A törvény célja egy szolgáltató szemléletű, családbarát és a kulturált szórakozást előtérbe helyező stratégia kialakítása. Az előterjesztők szerint a labdarúgó mérkőzéseken elszaporodott szurkolói rendbontások, nézői sportszerűtlen magatartások elleni fellépések nem érték el a kívánt célokat és eredményeket, a sportbiztonság lényegesen nem javult, csupán részmegoldások születtek.
A módosítás a fenti célok elérése érdekében több törvény módosításával kiküszöböli a jelenleg hatályos joganyag hiányosságait és a szigorítás irányába mozdul el.
1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosítása
A sportrendezvények rendjének megbontása eddig személyi szabadságot nem korlátozó szankcióval fenyegetett szabálysértésnek minősült. A módosítás a rendbontás tényállását (Btk.271/A. §.) bővíti (annak szubszidiárius jellegét megtartva): aki sportrendezvényen a létesítménynek a nézőktől vagy a nézők meghatározott csoportjától elzárt területére jogosulatlanul belép, ott tartózkodik, vagy e területre bármit bedob, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a rendbontást csoportosan, felfegyverkezve vagy különös visszaesőként követik el. Mellékbüntetésként kitiltás is kiszabható.
2. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása
Ezentúl a rendőrség kezeli a sportról szóló törvényben meghatározott sportrendészeti nyilvántartás hatálya alá tartozó személyek családi és utónevét, születési idejét, anyja születési családi és utónevét, az elkövetett szabálysértés megnevezését, a kitiltás vagy eltiltás időtartamát, valamint a sportlétesítmények megnevezését és a sportrendezvények körét, amelyre a kitiltás vagy eltiltás hatálya kiterjed. Ezen adatállományból a rendőrség a közrend és közbiztonság, az erőszak és a rendzavarás megelőzése, a nemzetközi rendőrségi együttműködési kötelezettségek teljesítése, továbbá mások jogainak védelme céljából a külföldi rendőri szerv részére, valamint a rendezvények biztonságának védelme, a sportrendezvény látogatásának, továbbá a jegyértékesítés megtagadásának céljából a sportrendezvény szervezőjének, rendező alkalmazása esetén a rendezőnek, valamint a jegyértékesítést a szervező megbízásából végző személynek továbbíthat adatot.
3. A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosítása
A javaslat a kitiltás jogintézményének alkalmazhatósági körét bővíti, szélesíti a kitiltással sújtható szabálysértések lehetséges elkövetési helyét. Az eddigi gyakorlatban ugyanis az volt a jellemző, hogy kitiltásra csak a sportrendezvény helyszínén elkövetett szabálysértés miatt kerül sor. Ugyanakkor biztonsági szempontból ugyanilyen kockázatos a szabálysértésnek nem a sportrendezvény helyszínén, illetve a sportlétesítmény területén, hanem az oda utazás, illetve az onnan történő távozás során történő elkövetése is. Az ilyen elkövetőket szintén sporthuligánokként kell kezelni.
A szabálysértési hatóság és a bíróság a büntetés alkalmazása mellett vagy önálló intézkedésként az eljárás alá vont személyt a sportrendezvényen való részvétellel, az odautazással, vagy az onnan történő távozással összefüggő szabálysértés miatt kitilthatja bármelyik sportszövetség versenyrendszerében megrendezésre kerülő sportrendezvényről és sportlétesítményből.
A hatékony fellépés érdekében a szabálysértési nyilvántartó szerv a sportrendezvényről történő kitiltás hatálya alatt álló személy családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét a sportrendezvény szervezőjének – rendező alkalmazása esetén a rendezőnek -, valamint a jegyértékesítést a szervező megbízásából végző személynek továbbíthatja.
4. A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása
A sportrendezvény biztonságos megrendezésének szabályai
Új szabály, hogy a meghatározott sportrendezvények lebonyolítására szolgáló sportlétesítmények tulajdonosának, üzemeltetőjének a sportlétesítmény összehangolt biztonságtechnikai fejlesztését biztosító, az ellenőrzést végző szervezetek által közösen elfogadott négyéves biztonságtechnikai fejlesztési tervvel és az ahhoz kapcsolódó költségtervvel kell rendelkeznie. A fejlesztési tervet éves bontásban kell elkészíteni.
