A Jogi Fórum utoljára 2009 őszén tartott médiajoggal foglalkozó konferenciát. Azóta sok minden történt, többek között új médiatörvény is született. Indokolt volt tehát a téma újragondolása. A „hatóság” és a „piac” szereplői egyaránt képviseltették magukat a tanácskozáson, melyet rendkívül élénk kerekasztal beszélgetés zárt.
A nap indító előadását dr. Nagy Dóra a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság munkatársa tartotta. A joghatóság kérdését vizsgálta az új médiaszabályozásban. Ez a témakör piaci szempontból az egyik legmeghatározóbb. Szabályozásában nagy szerepe van az „Audiovizuális irányelvnek” (2010/13/EU irányelv). Ez tartalmazza a minimumszabályokat, melyeknél a tagállami szabályozás szigorúbb is lehet, kockáztatva ezzel a műsorszolgáltató elvándorlását. Az irányelv értelmében egy tagállam joghatósága alá tartozik a műsorszolgáltató amennyiben:
- az adott tagállamban telepedett le, azaz központi ügyintézésének helye az adott tagállamban található, és az audiovizuális médiaszolgáltatással kapcsolatos szerkesztői döntéseket abban a tagállamban hozzák
- a központi ügyintézésének helye az egyik tagállamban található, de az audiovizuális médiaszolgáltatással kapcsolatos szerkesztői döntéseket egy másik tagállamban hozzák, azt abban a tagállamban kell letelepedettnek tekinteni, amelyikben az audiovizuális médiaszolgáltatással kapcsolatos tevékenységben közreműködő munkaerő jelentős része működik
- a központi ügyintézésének helye egy tagállamban található, de az audiovizuális médiaszolgáltatással kapcsolatos döntéseket egy harmadik országban hozzák, vagy fordítva, azt az érintett tagállamban letelepedettnek kell tekinteni, feltéve, hogy az audiovizuális médiaszolgáltatással kapcsolatos tevékenység folytatásában szerepet játszó munkaerő jelentős része abban a tagállamban működik.
- az adott tagállamban található műholdas feladóállomást használ
- bár nem használnak az adott tagállamban található műholdas feladóállomást, a műholdnak az adott tagállam tulajdonában lévő átviteli kapacitását használja. (2010/13/EU irányelv 2. cikk (2), (3), (4),)
Jelenleg hazánkban rendkívül sok a külföldi joghatóságú szolgáltató. (pl: AXN, AXN Crime, AXN Sci-fi, Cinemax,Cinemax 2, Film+, Film+2, Filmbox, Hallmark, HBO, HBO2, HBO Comedy, MGM, Movies24, Animal Planet, Da Vinci Learning, Discovery, Discovery Investigation, Discovery Science, Discovery Travel & Living, Discovery World DOQ, Fishing & Hunting, History, National Geographic, National Geographic Wild, Travel Channel, Viasat stb.) Elvándorlásuk okaként az előadó áttekintette a korábbi és a jelenlegi médiaszabályozási eljárásokat. Ismertette a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény alapján lehetséges eljárásokat és a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (Mttv.) alapján lefolytatható eljárást, valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény vonatkozó rendelkezéseit is. A nemzetközi együttműködésről szólva élenjáróként emelte ki a román médiahatósággal történő kooperációt. Románia az elsők között fogadta el az audiovizuális irányelvet, korhatár-kategóriái pedig néhol a magyarnál is szigorúbbak. Sikeresként értékelte a csehekkel, szlovákokkal, lengyelekkel, szerbekkel történő magyar együttműködést is. A brit médiahatósággal nem ilyen eredményes az összefogás. Az OFCOM egy továbbított fogyasztói panaszra például egyáltalán nem reagált.
Dr. Polyák Gábor a PTE ÁJK egyetemi adjunktusa, az Infokommunikáció és Jog folyóirat főszerkesztője, a Jogi Fórum médiajogi rovatvezetője – aki a rendezvény egyik szervezője és levezetője is volt – Piacra lépés, engedélyezés címmel tartotta előadását. Az engedélyezés funkcióit a következőkben határozta meg:
- A piac átláthatósága – transzparencia (a felelős fellelhetősége, ellenőrizhetőség tulajdonosi szerkezet átláthatósága)
- Az összeférhetetlenségi szabályok, a szakmai, pénzügyi, műszaki alkalmasság ellenőrzése – előzetes ellenőrzés
- A szűkös terjesztési kapacitások elosztása és a megfelelő kiválasztási eljárás biztosítása
- A piac szabályozása az engedélybe foglalt feltételekkel, az egyes vállalkozások mozgásterének és a médiarendszer egészének alakítása.
