Rövid tanulmányomban végigjárom a gyermektartásdíjnak, mint követelésnek a végrehajtási eljárásban felmerülő egyedi jelegéből következő specialitásait.
1. Bevezetés
A végrehajtási kérelmek közül az egyik leggyakrabban előforduló követelés típus a gyermektartásdíj. A gyermektartásdíj az alimentációs1 jellegű kötelmek közé tartozik az egyéb tartási (házastársi tartás, és szülőtartás) jellegű kötelmekkel együtt. Az alimentációs jellegű kötelmek egyik jellemzője az, hogy meghatározott célra kell fordítani a kapott összeget, és fő szabály szerint nem követelhetők vissza.2 Azonban az életfenntartásra való hivatkozás csak annak oldaláról történhet, aki a jogosultról való gondoskodásra köteles.
Rövid tanulmányomban végigjárom a gyermektartásdíjnak, mint követelésnek a végrehajtási eljárásban felmerülő egyedi jelegéből következő specialitásait.
2. Gyermektartásdíj jellemzői
A házasságról, családról és gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (továbbiakban: Csjt.) 69/A. (2) bekezdés szerint a gyermektartásdíjról akkor beszélünk, amikor gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, a különélő szülő elsősorban pénzben szolgáltatja. A Csjt. szabályozza a gyermektartásdíjakra vonatkozó általános szabályokat, melyek szerint a tartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25%-ában kell megállapítani. A gyermektartásdíj meghatározásánál figyelemmel kell lenni:
- a) a gyermek tényleges szükségleteire,
- b) mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira,
- c) a szülők háztartásában eltartott más – saját, illetőleg mostoha – gyermekekre,
- d) a gyermek saját jövedelmére is.
A kötelezettel szemben érvényesíthető összes tartási igény a jövedelme 50%-át nem haladhatja meg. Ha a szülők két vagy több gyermek tartására kötelesek, a tartásdíjat úgy kell megállapítani, hogy egyik gyermek se kerüljön a másiknál kedvezőtlenebb helyzetbe, különösen akkor, ha nem egy háztartásban nevelkednek.
A tartásdíj megállapítása történhet százalékos arányban, határozott összegben, vagy határozott összegben és bizonyos jövedelmek százalékában együttesen. Százalékos megállapítás esetén azonban meg kell jelölni a tartásdíj alapösszegét is.
Ebben az esetben – a fentiek alapján – amennyiben a fizetésre kötelezett nem tesz eleget kötelezettségének, többnyire az egyik szülő indítja a végrehajtást a másik, nem fizető szülő ellen. Ezért ezt a végrehajtási eljárást nagyban befolyásolhatja a szülők közötti jó vagy rossz viszony.
Sok esetben a gyermektartásdíj fizetésre kötelezett úgy gondolja, hogy fizetgeti ugyan a gyermektartást, de egy-egy hónap kimarad, amikor a jövedelmi viszonyai ezt nem engedik meg számára, a másik szülő ezt kihasználva rögtön végrehajtási eljárást indíthat.
Az elrendelésnél a bíróság mindezen körülményeket (tehát azt, hogy fizetett, vagy nem fizetett a kötelezett) a végrehajtás elrendelése körében nem vizsgálja, nem vizsgálhatja.
Így amennyiben a fizetésre kötelezett eleget tett a gyermektartásdíj fizetési kötelezettségének, és ezt tudja is igazolni, akkor a már elrendelt végrehajtás keretében végrehajtás megszüntetése, vagy végrehajtás korlátozása iránti kérelemmel kell kérnie a végrehajtás megszüntetését, vagy korlátozását a végrehajtást foganatosító bíróságnál.
A gyermektartásdíj egyik jellegzetessége, hogy szemben a más jellegű követelésekkel szemben, a gyermektartásdíjjal kapcsolatos végrehajtás elrendelhető a lejárt összegeken túlmenően a jövőben lejáró, ezt követően esedékessé váló még nem lejárt tartozásokra is, azaz folyamatos végrehajtásra is.
