cikk

Közlönyfigyelő 2011/10

Jogi Fórum / dr. Horváth Eszter
2011.08.05.2011.08.05.

A nyári szünet előtti utolsó Közlönyfigyelőben – ami a 2011. évben a tizedik számunk – a 2011. július 18. és 2011. július 29. közötti időszak Magyar Közlönyeit vettük górcső alá. Ezen időszakban számos nagy terjedelmű jogszabály, a sajtóérdeklődés középpontjába került rendelkezés (pl.: „chips adóról” szóló törvény, az „egyházakról szóló” törvény) és több sarkalatos törvény is született.

Törvények a vizsgált időszakban:

2011. évi XCVIII. törvény Egyes választási törvények módosításáról. A törvény módosítja az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvényt. Az időközi választások során az érvényességi előírások alkalmazását megszünteti, annak érdekében, hogy az amúgy csekélyebb részvétellel zajló időközi választások során alkalmazott érvényességi előírások miatt a választások lebonyolítása ne járjon jelentős többletköltséggel – adott esetben a mandátum betöltése nélkül.

2011. évi XCIX. törvény Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról. A jogszabály módosítja a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényt, valamint a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvényt. A módosításokkal a munkáltatókat kötelezi a jogalkotó arra, hogy a bruttó 300.000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzése érdekében béremelést hajtsanak végre. A jogalkotó szankcionálja az ezen rendelkezést be nem tartó munkáltatót.

2011. évi C. törvény A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról. A jogszabály deklarálja a lelkiismereti és vallásszabadság jogát. Az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállása című fejezetben leírja a vallási tevékenység mibenlétét, és meghatározza az egyház fogalmát is. Kitér az egyházi jogi személy, az egyházi intézmény, és az egyházi személy fogalmának definiálására. Meghatározza a nyilvántartásba vétel szabályait, az egyházak működésére és megszűnésére vonatkozó szabályokat. Az országgyűlés a jogszabály értelmében a következőket ismeri el egyháznak, vallásfelekezeteknek és vallási közösségnek hazánkban: Magyar Katolikus Egyház, Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház. Zsidó vallásfelekezetek: Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (Statusquo Ante) Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség. Ortodox Egyházak: Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus, Magyarországi Ortodox Exarchátus, Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye, Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje (Moszkvai Patriarchátus), Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete, Magyarországi Baptista Egyház, HIT Gyülekezete.

2011. évi CI. törvény Egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról. A jogszabály kimondja, hogy a termőföldről szóló törvény „rendelkezéseit a Nemzeti Földalapba tartozó földrészleteket érintően csak akkor kell alkalmazni, ha a Nemzeti Földalapról szóló törvény eltérő szabályokat nem állapít meg” ily módon meghatározza a Nemzeti Földalapról szóló törvény és a termőföldről szóló törvény közötti viszonyt. Az ajándékozás lehetőségét kiterjeszteti a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatásban résztvevő személyekre abban az esetben is, ha azok nem közeli hozzátartozók. A tulajdonostársak közötti adásvétel esetén a Magyar Államnak a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerinti elővásárlási joga továbbra is fennáll. A törvény emellett az erdők esetében a haszonbérlet időtartamára és az előhaszonbérleti jogra vonatkozó szabályozást módosítja, és kiegészíti a gazdálkodó család tagjainak a fogalmi meghatározását, amennyiben a családtagok közé a testvér is bekerül.

2011. évi CII. törvény A szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szól. A SZIT-ek működésére vonatkozó szabályokat tartalmazza. Mint a jogalkotó indoklásában kifejti, a SZIT „nyilvánosan működő, tőzsdén jegyzett részvénytársaság, amely a kis- és intézményi nagybefektetőktől összegyűjtött pénzügyi forrásokat elsősorban magyarországi bejegyzésű kereskedelmi és lakóingatlanokba fektetné be azért, hogy ezeket az ingatlanokat hasznosítsa, illetve szükség esetén fejlessze”. A SZIT kötelezettséget vállal, hogy osztalékként kifizethető eredményének legalább 90%-át kifizeti osztalékként. A külföldön „Real Estate Investment Trust”-ként ismert ingatlanalapokra kedvező adó és illetékszabályok vonatkoznak. Az ingatlanbefektetési társaságnak emellett legalább 10 milliárd forint összegű induló tőkével kell rendelkeznie.