A differenciált engedélyezési rendszereket táblázattal ismertette, majd az engedélyezés személyi feltételinek bemutatására tért. Ezek közül kizáró feltételként említette a közhatalmi, politikai összeférhetetlenségeket. A pályázati eljárásból való kizárást eredményezi a köztartozás, a csődeljárás, a felszámolási, végelszámolási, vagy a megszüntetésére irányuló egyéb eljárás, a korábbi pályázati eljárás alapján vállalt műsorszolgáltatási vagy hatósági szerződésen alapuló kötelezettségének súlyos megszegése, a korábbi műsorszolgáltatási vagy a hatósági szerződés felmondása. Engedélyezéssel kapcsolatos alkotmányos elvárások kapcsán utalt a 46/2007. (VI. 27.) AB határozatra, mely az 1996. évi I. törvény tekintetében kimondta, hogy az nem intézményesített átlátható pályázati rendszert. Az eljárási szabályok hiányoztak. A jelenlegi törvény a Ket.-re (2004. évi CXL. törvény) utalással ezt megoldja. Korábban az értékelési szempontok hiányoztak, így az ORTT döntött. Ez a helyzet ma rosszabb, mert eddig legalább általános szerződési feltételek voltak. Jelenleg a hatóságnak túl tág a mozgástere. Az előadó a jogorvoslat lehetőségét is hiányolta. A jelenlegi szabályozás tartalmaz ugyan alternatívákat, de ezek merőben alakiak. A határidők meghatározása komolytalan, jogtechnikai hibaként értékelhető. Az engedélyezési eljárásra alkalmazandó szabályokat egyrészt a Ket., másrészt speciális eljárási szabályok határozzák meg. Az előadó ismét utalt a hatóság elképesztően tág mozgásterére. A „talált frekvenciák” esetében korábban meglévő szabadság mára szintén hatósági engedély köteles lett. Az engedélyezés alaki és tartalmi érvényességi szabályait ismertetve a szempontrendszer hiányát és számonkérhetetlenségét bírálta. A pályáztatási pontrendszer esetében a pontozás objektivitását kérdőjelezte meg, összességében feleslegesnek és ellenőrizhetetlennek érzi a pályáztatás jelenlegi rendszerét. Ismertette a pályázat nélküli jogosítás feltételeit a Katolikus Rádió példáján keresztül. Előadását a hatósági szerződés bemutatásával zárta.
Dr. Ivanics Krisztina, a Sanoma Media Budapest Zrt. jogi tanácsadója a médiakoncentráció korlátozásáról beszélt. Hangsúlyozta a médiapluralizmus és a verseny biztosításának jelentőségét. A sokszínűség biztosítása állami feladat (különösen, ha a médiát negyedik hatalmi ágként értelmezzük). Ez történhet egyrészt a tájékoztatási monopóliumok megakadályozásával, (korábban az Alkotmány 61§ (4), hatályos: Mttv. (67§) másrészt a diverzitás megkövetelésével. A piaci szereplők száma és a megjelenő vélemények sokszínűség között nincs összefüggés. Az információk összetételét üzleti szempontok, piaci fejlemények, politikai környezet, fogyasztói igények, kulturális szempontok, stb. összessége együttesen alakítják. Napjaink kihívásai között a fogalmak újraértelmezését emelte ki, mint például az online és a tradicionális média elhatárolása. Utalt a technológia és a szabályozás eltávolodására és az eszközök diverzifikálódására is. A nemzetközi szabályozással kapcsolatban elmondta, hogy egységes Európai Uniós szabályozás nincs, csak ajánlások a Miniszterek Tanácsa, és az Európai Parlament szintjén. A tagállami szabályozás rendkívül sokszínű. Az eltérés megtapasztalható a szabályozási szempontok szintjén is. A szabályozásban a versenyjog és a médiajog alkalmazásával találkozhatunk. Az Rttv. világos tilalmi listát tartalmaz, e törvényben a médiakoncentráció versenyjogi megítélésű. Az Mttv. médiakoncentrációra vonatkozó szabályozása annak 67.§.-ban található a médiaszolgáltatók irányába önálló eljárással, ellenőrzéssel. Versenyjogi eljárásban a Médiatanács szakhatóságként is eljár a médiatartalom szolgáltatás teljes piacán (tv, rádió, print, online). A hatályos szabályozást ez előadó „mission impossible”- ként jellemezte. Értékelésében – melyben a hazai szabályozást megengedőnek mondta – utalt az Axel Springer és a Ringier fúzió tapasztalataira is.