Itt van a végrehajtási okiratok közül igazán jelentősége a bírósági letiltásnak3, mely esetben a bíróság például bírósági letiltó végzés keretében a gyermektartásdíj fizetésre kötelezett munkáltatóját hívja fel közvetlenül a gyermektartásdíj összegének letiltására, illetve a jogosult részére történő átutalásra.
Ezen végrehajtható okirat ellen van lehetősége a kötelezettnek fellebbezni, azonban a fellebbezésnek a letiltott összeg levonására, és a kifizetésre nézve nincs halasztó hatálya. Ilyen esetben, amennyiben a letiltó végzést megfellebbezi a kötelezett (végrehajtási eljárásban adós) akkor a bíróság felhívja az adós munkáltatóját, hogy a levonásokat továbbra is folytassa, azonban azt további értesítésig (a másodfokú bíróság döntéséig) ne fizesse ki a végrehajtást kérőnek (jogosultnak).
Ehhez hasonló végrehajtható okirat a közvetlen bírósági felhívás. Ez abban különbözik a bírósági letiltó végzéstől, hogy ez esetben a marasztaló határozatot hozó bíróság marasztaló határozatában (ítéletében) amellyel a munkabérben részesülő személyt tartásdíj fizetésére kötelezte, a bíróság egyúttal közvetlenül felhívja a munkáltatót arra, hogy a határozatban megállapított összeget vonja le, és fizesse ki a jogosultnak. Tehát nem hoz a bíróság ez esetben külön megfellebbezhető végzést, mint azt megteszi a bírósági letiltó végzés esetében. Ez esetben a bíróság a tartásdíj fizetésére kötelező határozat rendelkező részét a határozat meghozatalától számított 3 napon belül megküldi a munkáltatónak. Ez ellen a döntés ellen nincs külön fellebbezésnek helye.4
A közös az előbbi két eljárásban (közvetlen bírósági letiltás, és bírósági felhívás) az, hogy mindkét esetben a végrehajtást kérő, illetve jogosult kérelmére van helye az ilyen formában történő elrendelésnek.
Amennyiben nem bírósági letiltó végzéssel, és nem közvetlen bírósági felhívással kerül elrendelésre a végrehajtás, akkor az ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtó szintén adhat ki az adós munkabérére letiltást a végrehajtási eljárás során, de ez már nem azonos a bíróság által kiállított letiltó végzéssel, illetve közvetlen bírósági felhívással.
Megemlítendő minden eset vonatkozásában az, hogy a munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelezettség megszegéses esetén a munkáltató a le nem vont összeg erejéig készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek.5 Ezen túlmenően pedig a Vht. 45/A. § alapján6 500.000,-Ft-ig terjedő rendbírság szabható ki, mint a végrehajtási eljárásban közreműködésre kötelezett szervezetre, mely nem tesz eleget jogszabályban foglalt kötelezettségének.
3. A gyermektartásdíj iránti követelés végrehajtására irányuló kérelem
A gyermektartásdíjra vonatkozó speciális szabályok nem érnek véget a végrehajtás elrendelését követően sem. A gyermektartásdíj végrehajtása iránti kérelem megindítóját a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 3. § (1) bekezdése szerint tárgyi költségfeljegyzési jog illeti meg. Ez azt jelenti, hogy a kérelmezőt jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül költségfeljegyzési jog illeti meg. A költségfeljegyzési jog tartalmát a Pp. 85/A § adja meg, mely szerint tárgyi költségfeljegyzési jog esetében a költségeket az állam előlegezi, és a felet megilleti az illetékfeljegyzés joga (azaz illetéket nem kell lerónia az eljárás megindításakor).
Fentieken túlmenően a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 15/E § (10) bekezdése szerint a gyermektartás végrehajtása során is e § szerint kell eljárni azzal az eltéréssel, hogy
- a) a Bíróság Gazdasági Hivatala a bírósági végrehajtó részére az eljárása kezdetén költséget nem fizet, mint egyéb esetben, amikor a végrehajtást kérőnek kell megelőlegeznie a végrehajtási költségek meghatározott részét, valamint
- b) a végrehajtás során befolyt összegből nem fedezhető, a végrehajtót eljárásáért megillető munkadíj és költségtérítés összegét részére a BGH a végrehajtó beterjesztett díjjegyzéke alapján – a (3) bekezdés megfelelő alkalmazásával – 15 napon belül kifizeti.
