Kétnapos konferenciát szervezett a Jogi Fórum 2011. szeptember 21-22-én. A téma az IP és IT – azaz a szabadalom és védjegyjog, valamint a szoftver és domainjog kérdései voltak.
Első nap – IT jog
Dr. Jambrik Gergely (ügyvéd, a .hu domain Tanácsadó Testület tagja) két előadást is tartott. Elsőként a szoftverjog hazai gyakorlatáról. Ebben ismertette a hazai szoftverjog szabályozási hátterét, melyet a szerzői jogi törvény (szerző védelmének elve, felhasználási szerződések, szoftver fejezet) a Ptk. (vállalkozási szerződés) és az elektronikus kereskedelemről szóló törvény alkotnak. Felhívta a figyelmet a szoftver szerződések buktatóira a felhasználó és a fejlesztő szemszögéből is. Előadását a weboldal fejlesztési szerződések speciális kérdéseinek ismertetésével zárta. Ezek a szerződések atipikus vállalkozási szerződések (eredmény és gondossági kötelmek). Sajátosak a felhasználási jog terjedelme, a „forráskód” védtelensége, valamint a tárhely hozzáférési kódok, a domain regisztráció és domain fenntartás kérdései miatt is.
A felhasználói szoftverekkel kapcsolatos bírói gyakorlat című előadásában Dr. Magyar Csaba, ügyvéd nemcsak a bírói gyakorlatot, hanem az egész eljárási gyakorlatot áttekintette a felhasználói szoftverek kapcsán. Az előadó – mint gyakorló ügyvéd – sokat foglalkozik szoftver-kalózkodási ügyekkel. Előadásában a témában kialakult sztereotípiákat is ismertette és vizsgálta, többek között, hogy hol kezdődik a jogsértés az ilyen ügyeknél. A szoftver licenc szerződés esetében az ember egy egyoldalúan megahatározott blankettaszerződés részese lesz. Ha valaki szoftvert másol, vagy másolt szoftvert használ, már megsérti a Szjt.-t és a Btk.-t is. Az ilyen ügyeknek csaknem 100%-a névtelen feljelentéssel indul. Az eljárással kapcsolatos problémákat nem is annyira a rendőrségi, mint inkább a bírói szakban látja. Itt ugyanis az informatikai jellegű ügyeknél fokozottabban figyelhető meg, hogy az „egységes elbírálások rendszere nem teljesen koherens” azaz – mint fogalmazott – a „tájjellegű borok és tájjellegű jogok” jellemzik hazánkat. Nem automatikus ítélkezést szeretne, azonban jó lenne, ha ugyanazon törvényszöveg ugyanazt jelentené a különböző bíróságok előtt. Ehhez pedig a bírák továbbképzésére és specializálódására lenne szükség. Enélkül nincs egységes bírói gyakorlat sem. (ezt számos érdekes példával illusztrálta is az előadó)
Jogviták .hu domain esetében című előadását Dr. Mayer Erika, ügyvéd a jogviták okának vizsgálatával kezdte. Ez lehet a más jogát (védjegy, névhasználati jog, szerzői jog, versenyjog) sértő domain regisztráció, vagy a domain regisztrálására, vagy fenntartására vonatkozó szerződés megsértése. Ilyen esetekben a jogérvényesítés „hagyományos” bírói útja mellett alternatív vitarendezési eljárásra is mód van. Ez utóbbi olyan bíróságon kívüli vitarendezés, mely a jogrendszeren belül, hatályos jogi környezetben történik, többnyire önszabályozás keretében kialakított eljárási szabályokkal és alávetéssel zajlik. Az alternatív vitarendezés fórum a delegálást megelőzően a Tanácsadó Testület. Ez független szakértőkből áll és a még nem delegált, feltételesen használatba adott domain delegálásával kapcsolatos kérdésekben foglal állást. Iránymutatásaival támogatja a domain nevek delegálásának jogszerűségét. A delegálást követően a Regisztrációs Döntnök jár el, az INFOMEDIÁTOR keretében működve, független döntnökökkel. Az eljárás már delegált domain nevekre on-line, és kérelemre történik. A döntnök szigorú keretek között jár el (jogtalan vagy rosszhiszemű igénylés ill. használat). A kérelem tartalma lehet a visszavonás, vagy az átruházás (ebben az esetben a Kérelmezőnek meg kell felelnie a Domainregisztrációs Szabályzat előírásainak). A Regisztrációs Döntnök döntését a Nyilvántartó a végrehajtja, kivéve, ha a felek a döntés megküldésétől számított 30 napon belül igazolják a Regisztrációs Döntnök számára, hogy a kérelmezett domain tárgyában közöttük bírósági eljárás van folyamatban.