2011. évi CIII. törvény A népegészségügyi termékadóról. A sajtóban „chips-adó”-ként, vagy “hamburger-adó”-ként elhíresült jogszabály értelmében a magas cukor-, só-, szénhidrát- vagy koffeintartalmú ételekre, italokra – így a 25 százaléknál kevesebb gyümölcstartalmú üdítőkre, az energiaitalokra, az előrecsomagolt süteményekre, a sós snackekre, valamint az ételízesítők egy részére is – adót vet ki a jogalkotó. Az adóbevételből az egészségügyre fordítható források növelése a cél.

2011. évi CIV. törvény A sporthuliganizmus jelensége elleni fellépés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról. A törvény által módosított jogszabályok: A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény, a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény, a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény, sportról szóló 2004. évi I. törvény, és a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény. A módosítás értelmében általánosságban szigorodnak a szabályok. Míg a sportrendezvények rendjének megbontása jelenleg szabálysértésnek minősül, addig ez a jövőben a Btk. 271/A. § (2) bekezdésének módosításával bűncselekményként értékelt és két évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. A jogszabály szigorítja a nyilvántartás szabályait és kiszélesíti a kitiltás jogintézményének alkalmazását.

2011. évi CV. törvény Egyes munkaügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények jogharmonizációs célú módosításáról. A jogszabály megalkotásával egyrészt a 2009/50/EK az úgynevezett „kék kártya irányelv”-nek, másrészt a 2009/52/EK irányelveknek való megfelelés biztosítása a cél (előbbi a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről, utóbbi a az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz). További jogharmonizációs cél érdekében a törvény módosítja az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló 2003. évi XXI. törvényt. A jogalkotó a munkáltató adminisztratív terheit kívánja csökkenteni a módosítások másik csoportjával, míg más jellegű – pl. érdekegyeztetésre vonatkozó – szabályokat is módosít és módosítja a felsőoktatásról szóló, 2001. évi CI. törvény egyes szabályait is.

2011. évi CVI. törvény A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról. A törvény célja az új közfoglalkoztatási intézményrendszer megteremtése. Definiálja a közfoglalkoztatotti jogviszonyt, valamint, hogy ki lehet közfoglalkoztató, és közfoglalkoztatott. A törvény meghatározza a foglalkoztatást helyettesítő támogatás és a rendszeres szociális segély – együttes összegének maximumát is, hogy a szociális támogatások ne hassanak a munkavégzés ösztönzése ellen.

2011. évi CVII. törvény Egyes elektronikus hírközlési tárgyú törvények módosításáról. A közel 60 oldalas jogszabály az Unió által megalkotott keretszabályozás hazai implementálása az elektronikus hírközlési ágazatban. A magyar jogalkotó célja, hogy az „uniós előírások szem előtt tartásával a magyar elektronikus hírközlési piac sajátosságaihoz igazított olyan szabályozási környezetet hozzon létre, amely egy fejlődést támogató, elsősorban versenyre építő, fair és hatékony szabályozás.” Az NMHH Elnöke számára az Alkotmány 40/E § (4) rendeletalkotási jogkört biztosít. A jogszabály rögzíti azokat a területeket ahol az Elnöknek jogalkotási hatásköröket ad át és tartalmazza az átadás indoklását is.

2011. évi CVIII. törvény A közbeszerzésekről. Mivel a szabályozás áttekintése nagyobb teret igényelne, itt csak a főbb szabályozási elveket vázolnám. A jogszabály céljai között a jogalkotó kiemeli a közpénzek elköltésének átláthatóságát és a verseny tisztaságának biztosítását. Célja a korrupció elleni harc és a szabályozás tisztán követhetőségének megteremtése is. Csökkentené az adminisztratív terheket és a körbe- valamint lánctartozásokat. Ezen felül tartalmaz környezetvédelmi és szociális szempontokat is és beépíti az Unió közbeszerzési irányelveit, valamint az Európai Bíróság ítéleteiből levonható tapasztalatokat is. A törvény szándéka a közbeszerzési eljárások egyszerűbbé tétele és az eljárási fajták világosabb szabályozása.