A sportlétesítményeket biztonságtechnikai szempontból a rendőrség, a tűzoltóság, a katasztrófavédelem, az Országos Mentőszolgálat, az egészségügyi államigazgatási szerv, a sportszövetség, a létesítményt használó sportszervezet, a tulajdonos, az üzemeltető, a sportrendezvényt szervező és az azzal szerződéses viszonyban álló egészségügyi szolgáltató, a rendező szerv és a Sportrendezvényeket Biztonsági Szempontból Minősítő Bizottság képviselője a versenyrendszerben szervezett első verseny előtt legalább 30 nappal, évente legalább egy alkalommal közösen ellenőrzi. Az ellenőrzés időpontjáról a sportlétesítményt használó sportszervezet minden érintett szervezetet értesíteni köteles. Az ellenőrzést végző szervezetek ezen ellenőrzés keretében vizsgálják a fejlesztési tervben foglaltak megvalósulását. A vizsgálat eredményeként az ellenőrző szervezetek javaslatot tesznek a sportlétesítmény tulajdonosa részére a biztonságtechnikai fejlesztés irányaira. A rendőrség, a katasztrófavédelem és az egészségügyi államigazgatási szerv hozzájárulása nélkül nem adható meg a sportlétesítmény részére a sportszövetségi verseny rendezésének jogát biztosító engedély.
A módosítás egyértelműen előírja a szervezőnek – rendező alkalmazása esetén a rendezőnek –, hogy saját maga megtegyen és egyidejűleg az illetékes hatóságnál kezdeményezzen minden szükséges intézkedést, amely a sportrendezvényen résztvevők személyi és vagyonbiztonságának megóvása, valamint a jogsértések megelőzése érdekében szükséges. Így a szervező köteles a jogszabályban meghatározott sportrendezvény esetében a belépőjegy-eladást, a beléptetést, a szurkolótáborok elhelyezését és folyamatos figyelemmel kísérését, valamint a sportrendezvény helyszínének elhagyását – a rendőrség által meghatározottak szerint – a szükséges műszaki és biztonsági intézkedéseket megtéve úgy megszervezni, hogy a szurkolótáborok elkülönítése biztosított legyen.
Ha a sportrendezvény biztonságos megrendezésének jogszabályban meghatározott feltételei hiányoznak vagy nem megfelelőek, és a szervező a szakszövetség felhívására a hiányzó feltételeket nem pótolja, vagy a biztonságtechnikai ellenőrzésre nem került sor, a szakszövetség a sportrendezvény megtartását vagy a sportrendezvény nézők részvételével való megtartását megtiltja, vagy a nézők részvételét a sportlétesítmény meghatározott részére korlátozza.
Ha a sportrendezvény résztvevőinek magatartása vagy egyéb körülmény a biztonságos megrendezést veszélyezteti, a rendőrség a sportrendezvény nézők részvételével történő megtartásának megtiltásáról vagy a nézők számának korlátozásáról dönt. Ha a sportrendezvényen részt vevők, valamint a nézők testi épségének, életének, illetve a sportlétesítmény megóvásának érdekében szükséges, a sportrendezvényt meg kell szakítani. A rendőrség jelen lévő képviselője a szervezővel, a vendég sportszervezet képviselőjével, valamint a játékvezetővel lefolytatott egyeztetést követően kezdeményezi a játékvezetőnél a mérkőzés befejezetté nyilvánítását. A játékvezető a rendőrség kezdeményezésének köteles eleget tenni és a mérkőzést befejezetté nyilvánítani.
A sportrendezvénnyel összefüggésben, a jogszabályban meghatározott biztonsági előírások megsértése esetén a sportrendezvény helye szerint illetékes megyei rendőr-főkapitányság a jogsértés súlyától, az okozott kár mértékétől, a közbiztonságra való veszélyesség fokától, valamint a jogsértés ismétlődésétől függően kétszázezertől kétmillió forintig terjedő összegű közigazgatási bírságot szabhat ki a szervezővel, valamint a rendezővel szemben. A közigazgatási bírság ismételt kiszabása vagy meg nem fizetése esetén a rendőrség határozattal korlátozza a sportrendezvényen a nézőszámot, vagy megtiltja a nézők részvételével történő megrendezést.
A módosítás visszaállítja a Minősítő Bizottság intézményét, ugyanakkor új alapokra helyezi a testület feladatköreit és működését. A sportrendezvények biztonsági kockázat szerinti minősítését az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) az általa működtetett Minősítő Bizottság javaslata alapján határozza meg. A Minősítő Bizottság az ORFK, a katasztrófavédelem, az Országos Mentőszolgálat, az Országos Igazságügyi Tanács Hivatala, a Legfőbb Ügyészség, a sportigazgatási szerv, valamint a sportágak országos sportági szakszövetségei által delegált szakértőkből áll.
Normál és fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvényeken a sportlétesítményen belüli biztonságért a szervező felel. A fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvény szervezője annak időpontját megelőző 15 napon belül köteles felkérni a sportrendezvény helye szerint illetékes helyi rendőrkapitányságot a sportlétesítményen belüli rend fenntartásában térítés ellenében történő közreműködésre. Normál biztonsági kockázatú sportrendezvényen a szervező a rendőrség közreműködését térítés ellenében igénybe veheti.