Dr. Jambrik Gergely az első nap zárásaként Domain jog a hazai gyakorlatban címmel adott elő. Előadását a domain átruházásának gyakorlati buktatóinak ismertetésével kezdte. Ismertette a domain név átruházásának menetét (a lemondással és az új regisztrációval együtt). Bemutatta a több cégjegyzésre jogosult, ill. tulajdonos közti „ütközések” problémáját, és a belső webmester, ill. külső megbízott visszaéléseinek kockázatát. Kitért a felhasználási jogok szerepére a domain jogvitákban. Előadását aktuális domain jogi esetek bemutatásával zárta. (adidas-bolt.hu, googol.hu, clubunicum.hu, ezerocsi.hu, stb.)
Második nap – IP jog
A második nap előadásainak sorát Dr. Gedeon Sándor (európai szabadalmi ügyvivő, európai védjegy és design ügyvivő, Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda) kezdte. Előadásában a szabadalmi fórumrendszer problémáit ismertette. Bemutatta a fórumrendszert. A szabadalom megadása közigazgatási hatáskör, a megadott joggal kapcsolatos vitás ügyek viszont bírói útra tartoznak. Amennyiben a megadott jog nem vitatott, akkor is van olyan eset ahol elsősorban műszaki ismeretekre lehet szükség. A megállapítási eljárás lehet úgynevezett pozitív megállapítási eljárás. Ez nincs külön nevesítve a törvényben. Az alperes tagadása esetén szabadalombitorlási perben kerül rá sor, ahol is a szabadalmas annak megállapítását kéri, hogy az alperes terméke, vagy eljárása az ő szabadalmába ütközik. Nemleges megállapítást kér az, aki attól tart, hogy ellene bitorlási pert indítanak. Ő annak megállapítását kéri, hogy terméke, vagy eljárása nem ütközik a vita tárgyát képező szabadalomba. Előadásában az ideális fórumrendszert Dr. Gedeon Sándor a következőképpen írta le: Kívánatos lenne, ha a szabadalom engedélyezési eljárása a megadásáig egy legalább kétfokozatú közigazgatási hatóság, egy szabadalmi hivatal hatáskörébe tartozna és kizárólag jogi kérdésben lehetne a közigazgatási határozatot a Legfelsőbb Bíróságnál, vagy kizárólagos illetékességgel rendelkező Ítélőtáblánál megtámadni. A szabadalom megadása után minden eljárás – ideértve a bitorlási, a szerzőségi pereket, a licencia szerződésekkel kapcsolatos vitákat, stb. – egy speciális bírósághoz, egy olyan szabadalmi bírósághoz tartozna, amely legalább olyan mértékű műszaki felkészültségű műszaki apparátussal rendelkezne, mint az engedélyezést végző szabadalmi hivatal. Ezzel megszüntethető lenne az eljárások előkérdések miatti felfüggesztése és az ügyek ide-oda tologatása. Az előadó végigkalauzolta a hallgatóságot az első szabadalmi törvény fórumrendszerén, a Párizsi Uniós Egyezményen, a 19. századi megoldásokon, az 1920-as reformon át – mely a szakhatóságokat szabadalmi bírósággá és szabadalmi felsőbírósággá alakította – az 1928-as reformig, melyben ezen felsőbíróságok megszüntetésével a feladatot a Kúria vette át. A kommunista hatalomátvétellel a második világháború után szovjet mintára létrejött Országos Találmányi Hivatal, mely a megszűnt Szabadalmi Bíróság helyén működött. Az előadás zárásaként néhány mai jogeset ismertetésére került sor.
Helyzetkép és lehetőségek címmel Farkas Szabolcs (főosztályvezető, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Szabadalmi Főosztálya) tartott előadást. Ebben ismertette a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának új feladat- és hatásköreit. A megújult hivatal hangsúlyozza a széleskörű IP-érdekeltséget, a szerzői joggal kapcsolatos feladatokat. Fokozottabbá vált a regionális centralizáció szabadalom és védjegy esetén, és bevezetik az ISO integrált irányítási rendszert. A hazai innováció jellemzéseként elmondta, hogy alacsony a K+F (kutatás és fejlesztés) és innovációs tevékenység intenzitása. Alacsony szellemi tulajdonvédelmi tudatosság és kevés a K+F ráfordításra vonatkoztatott hasznosítható megoldás. A szabadalmi terület felvázolása után ismertette a vállalkozói döntések támogatására szolgáló új szolgáltatásokat, kutatásokat. Ezek céljuktól függően lehetnek a technika állását felderítő kutatások, szabadalmazhatósági kutatások, bitorlással kapcsolatos, avagy szabadalom tisztasági kutatások, érvényességi kutatások és a szabad használatra vonatkozó kutatások. Szólt a gyorsított vizsgálatról és a „Patent Prosecution Highway”-ról, a szabadalmi „szupersztrádáról”. Ennek célja, a bejelentők számára a szabadalmi oltalom számos országra kiterjedő, gyors megszerzésének biztosítása. Erre az ad lehetőséget, hogy az együttműködésben részt vevő hivatalok felhasználják a társhivatal által korábban már elvégzett munka eredményét, így – javuló minőség mellett – elkerülik a párhuzamos munkavégzést. A „sztráda” lehetőséget ad arra, hogy egy bejelentést, amelynek az igénypontjait szabadalmazhatónak találta az Office of First Filing (OFF), gyorsított és egyszerűsített eljárással kezeljék az OSF-ekben (Office of Second Filing), feltéve, ha azt a bejelentő az előírásoknak megfelelően kéri.
