Augusztus 12-én pénteken lép életbe a devizahiteleseket segítő árfolyamrögzítés, azaz ettől az időponttól egészen az év végéig igényelhető a fix átváltási árfolyam, mely svájci frank esetén 180 HUF/CHF, míg euró esetén 250 HUF/EUR.
Az Országgyűlés a devizák jelentős árfolyam-ingadozási hatásának átmeneti enyhítése céljából, valamint a bedőlt hitelesek lakóingatlanának tömeges kényszerértékesítésének megelőzése érdekében alkotott jogszabályt idén júniusban a devizahiteles adósok megsegítéséről. A svájci frank elszabadulását követően a rögzített árfolyam igénylése iránt az utóbbi hetekben megnőtt az érdeklődés, az MTI adatai szerint a kereskedelmi bankok azzal számolnak, hogy a kedvezményre jogosultak körülbelül 3-5 százaléka él majd a lehetőséggel.
A jogszabály alapján a gyűjtőszámlahitel igénybevételének feltétele, hogy
- a hiteladósnak ne álljon fenn a devizakölcsönből származóan 90 napot meghaladó fizetési késedelme,
- az adós ne álljon fizetéskönnyítési program hatálya alatt
- a devizakölcsön lejárata 2014. december 31. napját követő időpontban legyen
- mely esetben a kölcsön biztosítékául szolgáló lakóingatlan forgalmi értéke – a kölcsön felvételekor – nem haladta meg a 30 millió forintot, illetve a fedezeti ingatlanra vezetett végrehajtás nincsen folyamatban.
Amennyiben az adós kérelme a jogszabályi feltételeknek megfelel, úgy a hitelező pénzügyi intézmény gyűjtőszámla hitelkeret szerződést köt az adóssal. A gyűjtőszámla-hitel szerződésnek tartalmilag a törvényben előírt feltételeknek kell megfelelnie, így ennek alapján az adós a rögzített árfolyam és a pénzügyi intézmény által alkalmazott árfolyam közötti összeget a gyűjtőszámla-hitel keretéből biztosítja, melyre vonatkozóan a hitelező intézmény fizetési kötelezettséget nem állapít meg egészen a rögzített árfolyam alkalmazási időszakának végéig. Ennek alapján tehát az adósnak a havi törlesztő részlet összegéből a rögzített árfolyam feletti részt nem kell megfizetnie a türelmi időszak végéig, hanem annak összege hitelként gyűlik és a rögzített árfolyam alkalmazási időszakának végétől indul a visszafizetés. A gyűjtőszámla-hitelen lévő pénz ugyanakkor háromhavonta tőkésíthető, ám a tőke után megállapított kamatok nem léphetik túl a törvény által meghatározott mértéket. Ezen felül a pénzügyi intézmény nem állapíthat meg további díjat illetve járulékot a gyűjtőszámla-hitel szerződés megkötéséért.
Érdemes azonban tudni, hogy a gyűjtőszámlahitel szerződés megkötésével egyidejűleg a meglévő deviza kölcsönszerződés írásbeli módosításra is sor kerül, mely tartalmazza, hogy a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt a törlesztőrészlet oly módon kerül megfizetésre, hogy annak rögzített árfolyammal megállapított tőkeösszegét az adós saját erejéből teljesíti, míg az azt meghaladó fizetési kötelezettség a gyűjtőszámla-hitel terhére folyósított kölcsönből kerül kiegyenlítésre. Abban az esetben azonban, ha a rögzített árfolyam alkalmazásának időszak alatt a pénzügyi intézmény által használt törlesztési árfolyam a rögzített árfolyam alá menne, úgy az adós akkor is a rögzített árfolyamon köteles fizetési kötelezettségét teljesíteni, azonban a többletbefizetést a bank köteles a gyűjtőszámla-hitel törlesztésére elszámolni.
A rögzített árfolyamot igénylő adósnak a gyűjtőszámla-hitel szerződés aláírását és a devizakölcsön szerződés módosítását követően a szerződésben vállalt kötelezettségeit – minden bizonnyal – közjegyzői okiratban tett nyilatkozatban is meg kell erősítenie, tekintve, hogy a pénzügyi intézmények számára a közvetlen végrehajtás ezzel biztosítható.
Fontos tudni, hogy amennyiben az adós a gyűjtőszámlahitel szerződésben meghatározott súlyos szerződésszegést követ el, akkor a bank nem csak a gyűjtőszámla-hitel szerződést, hanem a devizakölcsön szerződést is jogosult felmondani.
A törvény kimondja, hogy devizakölcsön szerződés fedezetéül szolgáló ingatlan fedezetét képezi a gyűjtőszámla-hitel szerződésből származó követelésnek is. Abban az esetben pedig, amikor az adós hiteltartozását részben vagy egészben meg kívánja fizetni és előtörlesztés teljesít, akkor a befizetett összeget elsőként a devizakölcsön előtörlesztésére kell fordítani, majd a fennmaradó pénzösszeg a gyűjtőszámla-hitel tartozásra fordítódik. Az előtörlesztés során azonban a devizakölcsön elszámolása a pénzügyi intézmény által alkalmazott árfolyam kerül megállapításra.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a napokban vezetői körlevélben tájékoztatót adott közzé a törvénnyel kapcsolatban a pénzügyi intézményektől elvárt – fogyasztói érdekeket figyelembe vevő – gyakorlatról. A tájékoztató anyag előírja többek között, hogy a pénzügyi intézmény közérthetően, teljes körűen tájékoztassa ügyfeleit a konstrukció részleteiről, annak érdekében, hogy a fogyasztó a teljes körű ismeretek birtokában tudja meghozni döntését arról, igénybe kívánja-e venni a rögzített árfolyamot, továbbá tájékoztassa az ügyfeleket az intézmény által felajánlható adósságrendező, adósságkönnyítő folyamatokról. A PSZÁF honlapján elérhető továbbá egy árfolyamrögzítő kalkulátort is, melynek segítségével az adósok hozzávetőleges számítást tudnak végezni arról, hogy fizetési kötelezettségei hogyan alakulnak a rögzített árfolyam igénybevétele mellett. A Felügyelet ajánlásában felhívja a pénzügyi intézmények figyelmét arra, hogy a kalkulátort a lakossági ügyfeleik számára tegyék könnyen elérhetővé.