terheli. A kifizetőnek az adót a juttatás hónapjának adókötelezettségeként a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania, illetve megfizetnie. Nem terheli azonban adófizetési kötelezettség a társadalmi szervezeteket, köztestületeket, egyházi jogi személyeket, alapítványokat (ideértve a közalapítványokat is) az adóévben reprezentáció és a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok juttatása alapján meghatározott jövedelem azon része után, amely nem haladja meg a közhasznú, illetve célszerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékát.
Az üzletpolitikai, reklám célból adott juttatásokra vonatkozó szabályozás is módosult. Adómentesnek kizárólag a magánszemély saját nevében történő vásárláshoz adott, az áru, szolgáltatás ellenértékéig terjedő árengedmény, visszatérítés vagy áru, kedvezmény tekinthető. Az ellenértéket meghaladó rész egyes meghatározott juttatásnak minősül. Egyes meghatározott juttatásnak minősül a béren kívüli juttatások együttes értékének az évi 500 ezer forintot meghaladó része.
A törvény a béren kívüli juttatások körét is módosította. Az internet-szolgáltatás támogatása megszűnik. Továbbra is ilyen jellegű juttatásként adható a helyi utazásra jogosító bérlet, az önkéntes kölcsönös pénztárakba fizetett munkáltatói hozzájárulás (nyugdíjpénztárba a minimálbér 50 százalékát, egészségpénztárba a minimálbér 30 százalékát, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó összeg), az iskolakezdési támogatás a minimálbér 30 százalékáig, iskolarendszerű képzés költségéhez való munkáltatói hozzájárulás valamint a munkáltató tulajdonában lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás a minimálbér összegéig. Béren kívüli juttatásnak minősül továbbá a munkavállaló választása szerint munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében a munkáltató telephelyén működő étkezőhelyen megvalósuló ételfogyasztás formájában juttatott jövedelemből a havi 12 ezer 500 forintot meg nem haladó rész és/vagy fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány formájában juttatott jövedelemből a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 5 ezer forintot meg nem haladó rész. Ezenkívül ilyen juttatás még a munkáltató által a Széchenyi Pihenő Kártya számlára utalt támogatás. A kártyára utalt összeg 450 ezer forintig kedvezményesen adózik. Ezt az összeget a következő bontásban lehet felhasználni: szálláshely-szolgáltatásra legfeljebb 225 ezer forint, melegétel fogyasztásra legfeljebb 150 ezer forint és szabadidő eltöltésre, rekreációra, egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatásra legfeljebb 75 ezer forint fordítható.
A törvény rendelkezése szerint ha az ingatlan értékesítése (kivéve, ha a magánszemély a bevételt egyéni vállalkozói tevékenysége keretében szerzi meg) – gazdasági tevékenység keretében történik, a jövedelem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül.
Az általános szabályoktól eltérően kell megállapítani az adó alapját, ha termőföldből átminősített ingatlan értékesítésből származó adóköteles jövedelem meghaladja a rendelkezésben rögzített szabályok szerint megállapított szokásos hozamot. Termőföldből átminősített ingatlan a termőföldből átminősített földterület (ideértve annak alkotórészeit is) az átminősítését követő öt éven keresztül, de ide nem értve, ha a termőföldet tulajdonosa az átminősítést legalább öt évvel megelőzően szerezte meg. Szokásos hozamnak kell tekinteni az átruházásból származó bevételből levonható költségek (megszerzésre fordított összeg és az ezzel összefüggő más kiadások, az értéknövelő beruházások értéke, az átruházással kapcsolatos kiadások) 0,3 százalékának a tulajdonban tartás naptári napjaival megszorzott összegét. A jövedelemből a szokásos hozammal megegyező összeget 16 százalékos mértékű adó terheli, míg az azt meghaladó rész lényegében 48 százalékkal adózik. Nem kell alkalmazni azonban ezeket a szabályokat, ha a magánszemély a termőföldből átminősített ingatlant örökléssel szerezte.
A módosítás megszünteti a nyíltvégű és a zártvégű pénzügyi lízing közötti különbségtételt. A zártvégű pénzügyi lízing esetében az ingatlan megszerzésének időpontja a lízingszerződés ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtásának időpontja, a nyíltvégű pénzügyi lízing esetében azonban a tulajdon megszerzése csak a futamidő végén megkötött adásvételi szerződés alapján történik meg. Ez utóbbi esetben az ingatlant szerző magánszemély az adóköteles időszak tekintetében hátrányosabb helyzetbe kerül. Ennek megakadályozása érdekében az ügyleti szerződés megkötésének időpontját kell szerzési időpontnak tekinteni olyan ingatlanlízing ügylet esetében, ahol az ingatlan tulajdonjoga a futamidő végén vételi jog gyakorlása útján száll át a magánszemélyre.
A törvény rendelkezése szerint a lakását bérbe adó magánszemély a bérbeadásból származó bevételét csökkentheti az általa igazoltan más településen bérelt lakás bérleti díjával akkor, ha a bérbeadás, illetve a bérbevétel időtartama a 90 napot meghaladja.
A törvény a módosítás alapján már nemcsak a bevételek, hanem a kiadások tekintetében is választási lehetőséget biztosít mind az adóelőleg-levonásra kötelezett kifizető, mind pedig a magánszemély számára abban a tekintetben, hogy az adóalap megállapításakor milyen árfolyamon számolják át forintra a bevételeket, illetve a kiadásokat. A bevétel, illetve a kiadás forintra történő átszámítására a bevétel megszerzése napját megelőző hónap, illetve a kiadás teljesítésének napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamot, olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alkalmazható.
