A törvényjavaslat kiindulópontja szerint az állampolgárok joggal tartanak igényt arra, hogy minél több információval rendelkezzenek az őket érintő vitás jogi kérdésekben született döntések körülményeiről. Azaz azokat kik, hol, milyen módon, és milyen jogszabályokra alapozva hozzák meg.
A javaslat előterjesztője szerint több száz éves, felhalmozott tapasztalat mutat arra, hogy a nyilvánosság jelenti a legkeményebb és a legnehezebben megkerülhető garanciát az igazságszolgáltatás ítéleteit illetően. Minél nagyobb nyilvánosságot biztosítunk az emberek számára az igazságszolgáltatás működése terén, annál jobban fognak bízni annak ítéleteiben.
A törvénytervezet célja, hogy a Magyar Köztársaság bíróságaira vonatkozó nyilvánossági szabályok eddigi szétszórt, joghézagos szabályozását egy egységes, igazságszolgáltatási tájékoztatási törvénnyel váltsa fel. Ezáltal rendezetté és könnyen áttekinthetővé válik minden olyan kérdés, ami az embereknek az igazságszolgáltatásról való tájékozódását érinti.
Általános szabályok
Főszabályként a bírósági tárgyalás és az ítélet nyilvános, a tárgyaláson bárki jelen lehet. E nyilvánosság kizárólag minősített adat, üzleti titok, vagy külön törvényben meghatározott más titok, személyiségi jogok és kiskorúak védelme érdekében korlátozható.
A tervezet értelmében a bíróság elnöke gondoskodik arról, hogy a nagy nyilvánosságot érdeklő tárgyalásokon a lehető legtöbben jelen lehessenek. Új szabály, hogy amennyiben a sajtó képviselője jelenléti igényét legkésőbb a tárgyalást megelőző második munkanapon írásban vagy elektronikus úton jelzi, a bíróság — legfeljebb az összes hely felének erejéig — helyet biztosít a sajtó számára.
A nyilvános tárgyaláson kép- és hangfelvétel készíthető:
- a bíróság tagjairól és a jegyzőkönyvvezetőről, valamint az állami vagy helyi önkormányzati közfeladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó, e feladatkörében eljáró személyről, vagy ilyen szerv képviselőjéről kép-, illetve hangfelvétel korlátozás nélkül;
- az eljárásban részt vevő egyéb személyről csak kifejezett hozzájárulása esetén.
Kivételek
A javaslat rögzíti azokat az alapelveket és értékeket, amelyekre tekintettel kell lenni a bíróságnak, amikor a nyilvánosság kizárására vonatkozó döntés meghozza. Eszerint a bíróság a nyilvánosságot indokolt határozatával kizárhatja
- az eljárásban részt vevő személy kezdeményezésére a tárgyalás azon részéről, amelyen a nyilvánosság az eljárásban részt vevő természetes személy személyiségi jogait súlyosan korlátozná,
- tárgyalásnak a tanúkihallgatással érintett részéről, ha a tanú adatainak zártan kezelését rendelte el, és a zárt tárgyaláson történő meghallgatás a tanú, illetve hozzátartozója életének, testi épségének a megóvása érdekében feltétlenül szükséges,
- a tárgyalás azon részéről, ahol minősített adat ismertetésére kerül sor,
- a tárgyalás azon részéről, ahol üzleti titkot vagy külön törvényben meghatározott más titkot ismertetnek, feltéve, hogy a titok gazdája ezt kezdeményezte.
A bíróság döntése során figyelembe veszi az eljárásban részt vevő személy eljárási szerepét, a személyiségi jogok korlátozásának mértékét, a tárgyalás nyilvánosságához fűződő közérdeket, adott esetben a titok jelentőségét az eljárásban, a titok nyilvánosságra kerülésének veszélyét és az ebből fakadó káros következményeket.
A nyilvánosság kizárásáról szóló határozatot a bíróság nyilvános tárgyaláson hirdeti ki, a határozat ellen külön fellebbezésnek nincs helye, azt az ügydöntő határozattal szemben bejelentett fellebbezésben lehet sérelmezni. Ha a bíróság a nyilvánosságot kizárta, figyelmezteti a résztvevőket arra, hogy a tárgyaláson elhangzottakról tájékoztatást nem adhatnak.
A bírósági tárgyalás azon részéről, amelyről a nyilvánosságát kizárták, a bíróság kép- és hangfelvételt készít, amelyet a jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A zárt tárgyalásról kötelezően készített felvétel biztosíthatja azt, hogy jogsértés gyanúja esetén, vagy arra az esetre, ha az ítéletet felül kell vizsgálni, rendelkezésre álljon a zárt tárgyalás eljárásban részt vevő személyektől független forrása.