4. Elévülés problematikája
A gyermektartásdíj, mint azt már a fentiekből is kiolvashattuk, több szempontból is specíális követelés. A gyermektartásdíj az úgynevezett járadékszerű szolgáltatások közé tartozik, tekintettel arra, hogy ez az egyetlen olyan követelés, amely esetben folyamatosan (a jövőre vonatkozóan) is el lehet rendelni a végrehajtást a még nem lejárt követelésekre is.
Ugyanakkor a 6 hónapnál régebbi7 tartásdíjrészletekre nézve csak akkor lehet a végrehajtható okiratot kiállítani, ha a végrehajtást kérő valószínűsítette, hogy a tartásdíjhátralék az adós rosszhiszemű magatartására vezethető vissza, vagy annak érvényesítését alapos okból mulasztotta el. A hat hónapos határidőt azonban a végrehajtás elrendelése iránti kérelem időpontjától visszamenőleg kell számítani.
A végrehajtási eljárás megindítását követően a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (továbbiakban: Vht.) 52. §-ban szabályozott okok alapján a végrehajtás szünetelhet.
Vht. 52. § szerint a végrehajtás szünetel, ha
- a) az adós személyazonossága a szükséges adatok hiányában nem állapítható meg,
- b) az adós meghalt, vagy a nem természetes személy adós megszűnt, és a végrehajtást kérő nem kérte a jogutódlás megállapítását,
- c) a végrehajtást kérő az eljárásban való közreműködését megtagadta,
- d) az adósnak nincs lefoglalható vagyontárgya, illetőleg a lefoglalt vagyontárgy értékesítése sikertelen volt,
- e) a végrehajtást kérő a végrehajtási költséget – bár köteles rá – nem előlegezte,
- f) az adós a teljesítésre halasztást kapott, vagy a részletekben való teljesítést engedélyezték, illetve állapította meg számára a végrehajtó, g) külön törvény így rendelkezik.
A szünetelés időtartama meghaladhatja a fent említett hat hónapot, és ez esetben kérdésessé válhat, hogy ez alatt az időszak alatt elévülhet-e, és amennyiben igen, akkor mennyi idő után évülhet el a gyermektartásdíj végrehajtása iránti követelés.
A magyar jogban az általános elévülési idő a Polgári törvénykönyvről (továbbiakban: Ptk.) szóló 1959. évi IV. törvény 324. § (1) bekezdése szerint 5 év, amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik. Az elévülési idő akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik. A Ptk. 325. § szerint az elévült követelést bírósági úton érvényesíteni nem lehet.
A végrehajtási jog elévülése akkor kezdődik, amikor a követelés végrehajtási úton való érvényre juttatásának valamennyi feltétele bekövetkezett, azaz a teljesítési határidő leteltét követő napon.
A Vht. 57. § (2) bekezdése szerint a végrehajtási jog elévülését általában kérelemre kell figyelembe venni; hivatalból akkor vehető figyelembe, ha az alapjául szolgáló követelés elévülését is hivatalból kell figyelembe venni. A Vht. 57. § (4) bekezdése szerint a végrehajtási jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja.
A Ptk. 280. § (3) bekezdése szerint a tartásdíjat, az életjáradékot és a baleseti járadékot időszakonként előre kell fizetni. A jogosult a hat hónapnál régebben lejárt és alapos ok nélkül nem érvényesített részleteket bírósági úton többé nem követelheti.
Fentiek alapján felmerülhet a kérdés, hogy a gyermektartásdíj iránti követelés mikor évül el; 5 év alatt, vagy hat hónap alatt?
A bírói gyakorlat e kérdéskörben a következő. A gyermektartásdíj végrehajtása iránti kérelmek elrendelését 6 hónapra visszamenőleg lehet kérni. 6 hónapot meghaladóan csak akkor van lehetőség a végrehajtás elrendelésére, ha a végrehajtást kérő valószínűsítette, hogy a hátralék az adós rosszhiszemű magatartásának következtében alakult ki.