A törvény előírja, hogy fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvény esetében a szervező a biztonságos lebonyolítás érdekében köteles
- a sportrendezvény térítés ellenében történő sportlétesítményen belüli biztosítását kezdeményezni,
- a belépésre jogosító igazolások számáról a rendőrség részére tájékoztatást adni,
- a rendezői létszámot a rendőrség által meghatározott számra emelni,
- a szurkolók parkoltatását, az elhelyezett gépjárművek őrzését szervezni és biztosítani, valamint
- a rendezői listát előzetesen a rendőrség részére átadni.
Kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvény esetében a rendőrség a sportrendezvény sportlétesítményen belüli biztosítását közfeladatként végzi.
A labdarúgás tekintetében a kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvényre utazó sportszervezet vagy annak biztonsági felelőse köteles
- megszervezni a vendégjátékra utazó szurkolók szervezett utaztatását,
- intézkedni a sportszervezet szurkolóinak létszámával arányban álló számú, a vendég sportszervezet által biztosított utazó rendező biztosításáról, valamint
- részt venni a szurkolói beléptetésben és a vendégszektor biztosításában.
Sportrendezvények esetében a szervező köteles évente helyzetjelentésben összegezni a sportrendezvény biztonságos lebonyolításával kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályzatban, valamint a fejlesztési tervben foglaltak megvalósulását, az általa szervezett sportrendezvények rendezésének tapasztalatait, valamint értékelni a tett és elmulasztott intézkedéseket, illetve azok hatásait. A jelentést a versenyrendszerben szervezett utolsó versenyt követő 45 napon belül megküldi a sportszövetségnek, a rendőrségnek és a Minősítő Bizottságnak.
Szakmai szempontokat hangsúlyozza az az új rendelkezés, amely szerint rendező szervnek csak a személy-, vagyonvédelmi és magánnyomozói tevékenységről szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vagy társas vállalkozás, rendezőnek csak a hatóság által kiállított személy-, vagyonvédelmi igazolvánnyal rendelkező – a képesítésekkel kapcsolatos jogszabályban és a sportági szakszövetség belső szabályzatában meghatározott képesítési, képzési követelményeknek megfelelő, a sportrendezvényen való rendfenntartásra felkészített – személy bízható meg.
A Kormány rendeletben határozza meg azokat a sportrendezvényeket, amelyek esetében a szervező köteles a sportrendezvény résztvevői számára felelősségbiztosítást kötni. Fontos, hogy ezen rendezvények felelősségbiztosítás nélkül nem tarthatóak meg. A felelősségbiztosítás meglétét a belépőjegyen, bérleten és a beléptető pontoknál kihelyezett pályarendszabályokon is fel kell tüntetni.
Belépési szabályok, kitiltás
Az új szabályozás szerint a néző a sportrendezvény helyszínére akkor léptethető be, ha vállalja, hogy a rendező felszólítására igazolja személyazonosságát, valamint tudomásul veszi, hogy a sportrendezvény ideje alatt róla kép- és hangfelvétel készíthető.
Ha a résztvevő a sportrendezvény időtartama nem felel meg az előírt jogszabályi feltételeknek, vagy a biztonságot veszélyeztető magatartást a rendező figyelmeztetésére nem hagyja abba, a sportrendezvényről el kell távolítani. A rendező az eltávolítandó személyt felszólítja személyazonossága igazolására. Amennyiben az eltávolítandó személy a felszólításnak nem tesz eleget, a rendező a rendőrséget haladéktalanul értesíti az igazoltatás érdekében. A rendőrség kiérkezéséig, de legfeljebb az értesítéstől számított harmadik óra végéig a rendező az eltávolítandó személyt visszatarthatja, feltéve, hogy a visszatartásra a helyszínen működő képfelvevő eszköz látóterében kerül sor.
Az új szabályok szerint a szervező köteles gondoskodni a pályarendszabályok értelmében be nem vihető tárgyak dokumentált átvételéről, biztonságos megőrzéséről és a jogosult részére távozásakor történő visszaadásáról.
A szervező a résztvevők egyedi azonosítására alkalmas biztonsági beléptetési és ellenőrző rendszert alkalmazhat, a labdarúgás sportág tekintetében a kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvény és a fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvény esetében köteles beléptető rendszert alkalmazni.
Beléptető rendszer alkalmazása esetén a szervező
- a) csak névre szóló belépőjegyet, bérletet értékesíthet,
- b) személyazonosításra alkalmas, kedvezményekre jogosító kártya kiváltását teheti kötelezővé, valamint
- c) a beléptetéskor a rendező útján a belépőjegy, a bérlet birtokosának személyazonosságát ellenőrzi, és személyes adatait egybeveti a belépőjegy, a bérlet vagy a klubkártya adataival.