2011. évi CIX. törvény A Magyar Művészeti Akadémiáról. A törvény létrehozza a Magyar Művészeti Akadémiát, mely „az önkormányzás elvén alapuló köztestület”. Meghatározza az Akadémia jogállását és feladatait, leírja szervezetét és működését, valamint rendelkezik gazdálkodásáról és működéséről is.

2011. évi CX. törvény A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról. A törvény az Alaptörvényből fakadó kötelezettség végrehajtására irányul. Ennek értelmében a köztársasági elnök jogállását és javadalmazását sarkalatos törvény határozza meg. A köztársasági elnök székhelyén és jogállásán túl leírja a személyi védelmére, a javadalmazására és juttatásaira vonatkozó szabályokat ez utóbbiakról a volt köztársasági elnök tekintetében is rendelkezik. Szabályozza a Köztársasági Elnöki Hivatal munkáját is.

2011. évi CXI. törvény Az alapvető jogok biztosáról szóló törvénnyel szintén az Alaptörvényben előírt sarkalatos törvényt hozott a jogalkotó. A törvény meghatározza az alapvető jogok biztosának és helyettesének feladatait és hatáskörét, megválasztásuk módját, az összeférhetetlenségükre, mentelmi jogukra, vagyonnyilatkozat tételükre vonatkozó szabályokat, a megbízatás megszűnésének feltételeit. Leírja az alapvető jogok biztosának eljárását, vizsgálatának menetét, intézkedéseit. Rendelkezik az éves jelentéstétel módjáról és az alapvető jogok biztosának hivataláról is.

2011. évi CXII. törvény Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról. A jogszabály létrehozza a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot. Az Alkotmány keretei között – mint indoklásában e törvény megállapítja – az adatvédelmi biztosi intézmény nem került szabályozásra (szemben az állampolgári jogok országgyűlési biztosával és a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési biztosával, mely intézmények alkotmányi szinten szabályozottak). Mivel a jogalkotó szerint az ombudsmani hatáskör és eszköztár „nem nyújt megfelelő mozgásteret és lehetőséget a jogsértések kivizsgálására és szankcionálására” erre hatósági forma szükségeltetik. Emellett az új törvény keretei közé emeli az elektronikus információszabadságról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit is.

2011. évi CXIII. törvény A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről. A jogszabály az előző két törvényhez hasonlóan a sarkalatos törvények sorába tartozik. Meghatározza a hadkötelezettség rendszerét, rögzíti a honvédségre vonatkozó működési szabályokat, a honvédség irányítására és a vezetésre vonatkozó rendelkezéseken túl a rendkívüli jogrend intézményét is szabályozza.

2011. évi CXIV. törvény A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény módosításáról. A Kormány korábban a GDP 1% -át megközelítő stabilitási tartalék létrehozásáról határozott. Ezt oly módon érte el, hogy a költségvetési fejezetek előirányzatainál zárolásokat, egyes költségvetési szervek tekintetében befizetési kötelezettséget, az állami pénzalapoknál egyenlegjavítást rendelt el. Időközben kiderült, hogy az adóbevételek elmaradnak a tervezettől a kiadási előirányzatok teljesülése viszont meg fogja haladni a költségvetési törvényben meghatározott összegeket. Mint a jogalkotó indoklásában kifejti, „a képzett stabilitási tartalék azon az elven alapult, hogy a kiadási elő irányzatok nem szűntek meg, csak a Kormány rendelkezése nyomán zárolásra kerültek. Az egyes bevételi elmaradások és kiadási többletek ezzel szemben az előirányzatokon zárolt összegek végleges csökkentését igénylik.

2011. évi CXV. törvény A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek csődeljárásának és felszámolásának különleges szabályairól és az azzal összefüggő törvénymódosításokról. A kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek esetében a közérdek, a gazdaságpolitikai érdek és a közszolgáltatások biztonságosságához fűződő érdek is különleges szabályokat kíván. Ezeket a Csődtörvény általános rendelkezéseitől való eltéréseket fogalmazza meg ez a törvény.

