A Kormány a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódóan kormányrendelet-csomagot fogadott el a Foglalkoztatási és Közfoglalkoztatási Adatbázisról, a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról, valamint a közfoglalkoztatással összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról.
1./ A Kormány a Foglalkoztatási és Közfoglalkoztatási Adatbázisra vonatkozó szabályokat a 169/2011. (VIII. 24.) Korm. rendeletben fektette le.
Általános rendelkezések
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) 57/B. § (1) bekezdés szerint az állami foglalkoztatási szerv a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyekről, valamint a közfoglalkoztatásban résztvevő személyekről a munkaerőpiaci helyzetük javítása, a közfoglalkoztatásban való részvételük biztosítása, a közfoglalkoztatás megszervezése, a közfoglalkoztatás feltételeinek biztosítása, a közfoglalkoztatásért felelős miniszter, az állami foglakoztatási szerv, valamint a jegyző ezzel összefüggő feladatai eredményes ellátásának elősegítése, továbbá a szociális ellátásokra való jogosultságot megállapító törvényben meghatározott jogosultsági feltételek fennállásának ellenőrzése céljából elektronikus nyilvántartást vezet (a továbbiakban: adatbázis). Az adatbázist a Foglalkoztatási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) kezeli. A települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző), valamint a megyei (fővárosi) kormányhivatal munkaügyi központja (a továbbiakban: munkaügyi központ) adatszolgáltatását elektronikus adatátadással teljesíti a Hivatal által e célból kialakított és a központi szerverén működtetett webes kezelőfelületen.
A jegyző, a munkaügyi központ, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Adatbázissal kapcsolatos feladatai
- a.) A jegyző a foglalkoztatást helyettesítő támogatás megállapítása iránt benyújtott kérelem esetében elektronikus adategyeztetés keretében ellenőrzi, hogy a kérelmet benyújtó személy más jegyző adatszolgáltatása alapján az Adatbázisban szerepel-e. Az ellátás megállapítását megelőzően elvégzett adategyeztetés során keresőfeltételként csak a kérelmet benyújtó személy természetes személyazonosító adata és Társadalombiztosítási Azonosító Jele használható fel. Ha a jegyző megállapítja, hogy a kérelmet benyújtó személy tekintetében más jegyzőnél már folyik eljárás, vagy a kérelmet benyújtó személy ellátásra való jogosultságát megállapították, az adatok további egyeztetése céljából megkeresi az eljárást lefolytató, illetve az ellátást megállapító jegyzőt.
- b.) A munkaügyi központ által szolgáltatott adatok a munkaügyi nyilvántartásban történő rögzítéssel egyidejűleg hozzáférhetővé válnak az arra jogosult felhasználók részére. A jegyző által szolgáltatott adatok rögzítéséről az adatbázis-alkalmazáson keresztül az a munkaügyi központ kap elektronikus értesítést, amelynek illetékességi területéhez a jegyző által használt felhasználói azonosítóhoz tartozó település tartozik.
- c.) Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OMMF) a Hivatalnak a munkaügyi ellenőrzés során havonkénti rendszerességgel, minden hónap 5. napjáig szolgáltat adatokat. Az OMMF által megküldött, az Adatbázisban jegyzői adatszolgáltatás alapján foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultként szereplő személyre vonatkozó munkaügyi ellenőrzési adatok Adatbázisban való rögzítéséről a Hivatal az adatok egyeztetését követően haladéktalanul gondoskodik.
Az Adatbázis működtetése
Az Adatbázis használatához szükséges felhasználói azonosítót és jelszót a Hivatal képezi és bocsátja a felhasználók rendelkezésére. Az Adatbázis használatára és működtetésére jogosult ügyintéző köteles a felhasználói azonosítóját és jelszavát az illetéktelen hozzáféréstől megvédeni, és a Hivatalnak haladéktalanul bejelenteni, ha a felhasználói azonosítója vagy jelszava elveszett, jogosulatlan személy számára vált hozzáférhetővé, vagy ha annak használatával kapcsolatosan rendellenességet, visszaélésre utaló körülményeket észlelt.
Az Adatbázis jegyző általi használatához szükséges felhasználói azonosítót és alapjelszót a Hivatal településenként (fővárosi kerületenként) képezi és bocsátja a jegyző rendelkezésére (körjegyzőség esetében is településenként). A Hivatal a fővárosi főjegyzőnek is önálló felhasználói azonosítót és alapjelszót képez és küld meg. Település megszűnése, települések összeolvadása vagy szétválása, illetve új település létrejötte esetén a felhasználói azonosító és az alapjelszó kiadásáról vagy módosításáról a Hivatal gondoskodik. A felhasználói azonosítóval és alapjelszóval településenként (fővárosi kerületenként), valamint a főváros egészére kiterjedő illetékességgel a fővárosban csak a jegyző, illetve az általa erre kijelölt, a képviselő-testület hivatalával közszolgálati jogviszonyban álló ügyintéző rendelkezhet. Ezen felhasználói azonosítókat és jelszavakat a rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül – azaz 2011. szeptember 25-ig – kellett kiadni a jogosultak részére.
Az Adatbázis munkaügyi központ részéről történő használatához szükséges felhasználói azonosítót és jelszót a Hivatal ügyintézőnként képezi a munkaügyi központnál közszolgálati jogviszony keretében foglalkoztatott, a Hivatal központi elektronikus címtárában szereplő ügyintézők számára.