Dr. Derzsényi Éva, senior szakértő, Csoportszabályozási Igazgatóság, Magyar Telekom Nyrt. , „A terjesztési és felajánlási kötelezettségek” című előadásában „must carry”, azaz terjesztési (továbbítási) kötelezettségekről (a műsorszolgáltatónak díjmentes továbbítási kötelezettsége van bizonyos médiaszolgáltatások vonatkozásában) és „must offer” azaz –felajánlási kötelezettségekről beszélt. A régi „must carry” szabályozásról elmondta, hogy mivel sokfajta csatorna megfelelt a feltételeknek az nem befolyásolta hátrányosan a piacot. Ismertette a jelenlegi szabályok által meghatározott feltételeket, és a 7 csatornát tartalmazó közszolgálati csomag tartalmát is. Bemutatta a közösségi médiaszolgáltatás szabályait, feltételeit. Ezzel kapcsolatban a következő aggályokat fogalmazta meg: Kérdéses, hogy a konkrétan kijelölt csatornák mennyire szolgálják a nézők valós igényeit? Mivel a terjesztési felület kicsi (nem lehet országos –így nem méretgazdaságos), hogyan garantálható a színvonal, és a nézettség? (Ha nincs nézettség: nincs műsordíj vagy reklámbevétel) Hosszú távon: hajlandó-e piac/néző fizetni a kijelölt tartalmakért? Minőségi, népszerű tartalmak lesznek-e? A kapacitás nem korlátlan! Csatornákat kell kivenni a csomagból – ezzel érvényes szerződések felmondására kerülne sor…
Dr. Urbán Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa a digitális átállás eredményei és kihívásai kapcsán először az európai helyzetet ismertette egy térkép segítségével. Ebből megtudhattuk, mely országok álltak már át a digitális műsorszolgáltatásra, hogy hol várható az analóg átállás 2011.12.31-ig, és hol történik ezt követően. Ismertette az Egyesült Királyság példáját, ahol már 12 éve folyik a simulcasting. Bemutatta a „döcögősebben” kezdő államok – Finnország, Svédország, Spanyolország – átállását is, ahol a folyamat nehezen indult, de a megfelelő üzleti modell megtalálása után sikeressé vált a platform (csődök után a platform újraindítása). Nehezebben átálló államok közül ismertette Portugália és Írország (ahol sokáig nagyon vontatottan haladt az előkészítés, és mostanában indulnak a lekapcsolások – 2012-ben be is fejezik), Ciprus (nincs érdemi előrehaladás) és Románia (2015 a kitűzött ASO dátum) helyzetét. Régiós kitekintésében a Balti országok és Csehország sikerei mellett a szomszédos államok átállási ütemét mutatta be. A hazai helyzet elemzésekor a nehézségeket vázolta, melyek a következők:
- A DTT késői indulásának köszönhetően a platformnak már egy nagyon erős versenypiacon kell elterjednie
- Alacsony árak (Digi TV által indított árverseny), árérzékeny fogyasztók
- Közszolgálati csatornák gyengesége
- Helyi/regionális televíziós piac gyengesége
- A csatornák üzleti modellje jellemzően a műsorterjesztőktől beszedett díjakra épül (nem a hirdetési bevételekre), számukra kevésbé vonzó az ingyenes modell
- Kedvezőtlen makrogazdasági környezet.
Előadását a hazai – nem túl derűs – kilátásokkal zárta. Hazánkban az analóg műsorszórás lekapcsolása 2014. decemberi céldátumra tolódott. Ezzel sereghajtóvá váltunk Európában. Nem átlátható, hogy a meghosszabbított simulcasting mekkora többletköltséget okoz. Nincsenek információk az átállás üteméről, a lemaradók szocio-demográfiai jellemzőiről (a legutóbbi Digitális Átállás Monitoringban 2009-es adatok szerepelnek). A halasztáson kívül eddig nem történt látványos fordulat ezen a területen, aligha várható, hogy a céldátumnál sokkal korábban megtörténjen a kikapcsolás.
Dr. Gellén Klára a Szegedi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karának docense, a magyar reklámszabályozás hatályos rendszeréről, a reklámozási technikákról és a reklámszabályozás kapcsán felmerült problémákról tartott előadást. Ismertette a 2005/29/EK irányelvet, annak kereskedelmi gyakorlatra és kereskedelmi kommunikációra vonatkozó szabályait. A hazai szabályozás ismertetésekor kiemelte a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény kereskedelmi kommunikáció definícióját: ”a vállalkozás önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével közvetlenül összefüggésben történő információközlés, függetlenül annak megjelenési módjától, eszközétől,” és a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény reklámozással kapcsolatos egyes meghatározásait. A hatályos magyar szabályozásról elmondta, hogy az uniós irányelvnek köszönhetően liberálisabb a korábbinál és elsősorban a fogyasztók védelmére koncentrál.
A rendezvényt egy – a szakmaisága mellett rendkívül szórakoztató és élénk – kerekasztal beszélgetés zárta. Az előadókon kívül ezen részt vett dr. Csömör Magdolna (ügyvéd, infokommunikációs szakjogász) dr. Szilágyi Zsuzsanna (ügyvéd, a Szerzői Jogi Szakértő Testület tagja) dr. Péntek Zoltán (ügyvéd, a TV2 jogi képviselője). Dr. Polyák Gábor a vendégek médiatörvénnyel kapcsolatos várakozásaira és -e várakozások teljesülésére kérdezett rá. A beszélgetés során a törvény kritikáján túl szó volt a műsorszolgáltatók felelősségéről és a „fogyasztóedukálásról” is, a közreműködök komoly etikai dilemmákat is felvetettek.