Kormányrendeletek a vizsgált időszakban:

  • 124/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet Az állami vezetők és az államigazgatási szervek köztisztviselői számára biztosított juttatásokról és azok feltételeiről szóló 192/2010. (VI. 10.) Korm. rendelet és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról. A jogszabály meghatározza a hivatali lakásbiztosítás a lakásfenntartási térítés feltételeit miniszterek és az államtitkárok esetében. Ugyancsak az állami vezetők vonatkozásában szabályozza a térítésmentes egészségügyi ellátáshoz való jog feltételeit.
  • 125/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet módosításáról. A rendelet meghatározza a magasabb vezetői megbízás és a vezetői megbízás mibenlétét, az ilyen megbízásokra vonatkozó pályázat feltételeit módosítja, valamint egyes magasabb vezetői megbízások esetében rendelkezik a pótlék mértékéről.
  • 126/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet Egyes közszolgálati jogviszonnyal összefüggő kormányrendeletek módosításáról. E rendelet a közigazgatási szakvizsga egyes szabályain változtat.
  • 127/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet A 2010. október 6-án kihirdetett veszélyhelyzet kihirdetéséről és meghosszabbításáról szóló kormányrendeletek hatályon kívül helyezéséről. A rendelet a vörösiszap-katasztrófával kapcsolatos veszélyhelyzetre vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket.
  • 128/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény végrehajtásáról szóló 160/2003. (X. 7.) Korm. rendelet módosításáról. A rendelet határidő módosításáról szól.
  • 129/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet A költségvetési bevételek és kiadások 2012–2013. évi tervezett összegéről, valamint a Kormány irányítási és felügyeleti jogkörébe tartozó költségvetési fejezetek 2012–2014. évekre vonatkozó kötelezettségvállalási korlátairól rendelkezik.
  • 130/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetésének és gazdálkodásának egyes speciális szabályairól rendelkezik. A Információs Hivatalra, az Alkotmányvédelmi Hivatalra, és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatra állapít meg speciális rendelkezéseket. Szabályozza ezeknek az Államkincstárhoz való viszonyát, rendelkezik az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályairól. Leírja a beszámolási rendszerüket és az adatszolgáltatási kötelezettségüket, speciális kiadásaikat és bevételeiket, valamint rendelkezik felügyeleti belső ellenőrzésükről is.
  • 131/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet A javadalmazási politikának a hitelintézet és a befektetési vállalkozás mérete, tevékenységének jellege, köre és jogi formájából eredő sajátossága figyelembevételével történő alkalmazásáról rendelkezik.
  • 132/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet A muzeális intézmények látogatóit megillető kedvezményekről szóló 194/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet módosításáról. A rendelet a múzeumok ingyenes illetve kedvezményes látogatásának rendjét szabályozza.
  • 133/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet módosításáról rendelkezik.
  • 134/2011. (VII. 19.) Korm. rendelet A Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között a Szeged–Makó–Csanádpalota (H) és Nãdlac–Arad (RO) közötti autópálya-kapcsolat létesítéséről szóló Megállapodás kihirdetéséről
  • 135/2011. (VII. 19.) Korm. rendelet A Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között a Szolnok–Nagykereki (H) és Santaul Mare (Nagyszántó)–Cluj Napoca (Kolozsvár) (RO) közötti autópálya-kapcsolat létesítéséről szóló Megállapodás kihirdetéséről
  • 136/2011. (VII. 19.) Korm. rendelet A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 276/A. §-a szerinti távolléti díj iránti kérelem elbírálásának rendjéről szóló 371/2010. (XII. 31.) Korm. rendelet és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról. A rendelet a Kormány által biztosított előirányzat felhasználására vonatkozó szabályokat tartalmazza, melyeket a „ki nem fizetett távolléti díj, az azt terhelő járulékok, valamint kamatkiadások 2011. október 15. napjáig történő kifizetésére és hivatásos önkormányzati tűzoltóság és a fenntartó önkormányzat által már kifizetett – és más állami forrásból meg nem térült – távolléti díj, az azt terhelő járulékok, valamint kamatkiadások 2011. november 20. napjáig benyújtott elszámolás alapján történő utólagos megtérítésére” rendel.
