Zárószavazásra vár a közigazgatási és igazságügyi miniszter által előterjesztett törvényjavaslat, amely az uzsorával összefüggő egyes törvények – azaz a Btk és a Ptké. – módosítását foglalja magában.
A javaslat indokolása szerint a Kormány elkötelezett az elmúlt évek gazdasági folyamatai miatt kiszolgáltatott helyzetbe került emberek további gátlástalan kihasználásának megakadályozása mellett. Ennek egyik eszköze az uzsora elleni fellépés következetesebbé tétele és szigorítása. Az indokolás szerint Magyarországon a gazdasági válság hatására megnőtt azoknak a személyeknek a száma, akik a hitelintézetektől jövedelmi és vagyoni viszonyaik alapján hitelt már nem kaphatnak. A Kormány a jog teljes szigorával akar fellépni és lesújtani azokra a bűnözőkre, akik a szorult helyzetben levő emberek válságos pénzügyi helyzetét használják ki, valamint fosztják meg a legszegényebbeket maradék értékeiktől is.
A Btk. módosítása
Az uzsora-bűncselekmény tényállása a javaslat alapján jelentős szigorítást hoz, ugyanis a hatályos normaszöveg az uzsora-bűncselekmény alapesetének tényállási elemeként tartalmazza az üzletszerűséget. A módosítás alapján az üzletszerűség kikerül az alaptényállási elemek közül, és a jövőben minősített esetként lesz értékelendő, amelytől az előterjesztő szigorúbb, következetesebb, és az új elkövetési magatartásokhoz rugalmasan alkalmazkodó büntetőjogi fellépést vár. Az uzsorás szerződés teljesítése nem csupán a kötelezett, hanem az áltata eltartott személy élethelyzetében is kedvezőtlen hatást vált ki, ezért a javaslat a tényállást az eredmény tekintetében ezzel a személyi körrel kiegészíti. A Javaslat további apróbb pontosítást is elvégez, amikor az eljárásjogi kategóriát felváltja az anyagi jogban használatos általános alanyiságú szóhasználattal.
A kibővített tényállás szövege eszerint a következő: aki más rászorult helyzetét kihasználva olyan különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást köt, amelynek teljesítése a megállapodás kötelezettjét, illetve annak hozzátartozóját vagy az általa – jogszabályon, hatósági határozaton vagy szerződésen alapuló tartási kötelezettség alapján- eltartott személyt súlyos vagy további nélkülözésnek teszi ki, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Egyben a javaslat a hatékonyabb felderítés és a magas látencia visszaszorítása érdekében a tevékeny megbánást gyakorló elkövetővel szemben a korlátlan enyhítés lehetőségét vezeti be.
A Ptk. módosítása
A törvényjavaslat előterjesztője lényegesnek tartja, hogy a jogrendszer egészében legyen lehetőség fellépni e kizsákmányoló magatartásokkal szemben. Ehhez igazodóan a javaslat módosítja az ügyésznek a Ptké.-ben szabályozott közérdekű keresetindítási jogát, és külön nevesíti az uzsorás jogügyleteket. Az ügyész tehát akkor is élhet e jogosítvánnyal, ha nem indult büntetőeljárás vagy a büntetőjogi felelősség megállapítására nem került sor.
Eszerint: „ Az ügyész
a) a semmis szerződéssel a közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében, továbbá
b) uzsorás szerződés esetén a szerződés semmisségének megállapítása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt keresetet indíthat.“
A törvényjavaslat – kiemelt jelentősége okán – annak elfogadása esetén rövid határidővel – a kihirdetéstől számított 8. napon – lépne hatályba.