Ha a beléptetéskor a belépőjegy, a bérlet vagy a klubkártya birtokosának személyes adatai nem egyeznek a személyazonosság igazolására alkalmas igazolványban szereplő adatokkal, a beléptetést meg kell tagadni.
A szervező az általa szervezett sportrendezvény esetén köteles a sportrendezvényről eltávolított személy részére a belépőjegy-eladást megtagadni, valamint megakadályozni, hogy a sportrendezvényen részt vehessen. A sportrendezvény látogatásától eltiltás lehetőségéről a szervező a sportlétesítményen kívül és annak területén jól látható hirdetményben köteles tájékoztatást adni. A sportrendezvény látogatásától eltiltás időtartama hat hónapnál rövidebb nem lehet és a szervező által szervezett minden sportrendezvényre vonatkozó eltiltás esetén a két évet, míg a meghatározott sportlétesítményre vonatkozó eltiltás esetén a négy évet nem haladhatja meg.
A későbbi bizonyítás megkönnyítése érdekében a szervező – rendező alkalmazása esetén a rendező – képviselője a normál és fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvény ideje alatt – annak helyszínén, a beléptetésre váró szurkolók által elfoglalt közterületen és a nézők részére kijelölt parkolókban – a résztvevők személyi és vagyonbiztonsága érdekében jogosult, a labdarúgás sportág tekintetében a fokozott, valamint valamennyi kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvény ideje alatt köteles a résztvevőket a rendőrség által meghatározott helyszínekre, a rendőrség által meghatározott számban elhelyezett, a résztvevők egyedi azonosítását lehetővé tevő minőségű felvételt biztosító kamerával megfigyelni és a felvételt rögzíteni.
A szabálysértési, valamint a büntetőeljárás megindításához és lefolytatásához szükséges adatok és információk biztosítása céljából a sportrendezvény befejezését követően a szervező köteles a rendőrség által a sportrendezvény befejezését követő 72 órán belül megtehető felszólításban megjelölt ideig megőrizni a sportesemény biztosítása során rögzített felvételeket. A rendőrség a szervezőt vagy a rendezőt a felvételeknek a felszólítást követő legfeljebb 30 napig történő tárolására szólíthatja fel. Amennyiben a felszólításra nem kerül sor, a szervező vagy a rendező a rögzített adatokat a rögzítést követő 72 óra elteltével megsemmisíti.
A néző részvétele a sportrendezvényen
A néző köteles betartani a szervező által meghatározott biztonsági előírásokat. Nem folytathat olyan tevékenységet, amely a sportrendezvényt megzavarja, meghiúsítja vagy veszélyezteti a sportrendezvényen résztvevők, az arra érkezők vagy az onnan távozók testi épségét vagy vagyoni javait. A meghatározott kötelezettség megszegéséből eredő kárért a néző a Polgári Törvénykönyvnek a kártérítésre vonatkozó általános szabályai szerinti felelősséggel tartozik. Több károkozó esetén a károkozók egyetemlegesen felelnek.
A sportrendészeti nyilvántartás
A rendőrség a sportrendezvények látogatásától a szervező által eltiltott, valamint a szabálysértési hatóság vagy a bíróság által a sportrendezvényről, illetve a sportlétesítményből kitiltott személyekről nyilvántartott személyes adatait a sportrendezvények biztonságának védelme, az erőszak és a rendzavarás megelőzése, a nemzetközi rendőrségi együttműködési kötelezettségek teljesítése, mások jogainak védelme, a jegyértékesítés, valamint a sportrendezvényre történő belépés megtagadásának megállapítása céljából kezeli.
A rendőrség az adatszolgáltatásokról adattovábbítási nyilvántartást vezet, amely tartalmazza
- a) az adatigénylő megnevezését, székhelyének, telephelyének címét, továbbá az adatigénylő szerv nevében eljáró személy nevét vagy egyedi azonosítóját,
- b) a továbbított adatok körének megnevezését és az adattovábbítás időpontját,
- c) az adatszolgáltatás célját és jogalapját, valamint
- d) az adatszolgáltatás alanyának nevét.
A rendőrség az adattovábbítási nyilvántartásba bejegyzett adatot az adatszolgáltatástól számított öt évig kezeli.
5. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása
A rendezvény biztosítását végző személy- és vagyonőr jogosult a sportrendezvényeken rendezői feladata során a sportrendezvényről eltávolítandó személyt visszatartani, ha az személyazonosságát felhívásra nem igazolja.
E törvény rendelkezései döntően 2011. szeptember 1-jén lépnek hatályba.