  • 137/2011. (VII. 19.) Korm. rendelet A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet módosításáról. A KRESZ módosítása behajtást enged egyébként azt meg nem engedő területre a munkavégzés érdekében „mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, a mezőgazdasági erőgép vagy e járműből és pótkocsiból (vontatmányból) álló járműszerelvény vezetőjének,” ha a munkavégzés helye másképp nem megközelíthető. Útkezelői engedélyt ír elő egyes nehéz járművek úthasználatához és egyes járműveknél a figyelmeztető jelzésre vonatkozó rendelkezést egészíti ki.
  • 138/2011. (VII. 19.) Korm. rendelet Egyes közúti közlekedési igazgatási feladatokról, valamint egyes közlekedési tárgyú kormányrendeletek módosításáról. Egyes rendszámtábla betűjelek alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket külföldi rendszámmal ellátott járművek belföldi üzemeltetésére vonatkozó szabályok megsértése esetén alkalmazandó közlekedési igazgatási rendelkezéseket, a közigazgatási bírság meg nem fizetése esetén alkalmazandó közlekedési igazgatási intézkedéseket, forgalomból kivont járművel való közlekedéshez kapcsolódó közlekedési igazgatási intézkedéseket és a jármű kilométerszámláló műszere állásának nyilvántartásba vételére vonatkozó közlekedési igazgatási intézkedéseket tartalmaz.
  • 139/2011. (VII. 21.) Korm. rendelet Egyes egészségbiztosítási és egészségügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról. A rendelet a módosítja az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendeletet, az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalról szóló 295/2004. (X. 28.) Korm. rendeletet, az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény végrehajtásáról szóló 337/2008. (XII. 30.) Korm. rendeletet, az egészségbiztosítási szervekről szóló 319/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet és a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény szerinti kutatásfejlesztési tevékenység után igénybe vehető engedményekre vonatkozó részletes szabályokról szóló 162/2009. (VIII. 3.) Korm. rendeletet.
  • 140/2011. (VII. 21.) Korm. rendelet Egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról rendelkezik, módosítja többek között a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendeletet, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendeletet, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendeletet és a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletet.
  • 141/2011. (VII. 21.) Korm. rendelet A szállás időben megosztott használati jogára, a hosszú távra szóló üdülési termékekre vonatkozó szerződésekről, valamint a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységről rendelkezik, azaz az üdülési jogra vonatkozó szabályokat, az úgynevezett „timeshare” szerződéseket szabályozza.
  • 142/2011. (VII. 21.) Korm. rendelet A Pesti Vigadó épületének rekonstrukciójával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról rendelkezik.
  • 143/2011. (VII. 21.) Korm. rendelet Az Útravaló Ösztöndíjprogramról szóló 152/2005. (VIII. 2.) Korm. rendelet módosításáról rendelkezik.
  • 144/2011. (VII. 27.) Korm. rendelet A nukleáris és nukleáris kettős felhasználású termékek nemzetközi forgalmának szabályozásáról. Az ilyen jellegű termékek esetében az Országos Atomenergia Hivatal vizsgálja a szakhatósági engedély kiadásának feltételeit. Ennek módját szabályozza többek között a rendelet.
  • 145/2011. (VII. 27.) Korm. rendelet A biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet módosításáról. Az ilyen jellegű okmányokra vonatkozóan aktualizálja a korábbi rendeletet, illetve az EU jogának való megfelelésre vonatkozó rendelkezésekkel is kiegészíti azt. Továbbá rendelkezik a Nemzetvédelmi Szakszolgálat feladatainak változásairól a biztonsági okmányok tekintetében.
  • 146/2011. (VII. 27.) Korm. rendelet A vízkárelhárítási célú tározók létesítésére, az érintett ingatlanok használatára és a kártalanítási eljárásra vonatkozó szabályokról. A rendelet kiterjed a vízkárelhárítási célú tározók kijelölésére, létesítésére, az érintett ingatlanok tulajdonosainak fizetendő egyszeri térítésre a tározók üzemeltetésére, az annak területén lévő ingatlanok használatának korlátozására és igénybevételére, valamint a tározó által érintett ingatlanok használóinak kártalanítására.

(Feldolgozott Magyar Közlönyök: 2011/84 – 2011/90).

Kapcsolódó tartalmak