Azonban, amennyiben a végrehajtást kérő kérte a követelése végrehajtását, onnantól kezdve a gyermektartásdíj iránti követelésekre is az általános elévülési szabályok az irányadók a Ptk. 324. § alapján, ezért a végrehajtás megindítása megszakítja az általános öt éves elévülési időt.8
A végrehajtási jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja. Így a végrehajtás elrendelését követően a gyermektartásdíjak elévülésére is az általános 5 éves határidő az érvényes.
5. A gyermektartásdíj megelőlegezése az állam által
Amennyiben a jogerősen megállapított gyermektartásdíj átmenetileg behajthatatlan a kötelezettől, akkor azt az állam előlegezi meg a jogosult részére. Ennek részletes szabályait a a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló (továbbiakban Gytv.) 1997. évi XXXI. törvény valamint a törvény végrehajtási rendelete a 15/1198. (IV. 30) NM rendelet (továbbiakban: Gyer.) tartalmazza.
A gyermektartásdíj megelőlegezését a gyámhivatalhoz kell benyújtani vagy a gyermek törvényes képviselőjének, vagy a nagykorú, középiskolai tanulmányokat folytató gyermeknek. A megállapítás feltételei9:
- 1. a tartásdíjat bíróság jogerősen megállapította, vagy van külföldi bíróság (vagy más külföldi hatóság) által hozott gyermektartásdíjra vonatkozó jogerős határozat, amelyet Magyarországon élő gyermek javára és ezt nemzetközi szerződés, vagy viszonosság alapján kell végrehajtani,
- 2. a tartásdíj fizetésére kötelezettől a behajtás átmenetileg lehetetlen (ezt az ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtó által kiállított eredménytelen végrehajtást, vagy végrehajtás szünetelését kimondó 6 hónapnál nem régebbi foglalási jegyzőkönyv igazolja),
- 3. ha a gondozó személy nem képes a gyermek részére a szükséges tartást biztosítani,
- 4. és a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét.
A fentieken túlmenően szükséges az, hogy a gyermek nappali tanulmányokat folytasson. A feltételek fennállása esetén a gyermektartásdíj megelőlegezése a gyermek nagykorúvá válása után is megállapítható, illetve a már megállapított gyermektartásdíj továbbfolyósítható addig az időpontig, ameddig a középfokú nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányokat folytat, de legfeljebb huszadik évének betöltéséig.
A gyámhivatal döntéséről határozatban dönt, melyben megállapítja a gyermektartásdíj összegét, időtartamát, valamint a folyósítás kezdő időpontját.
Fenti elnevezésből is látható, hogy mindez csak megelőlegezés, ugyanis a megelőlegezett gyermektartásdíjat a kötelezett a Polgári Törvénykönyvben meghatározott kamattal az államnak köteles megtéríti. A megelőlegezett gyermektartásdíjnak meg nem térült összegét adók módjára kell behajtani az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint.10
——————————————————————–
1 Alimentáció szó jelentése etetés, ellátás, életfenntartás
2 Kivétel a jogalap nélkül fizetett tartásdíj
3 A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 24. §
4 Vht. 28. §
5 Vht. 79. §
6 Vht. 45/A. § 45/A. § (1) A végrehajtást foganatosító bíróság 500 000 Ft-ig terjedő rendbírsággal sújtja az adóst vagy a végrehajtási eljárásban közreműködésre kötelezett személyt, szervezetet, ha a végrehajtásból eredő, jogszabályban foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a végrehajtást végző hatóság intézkedésének eredményességét akadályozó magatartást tanúsít. A kiszabott rendbírság összege nem haladhatja meg a végrehajtási ügyértéket. Az adóssal szemben nem lehet rendbírságot kiszabni kizárólag abból az okból, hogy a végrehajtható okiratban foglalt kötelezettségét nem teljesíti.
7 Csjt. 68. §
8 A Ptk. 327. § (1) bekezdése szerint a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a követelés bírósági úton való érvényesítése, továbbá megegyezéssel való módosítása – ideértve az egyezséget is -, végül a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése megszakítja az elévülést.
9 Gytv. 22. §
10 Gytv. 24. (8) bekezdés