Pintz György (európai szabadalmi és védjegy ügyvivő, Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda) a magyar és a nemzetközi szabadalmi rendszerről adott elő. Bevezetőjében ismertette a találmány (megoldás) és a szabadalom (korlátozott monopolhelyzetet nyújtó jog) fogalmait. Ezek után a „mi szabadalmazható” kérdésre keresve a választ három megközelítést vizsgált. Egyrészt a társadalmi elfogadás oldaláról: Amit a társadalom annak minősít. Nem minősül minden találmánynak (pl. nem találmány: felfedezés, szoftver, játékszabály, üzleti megoldás). Van, amit ennek ellenére más oltalommal védeni engednek: formatervezési alkotás, növényfajta. Másrészt alkalmazhatóság szempontjából: Amit a társadalom iparilag alkalmazhatónak vél (műszaki, biotechnológiai). Nem kapható szabadalom mindenre (pl. nem szabadalmazható: sebészeti, orvosi eljárás, egyedi megoldások) Harmadrészt a műszaki fejlődés szempontjából: Ami új és ami feltalálói tevékenységen alapul. Vizsgálta az újdonság és a feltalálói tevékenység mibenlétét is. Ezek szerint új, ami nem tartozik a technika állásához. Azaz még nem került nyilvánosságra (világszinten értendő) és az adott országban másnak sincs rá korábbi igénye. Ismertette a szabadalmazhatóság és a nem szabadalmazhatóság kritériumait és a szabadalom terjedelmét, valamint az elsőbbségre vonatkozó szabályokat is. Bemutatta azokat a nemzetközi szervezeteket, szerződéseket melyeknek hazánk is tagja. Ilyen a PCT (Patent Cooperation Treaty) az ESZE (European Patent Convention) és az Egységes EU szabadalom. Zárásként a magyar, a PCT és az európai szabadalmi rendszer viszonyát és az EU szabadalom hatásait ismertette.
Dr. Süle Ákos (ügyvéd, Süle Ügyvédi Iroda) a védjegy tényleges használata és a használat földrajzi terjedelme címen tartotta előadását. Kiindulásul a következő alapdefiníciót adta: ha a jogosult a lajstromozástól számított öt éven belül nem kezdte meg a védjegy tényleges használatát az árujegyzékben szereplő árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatban, vagy ha az ilyen használatot öt éven át megszakítás nélkül elmulasztotta, akkor meghatározott jogkövetkezményeket kell alkalmazni. Jogszabályi háttárként a következőkre hivatkozott: a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény, a Tanács 207/2009/EK rendelete (2009. február 26.) a közösségi védjegyről, és az Európai Parlament és a Tanács 2008/95/EK irányelve (2008. október 22.) a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről. Előadásában jogesetek ismertetésére is sor került. A City Hotel ügyben a fő kérdés, hogy mi a Közösség jelentős területe (substiantial part of the Community)? Milyen szerepe van ennek a tényleges használat megítélésében? Az MSZH (SZTNH) döntésében az ország-szemlélettől való elrugaszkodást képviselte és kimondta, az egyetlen tagállamban megvalósuló használat nem tekinthető elegendőnek ahhoz, hogy a további huszonhat tagállamban az alapján más jóhiszemű jogszerzését meg lehessen akadályozni. A Pago ügyben állítólagos védjegybitorlás történt. A kérdés, hogy megállapítható-e a Pago védjegy jó hírneve a Közösségben csupán ausztriai jó hírneve bizonyításával? Az ítéletben kimondásra került, hogy a közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendelet 9. cikke (1) bekezdésének c) pontját úgy kell értelmezni, hogy az e rendelkezésben biztosított oltalom akkor terjed ki valamely közösségi védjegyre, ha ezt a védjegyet az általa jelölt árukkal vagy szolgáltatásokkal érintett vásárlóközönség jelentős része az Európai Közösség területének jelentős részében ismeri, és hogy az alapeljárás körülményeire tekintettel a szóban forgó tagállam területe úgy tekinthető, hogy a Közösség területének jelentős részét képezi.
A nap záró előadását Dr. László Áron (ügyvéd, SBGK Szabadalmi és Ügyvédi Irodák) tartotta. Címe, Forgalmazói és szolgáltatói védjegyhasználat az interneten volt. Előadásában bemutatta a vonatkozó jogszabályi hátteret (pl.: A védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 2008/95/EK irányelv. A védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. év XI. törvény (Vt.). Bemutatta a védjegyhasználat szabályait a honlapon, a doménnévben, metatagben és a Google adwordben. A rendezvény méltó zárásaként Dr. László Áron jelentős számú gyakorlati példán és jogeseten keresztül szemléltette a téma kapcsán eflmerülő kérdéseket és hasznos információkat.