Infrastruktúra nyilvántartása
Az Adatbázis a munka elvégzéséhez, a közfoglalkoztatás tervezéséhez szükséges infrastruktúrára vonatkozóan tartalmazza
- a település, a megye és a kistérség megnevezését,
- az önkormányzat tulajdonában lévő, felhasználható, összes tehermentes földterület nagyságát (ha), az önkormányzat részére használatba adott állami földrészletek nagyságát, a használat lejáratának idejét, ezen földrészletek ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ágát, minőségi osztályát, azt, hogy tényleges művelés alatt áll-e, a földrészletből a művelés alatt nem álló terület nagyságát,
- a közfoglalkoztató rendelkezésére álló kézi szerszámokat, munkagépeket (felsorolás, darabszám), szállítóeszközöket és azok kapacitását,
- a közfoglalkoztató rendelkezésére álló, közfoglalkoztatottak részére biztosítható szálláshelyek számát, a közfoglalkoztatottak részére biztosítható étkezés mértékét (fő/nap),
- azt, hogy a település milyen egyéb, a közfoglalkoztatás szempontjából felhasználható infrastruktúrával rendelkezik (eszközök raktározására alkalmas épület, helyiség, állattartás céljára használható ingatlan stb.),
- azt, hogy az önkormányzat alapításában van-e valamilyen vállalkozás, azok felsorolását,
- azt, hogy tagja-e a település valamilyen társulásnak, valamint
- a közfoglalkoztató által benyújtott, folyamatban lévő hazai és európai uniós finanszírozású pályázatokat, a várt támogatási összeget.
Ezeket az adatokat a helyi és kisebbségi önkormányzat, valamint ezek társulása, továbbá az önkormányzati költségvetési szerv által történő közfoglalkoztatás esetén az önkormányzat jegyzője elektronikus úton továbbítja az Adatbázis részére. Az adatok frissítését, aktualizálását és karbantartását a jegyző végzi.
Üzemzavar esetén, tehát ha a jegyző illetve a munkaügyi központ kapcsolata az Adatbázissal egymást követő két munkanapon nem áll rendelkezésre, a jegyző illetve a munkaügyi központ az adatszolgáltatási kötelezettségét postai úton teljesíti. Az Adatbázissal való kapcsolat helyreállását követően az adatokat a jegyző két munkanapon belül rögzíti az Adatbázisban.
A rendelet 2011. augusztus 27. napjától hatályos.
2./ A 2011. szeptember 1-jét követően létesített közfoglalkoztatási jogviszony alapján a Kormány a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér mértékére vonatkozó szabályokat a 170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendeletben határozta meg.
A teljes munkaidőben foglalkoztatott közfoglalkoztatott részére megállapított közfoglalkoztatási bér a szakképesítést és középfokú iskolai végzettséget nem igénylő munkakör betöltése és teljes munkaidő teljesítése esetén
- a) havibér alkalmazása esetén 57 000 forint,
- b) hetibér alkalmazása esetén 13 120 forint,
- c) napibér alkalmazása esetén 2 624 forint.
Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények száz százalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a közfoglalkoztatási bér kötelező legkisebb összege 57 000 forint. Azonban a közfoglalkoztatási bér a teljesítménykövetelmények száz százalék feletti teljesítése esetén növelhető, száz százalék alatti teljesítése esetén csökkenthető.
Részmunkaidő esetén a meghatározott havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve kell figyelembe venni, azzal, hogy az egy hónapra folyósított havi, illetve az egy hónapra vetített heti és napi nettó bértétel nem lehet kevesebb a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegénél, azaz az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél.
A havi közfoglalkoztatási bér kifizetése heti bér-részletekben történik azzal, hogy amennyiben a közfoglalkoztatás törthéten kezdődik, úgy a törtheti időszakra vonatkozóan a munkakezdést követő második teljes héttől kezdődően történik a kifizetés.
Legalább középfokú iskolai végzettséget, szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén a közfoglalkoztatottat megillető garantált közfoglalkoztatási bér a teljes munkaidő teljesítése esetén
- a) havibér alkalmazása esetén 78 000 forint,
- b) hetibér alkalmazása esetén 17 950 forint,
- c) napibér alkalmazása esetén 3 590 forint.
A kifizetésre, növelésre illetve csökkentésre vonatkozó szabályok e bérek vonatkozásában is alkalmazandók.
3./ A közfoglalkoztatással összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 171/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet
A módosuló jogszabályok közül a legfontosabb a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló 375/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet módosítása.
2011. szeptember 1-jétől az előirányzat terhére rövid időtartamú közfoglalkoztatás, hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatása, országos közfoglalkoztatási program támogatása, közfoglalkoztatás mobilitását szolgáló támogatás és vállalkozás részére foglalkoztatást helyettesítő támogatásban (bérpótló juttatásban) részesülő személy foglalkoztatásához nyújtható támogatás.
A rövid és hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatására eddig kizárólag önkormányzat, egyház és civil szervezet volt jogosult. Lényeges módosítás, hogy mind a rövid, mind a hosszabb időtartamú közfoglalkozatás támogatása ezentúl független a közfoglalkoztató személyétől. Emellett a rövid időtartamú közfoglalkoztatás akkor támogatható, ha a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (bérpótló juttatásra) jogosult személy foglalkoztatása 1-4 hónap időtartamra szóló, határozott idejű közfoglalkoztatási jogviszony keretében, napi 4 órás munkaidőben történik.
Új elem a közfoglalkoztatás mobilitását szolgáló támogatás, amely a közhasznú kölcsönző részére nyújtható, amennyiben foglalkoztatást helyettesítő támogatásra (bérpótló juttatásra) jogosult személy legalább 60 nap időtartamra szóló, határozott idejű közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő foglalkoztatását vállalja. A támogatás a foglalkoztatott közfoglalkoztatási bére és az ahhoz kapcsolódó – a járulékkedvezmények igénybevételével csökkentett – járulékok mértékének 50-80 százalékáig terjedhet. A támogatási időszak a közfoglalkoztatási jogviszony időtartama, de legfeljebb egy év lehet.