Közlönyfigyelő 2011/9

„Közlönyfigyelő” – sorozatunk legújabb számában a 2011. július 4. és 2011. július 15. között megjelent Magyar Közlönyök tartalmát tekintjük át.

Törvények a vizsgált időszakban:

2011. évi LXXXIII. törvény A Magyar Köztársaság és a Dán Királyság között, a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló, Budapesten, 2011. április 27. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről.

2011. évi LXXXIV. törvény A Magyar Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság között a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló, Budapesten, 2011. február 28. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről.

2011. évi LXXXV. törvény A környezetvédelmi termékdíjról. A törvény teljesen új rendszert hoz létre a többször felhasználható termékek elterjesztéséért és a hulladékhasznosítás mértékének növeléséért. Az állam fokozott szerepvállalását erősíti. Létrehozza az OHÜ-t, azaz az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökséget, melynek fő feladata hulladékgazdálkodással kapcsolatos koordináció és szervezés. Az OHÜ feladatait nem hatóságként látja el, partnereivel magánjogi szerződéseket köt. A jogszabály értelmében a termékdíjak a kenőolaj és a reklámpapír esetében nőnek jelentős mértékben (kenőolaj esetében 112 forint/kilogramm, reklámhordozó papírnál 52 forint/kilogramm). A törvény csökkenteni kívánja az adminisztrációs feladatokat – és ezzel az adminisztrációs költségeket is. Különösen igaz ez a „csekély vagy kis mennyiségű csomagolást forgalomba hozó vagy saját célra felhasználó” kötelezetti körökre. A többször használható termékek első forgalomba hozatalával összefüggő adók eltörlésével is az adminisztratív terhek csökkennek. A törvény megszünteti a termékdíj kedvezményt. A jogszabállyal a munkahelyek számának növelését is megcélozza a jogalkotó.

2011. évi LXXXVI. törvény Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosításáról. A 2008. évi szabályozás volt az ágazatot érintő törvényi szabályozás, mely megpróbálta a közpénzeket hatékonyan és átláthatóan felhasználhatóvá tenni. A jelenlegi törvény a módosítással a szakmai testületek elvárásaihoz és az elmúlt időszak változásaihoz kívánja igazítani a szabályokat. Átalakítja az érdekegyeztetés szervezetét a NETT (Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanácsot) létrehozásával. A törvénnyel létrejönnek a miniszter döntés-előkészítő, javaslattevő testületei, melyek tagjait a miniszter kéri fel. A törvény az állami feladatokat is meghatározza az ágazatban.

2011. évi LXXXVII. törvény Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény, valamint a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosításáról. A jogszabály korszerűsíti a nukleáris biztonsági szabályokat – az eddigi engedélyre orientált gyakorlat helyett, valamint beemeli a szabályozásba a nukleáris biztonsággal kapcsolatos alapvető biztonsági célkitűzéseket. A változtatásokkal a felügyelet rugalmasabbá válik és áttolódik a hangsúly az ellenőrzésre. A jogszabály egyszerűsíti az átalakítások szabályait. A nukleáris létesítmények vezetőinek megnő a döntési szabadsága, mivel az engedélyezés a korábbi többlépcsősből egy eljárássá változik és az átalakítás során kizárólag azok a tevékenységek engedélykötelesek, melyek a működő üzembe való beavatkozást igényelnek, közvetlenül befolyásolva ezzel a nukleáris biztonságot. A törvény megerősíti az Országos Atomenergia Hivatal szerepét, lehetővé teszi a kiégett fűtőelemek újrahasznosítását, és szigorítja a nukleáris létesítmények őrzésével kapcsolatos szabályozást. Független szakmai szervezetre – Magyar Mérnöki Kamarára – bízza a nukleáris biztonsággal kapcsolatos szakmai tudás értékelését.

2011. évi LXXXVIII. törvény A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény módosításáról. A 2005. évi törvény módosítása a területnek az elmúlt öt évben tapasztalt fejlődése, valamint a változások nyomon követése érdekében, a terv végrehajtása céljából is indokolt. Ezen túl 2008-ban módosult az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény, ami számos új lehetőséget teremtett a területrendezésben és hatékonyabb új szabályozást hozott létre, amit a budapesti agglomeráció területén is meg kell valósítani. Ezeket a célokat a törvény a „Szerkezeti Terv módosításával, azon belül a területfelhasználási kategóriák térségi sajátosságokat figyelembe vevő, differenciált meghatározásával és lehatárolásával, valamint az Övezeti Terv részeként új térségi övezetek lehatárolásával, illetve az övezetekre vonatkozó szabályok kiegészítésével biztosítja.”