A főszabályhoz igazodva a tárgyalást nyilvánosan kell folytatni, ha a nyilvánosság kizárásának indoka megszűnt.
A központi elektronikus tárgyalási jegyzék
A javaslat megteremti a nyilvános, elektronikusan mindenki számára elérhető tárgyalási jegyzék intézményét. Ez alapján a bírósági tárgyalásra kitűzött ügyek jegyzékét az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala az erre a célra fenntartott honlapon, bárki számára korlátozás nélkül megismerhető módon, egységes és kereshető formában közzéteszi legkésőbb az adott tárgyalás napját megelőző egy héttel. A tárgyalási jegyzéken meg kell jelölni a kitűzött ügyek sorszámát, az ügyszámot, az ügy tárgyát, a tárgyalás időpontját, az esetleges ügyészségi ügyszámot és a peres felek, illetőleg a terhelt vagy eljárás alá vont személy nevét.
Tájékoztatás a folyamatban lévő ügyekről
A javaslat szakítani kíván az ítélkező bíró nyilatkozati tilalmával. Az előterjesztő szerint az eddigi teljes megszólalási tilalmat tartalmazó szabályozás súlyosan jogkorlátozó, annak fenntartása nyugati országok példája alapján sem indokolt. Az új szabályok szerint a bíró az általa intézett ügyről az eljárást befejező vagy megszüntető határozat rendelkező részének írásba foglalása után tájékoztatást adhat. Ez csupán lehetőség – és nem kötelezettség – arra, hogy a bíró pár, szakszerű mondatban indokolhassa döntését (Az általa intézett ügyről tájékoztatás adására a bírót csak bíróság kötelezheti). A bíróság előtt folyamatban lévő vagy befejezett ügyről – erre irányuló igény esetén – a bíróság elnöke vagy az általa megbízott személy köteles tájékoztatást adni. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az ügy lényegére, az esetleges további eljárási cselekményekre, a meghozott döntésekre és azok indokaira. A tárgyalás azon részéről azonban, amelyről a nyilvánosságot kizárták más tájékoztatás nem adható, azonban a nyilvánosság kizárása okáról tájékoztatást kell adni.
A büntetőeljárásban a nyomozás befejezéséig a nyomozó hatóság külön jogszabályban erre feljogosított tagja, valamint az ügyész; a vádemelésig az ügyész vagy az általa megbízott személy adhat tájékoztatást.
A Bírósági Határozatok Gyűjteménye
Az eddigi szabályozás alapján az ítélőtáblákra vagy a Legfelsőbb Bíróságra eljutó ügyekben született érdemi határozatokat kellett közzétenni. A javaslat valamennyi érdemi bírósági határozat közzétételét előírja bárki számára, korlátozás nélkül megismerhető módon, a határozat írásba foglalásától számított harminc napon belül. A gyűjteményt az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala teszi közzé.
A közzétett bírósági határozathoz kapcsolva, azzal egyidejűleg közzé kell tenni mindazon más bírósági, hatósági vagy egyéb szerv által hozott határozatoknak a másolatát is, amelyeket a közzétett bírósági határozattal felülbíráltak vagy felülvizsgáltak; továbbá a jogegységi határozatokat, az elvi bírósági határozatokat, a kollégiumi véleményeket, az elvi döntéseket és a kollégiumi állásfoglalásokat.
Külön rögzíti a tervezet, hogy a nemi erkölcs elleni bűncselekmények alapján hozott határozat csak akkor tehető közzé, ha ahhoz a sértett az eljáró bíróság felhívására hozzájárult. További biztosítékként a javaslat a büntetőperek és a személyi jogállási perek tekintetében elrendeli a személyazonosító adatok törlését. Emellett lehetőséget is ad a fél számára, hogy különösen indokolt esetben – ha azok közzététele súlyosan sértené az érintett személyiségi jogait – kérhesse más ügyekben is az anonimizálást.
A közzétett határozatban nem törölhető
- az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó személy családi és utóneve, illetve neve, továbbá beosztása, ha az adott személy az eljárásban közfeladatának ellátásával összefüggésben vett részt;
- a meghatalmazottként vagy védőként eljárt ügyvéd neve;
- az alperesként pervesztes természetes személy neve, amennyiben a határozatot olyan ügyben hozták, amelyben jogszabály alapján közérdekű igényérvényesítésnek helye van;
- a társadalmi szervezet vagy alapítvány képviselőjének neve;
- a közérdekből nyilvános adatok.
A bírósági iratok megismerése
A befejezett bírósági ügy iratanyagába bárki betekinthet és arról másolatot készíthet, akinek az iratok tartalma joga vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges. A betekintés során a minősített adatok és a zártan kezelt adatok védelmét biztosítani kell.
E törvény – elfogadása esetén – 2012. január 1-jén lép hatályba.