2011. évi LXXXIX. törvény Az egyes eljárási és az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról. A jogszabály módosítja a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényt, a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvényt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényt. A törvényt, az eljárások gyorsításának szándékával az Alkotmányügyi Bizottság kezdeményezte. A Be. kiegészül a kiemelt jelentőségű ügyek eljárási szabályaival. Kiemelt jelentőségűnek tekinti többek között a hivatali visszaélést, a közélet tisztasága elleni bűncselekményeket, ha azokat képviselő, közigazgatási szerv vezető beosztású dolgozója követi el, a bűnszervezetben elkövetett bármilyen bűncselekményt vagy a bűnszervezetben részvételt, a különösen nagy értékre, kárt, hátrányt okozva, illetve különösen jelentős értékre, kárt, hátrányt okozva elkövetett vagyon elleni bűncselekményeket és az el nem évülő bűncselekményeket is. Az eredetileg tervezett 48 helyett 24 óráig nem találkozhatnak ügyvédjükkel a kiemelt ügyek gyanúsítottjai, a változtatás értelmében a terhelt és a védő érintkezése az őrizet első 24 órájában az ügyész rendeletére tiltható meg.

2011. évi XC. törvény A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásával összefüggő egyes törvények módosításáról. A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény módosítását a jogalkotó az elmúlt 15 év politikai változásaival (pl EU csatlakozás), valamint azzal indokolta, hogy a korábban csak kisebb önkormányzatokat érintett az adósságrendezési eljárás mára már megyei jogú várost is elért, amire a korábbi szabályozás már nem elegendő. A változtatások bizonyos határidők kiterjesztésére, fogalmi meghatározások tisztázására a képviselőtestület és a közgyűlés döntéshozatalának erősítésére vonatkoznak.

2011. évi XCI. törvény Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról. A jogszabály módosítja a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvényt, a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvényt, a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvényt a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvényt, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényt a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényt, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvényt, és a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvényt. A módosítások egyrészt pontosítások, a végrehajtási szabályokkal való összeegyeztethetőség eszközei, másrészt a hajózási hatósági eljárások tapasztalatait építik be az új szabályozásba. A szabályozás segíti például elhatárolni a hajózási tevékenységet a hobby-hajózástól.

2011. évi XCII. törvény a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosításáról. A törvény a „jogügyletek és az abban résztvevők biztonságát szolgálja” a jármű adásvétel előtt rögzíteni rendeli a „kilométerszámláló műszere által jelzett értéket (km-óra állást) és a km-óra állás rögzítésének időpontját”. A vevő továbbá tájékozódhat az adásvétel előtt arról, hogy a megvásárolni kívánt jármű vonatkozásában a járműnyilvántartásban szerepel-e forgalmazási korlátozás.

2011. évi XCIII. törvény A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról. A Tanács Országos Érdekegyeztető Tanács, a Gazdasági és Szociális Tanács, és a Gazdasági Érdekegyeztető Forum helyére lép. Helyet kapnak benne a „munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetek, illetve érdek-képviseleti szövetségek, az országos gazdasági kamarák, a nemzetpolitika területén tevékenykedő civil szervezetek, a külön törvényben meghatározott történelmi egyházak, valamint a tudomány hazai és határon túli magyar képviselői. A törvény rendezi a Tanács működési elveit és feladatait, rendelkezik a Tanácsi tagság feltételeiről és az állandó meghívottakról, valamint a Tanács elnökéről. Szabályozza a Tanács munkaszervezetét és a leírja a nyilvánosság feltételeit, melyek a Tanács éves jelentéstételének, a Tanács javaslatainak és állásfoglalásainak a Kormány oldalán való közzétételét jelentik, valamint hogy a miniszter is évente beszámol arról, hogy a Tanács javaslatai, (véleményei állásfoglalásai) hogyan hasznosultak a jogalkotásban vagy a Kormány munkájában.

2011. évi XCIV. törvény Egyes fémek begyűjtésével és értékesítésével összefüggő visszaélések visszaszorításáról szóló 2009. évi LXI. törvény módosításáról. A módosításra azért került sor, mert a 2009. évi szabályozás hatálya alá kerültek az autóbontó és a bontott autóalkatrész-kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások is, holott az ilyen jellegű vállalkozások célja nem a fém kinyerése. A jogszabály módosítás ezt az ellentmondást kívánja a továbbiakra kiküszöbölni.

2011. évi XCV. törvény Egyes agrár- és környezetvédelmi tárgyú törvények módosításáról. A jogszabály szakmaközi szervezetek létrehozásával javítana az agrárágazat helyzetén. Cél a mezőgazdasági termékek kereskedelmének biztonságosabbá tétele és a termelői kiszolgáltatottság csökkentése.

2011. évi XCVI. törvény Egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról. Összesen 16 törvény módosít ez a jogszabály. Megszűnteti a „standolási” kötelezettséget azaz a alkoholtermékek készletforgalmi nyilvántartásának a vezetése. Csökkenti az E85-ös benzinre nyújtott jövedéki adókedvezmény mértékét. A javaslatban eredetileg szerepelt a cigaretta jövedéki adójának emelése is ez azonban végül – sokakat meglepve – nem került a törvénybe.

2011. évi XCVII. törvény Az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság közötti Szabadkereskedelmi Megállapodás kihirdetéséről

Kormányrendeletek a vizsgált időszakban:

• 109/2011. (VII. 4.) Korm. rendelet a frekvenciasávok nemzeti felosztásának megállapításáról szóló 346/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról. A nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleményére támaszkodva: „A kormányrendelet lehetővé teszi, hogy a 900 MHz-hez tartozó frekvenciatartományok értékesítése során a jelenleg szabad 10,8 MHz-nyi frekvenciablokkból 5 MHz-re olyan szolgáltató licitálhasson, amely eddig nem volt jelen a hazai mobilpiacon”.
• 110/2011. (VII. 4.) Korm. rendelet a körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról szóló 361/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról. A módosítás lényege – igen leegyszerűsítve – hogy újra lehet devizahitelt felvenni, de csak abban az esetben, ha a hitelt kérelmező eleget keres ahhoz, hogy az árfolyam-ingadozás ne sodorja őt lehetetlen helyzetbe.
• 111/2011. (VII. 4.) Korm. rendelet A fővárosi és megyei kormányhivatalok feladat- és hatásköreivel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról.
• 112/2011. (VII. 4.) Korm. rendelet Az Országos Atomenergia Hivatal nukleáris energiával kapcsolatos európai uniós, valamint nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő feladatköréről, az Országos Atomenergia Hivatal hatósági eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, a kiszabható bírság mértékéről, valamint az Országos Atomenergia Hivatal munkáját segítő tudományos tanácsról.
• 113/2011. (VII. 7.) Korm. rendelet Egyes kormányrendeleteknek az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságra vonatkozó szabályok változásával, a Magyar Államkincstár átszervezésével, valamint a Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzeti Programengedélyező Iroda átalakulásával összefüggő módosításáról rendelkezik.
• 114/2011. (VII. 7.) Korm. rendelet A hallgatói hitelrendszerről és a Diákhitel Központról szóló 86/2006. (IV. 12.) Korm. rendelet módosításáról szól. Rendelkezik többek között arról, hogy a GYES-en lévő kismamák egyszerűbben igényelhetik a célzott kamattámogatást: ezen időszak alatt a Diákhitel kamatterheit az állam átvállalja. A törlesztőrészlet mérséklése általános lehetőséggé válik kétéves (átmeneti) időtartamra. A nem törlesztőkre vonatkozó végrehajtás ezen túl nem az adójogi, hanem a polgári jogi szabályozás alá esik. A jövőben az államilag finanszírozott képzésben tanuló hallgatók is igénybe vehetik az „engedményezés” intézményét. A rendelet emellett számos adminisztratív rendelkezést is tartalmaz.
• 115/2011. (VII. 7.) Korm. rendelet Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról rendelkezik. Kimondja többek között, hogy „az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselőnek az építésügyi vizsgát legkésőbb a közigazgatási alapvizsga letételét követő egy éven belül kell teljesítenie”.
• 116/2011. (VII. 7.) Korm. rendelet A kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet módosításáról rendelkezik és a Devecseri kistérséget a leghátrányosabb helyzetű kistérségekkel azonos elbírálásban részesíti.
• 117/2011. (VII. 7.) Korm. rendelet A Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény végrehajtásáról szóló 367/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról szól.
• 118/2011. (VII. 11.) Korm. rendelet A nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről. A rendelet szabályozza a nukleáris létesítményekre vonatkozó közös követelményeket – a biztonsági politikát, a tervezést és az üzemeltetés feltételeit – a hatósági felügyeletet – az engedélyezés és jóváhagyás az ellenőrzés valamint az eljárás tartalmának szabályait. Meghatározza az engedélyes kötelezettségeit és a biztonsági felülvizsgálat szabályait is. Rendelkezik az események kivizsgálásáról és a nukleáris veszélyhelyzetre való felkészülésről, és a veszélyelhárítás módjáról.
• 119/2011. (VII. 13.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Macedón Köztársaság Kormánya között a gazdasági együttműködésről szóló megállapodás kihirdetéséről.
• 120/2011. (VII. 15.) Korm. rendelet A Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között az M30 gyorsforgalmi út Miskolc–Tornyosnémeti–országhatár szakasza és az R4 gyorsforgalmi út országhatár – Migléc (Milhos) – Kassa (Košice) szakasza határmetszéspontjának meghatározásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről.
• 121/2011. (VII. 15.) Korm. rendelet A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásáról szóló 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendeletet módosítja, elsősorban bizonyos határidők tekintetében.
• 122/2011. (VII. 15.) Korm. rendelet Az egyes művészi és művészeti munkakörökről, valamint a betöltésükhöz szükséges képesítési és egyéb feltételek részletes szabályairól. A rendelet az egyes művészeti tevékenységek esetében táblázatba foglalva rendezi és a foglalkoztatás feltételeként írja le, hogy melyik tevékenységhez milyen képesítési és egyéb feltételek szükségesek.
• 123/2011. (VII. 15.) Korm. rendelet Az egyes fejezeti kezelésű előirányzatokból nyújtott egyedi támogatásokról szóló 49/2011. (III. 30.) Korm. rendelet módosításáról rendelkezik.

(Feldolgozott Magyar Közlönyök: 2011/75 – 2011/83.)