A napokban látott napvilágot két igen érdekes, egymásnak némiképp ellentmondó eseti döntés, melyek közül az egyik a gazdasági társaság törvényes képviselője képviseleti jogosultságának megszűnésével megszűntnek, a másik pedig élőnek tekinti – az utóbb megszűnt törvényes képviselő által- meghatalmazott jogi képviselő képviseleti jogosultságát.
A BH 2011./2. számában megjelent döntések közül a 43. sz. jogeset egy cégeljárással kapcsolatos ügyben, a 71. sz. pedig egy polgári peres ügyben vizsgálta a jogi képviselő képviseleti jogosultságát. A két ügyben közös, hogy a társaság törvényes képviselőjének – aki az ügyvéd részére a meghatalmazást adta- képviseleti joga utóbb megszűnt, ezt az egyik esetben úgy értékelte a bíróság, hogy a korábbi ügyvezető által meghatalmazott jogi képviselő a cégeljárásban nem járhat el, míg a polgári peres ügyben azt mondta ki a határozat, hogy az ügyvéd képviseleti jogosultsága nem szűnik meg a társaság szervezeti képviselőjének személyében bekövetkezett változás miatt.
Az ügyvédi megbízás megszűnésének eseteit az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. tv. határozza meg, a jogszabály azonban nem említi a megszűnési okok között az ügyvezetői tisztség megszűnését. A megbízást akár az ügyvéd, akár a megbízó felmondhatja, de a megbízás megszűnik a megbízás teljesítésével, az ügyvéd vagy a megbízó halálával, a megbízó jogutód nélküli megszűnésével, az ügyvéd kamarai tagságának megszűnésével is. Ennek némileg ellentmondásosan a 2011. 43. sz. döntés azt rögzíti, hogy „Ha a cégjegyzékből való törlés folytán a meghatalmazást adó ügyvezető képviseleti jogosultsága megszűnik, az általa meghatalmazott jogi képviselő a cégeljárásban nem járhat el. Amennyiben a cégjegyzékbe bejegyzett ügyvezetőtől kapott meghatalmazást – felhívás ellenére – nem csatolja, az adatváltozás iránti kérelme elutasításra kerül.”
Az első ügyben a cégbíróság a társaság meghatalmazott jogi képviselője –aki az új ügyvezetőtől kapta megbízását- által benyújtott változásbejegyzési kérelem alapján törölte a cégjegyzékből a korábbi ügyvezetőt. Az eset érdekessége, hogy a korábbi ügyvezető is meghatalmazott egy másik jogi képviselőt, aki egy ugyanakkori dátumú, azonban eltérő tartalmú taggyűlési jegyzőkönyvet mellékelve kérte a cégbíróságtól az általa kért változások bejegyzését, mint az új ügyvezető által megbízott ügyvéd. A két változásbejegyzési kérelem közül a korábbi ügyvezető által meghatalmazott ügyvédé érkezett be később a cégbíróságra, bő két héttel az után, hogy az új ügyvezető által megbízott jogi képviselő kérte a korábbi törvényes képviselő törlését.
A cégbíróság a beadványok vizsgálatánál – benyújtásuk sorrendjét is figyelembe véve – az első kérelemnek helyt adott, és elrendelte a korábbi ügyvezető képviseleti jogosultságára vonatkozó adatok törlését a cégnyilvántartásból. A cégbíróság egyben felhívta hiánypótlás keretein belül a korábbi ügyvezető jogi képviselőjét arra, hogy az általa benyújtott kérelmet a társaság új ügyvezetőjétől kapott meghatalmazás csatolásával terjessze elő. Mivel a korábbi ügyvezető által megbízott jogi képviselő ennek nem tett eleget, a cégbíróság kérelmét elutasította, mely ellen –az általa benyújtott- fellebbezés folytán, a fellebbezés keresetlevélkénti áttétele folytán került az ügy peres ügyszakba. A bíróság egyértelműen foglalt állást a tekintetben, hogy ugyanannál a cégnél, ugyanabban az időpontban két egymással eltérő összetételű taggyűlés megtartására jogilag nem kerülhetett sor. Mivel a másodfokú bíróság nem látta indokoltnak a végzés megváltoztatását, a korábbi ügyvezető által megbízott jogi képviselő a számára kedvezőtlen döntést követően a Legfelsőbb Bíróságnál terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. A Legfelsőbb Bíróság azonban a korábbi ügyvezető törlését elrendelő jogerős cégbírósági végzés jogkövetkezményeként megállapította, hogy az a meghatalmazás, amelyet a korábbi vezető tisztségviselő adott, és amely alapján eljáró jogi képviselő a változásbejegyzési kérelmet előterjesztette, hatálytalanná vált.
A 71. sz. jogeset ennek inverze, amely annak ellenére állapította meg az alperes jogi képviselőjének képviseleti jogosultságát, hogy a társaság korábbi ügyvezetőjének megbízatása idő közben megszűnt. Az eljáró bíróságnak a per minden szakaszában meg kell vizsgálnia, hogy az ügyben eljáró társaság törvényes,- illetve jogi képviselője rendelkezik-e képviseleti jogosultsággal. A bérleti jogviszonyból származó jogvita kapcsán indult eljárásban, az alperes viszontkeresetének elbírálása során azonban – ellentétben az előző üggyel, ahol a cégbíróság úgy találta, a korábbi ügyvezető által meghatalmazott jogi képviselő már nem járhat el- a bíróság nem talált kifogást ezzel kapcsolatban, a felperes hozakodott elő az alperes ügyvédje képviseleti jogosultságának hiányával, és emiatt kérte az eljárás megszüntetését.
Az ügy sajátossága, hogy a felperes nemcsak a korábbi vezető tisztségviselő képviseleti jogának megszűnésére hivatkozással vitatta az alperesi társaság ügyvédjének képviseleti jogosultságát, hanem előadta azt is, hogy a társaságnál a 2006. december 14-én tartott taggyűlésen őt választották meg ügyvezetőnek. (Habár a felperes képviseleti joga is vitatott volt jelen perben az alperesi társaság vonatkozásában, a Ptk. szerint az alperes képviseletében egyébként sem járhatott volna el, mivel a vele szemben álló, ellenérdekű fél is olyan személy, akit ugyancsak ő képvisel.) Az alperes jogi képviselőjének megbízatását –arra hivatkozással, hogy a taggyűlés utóbb őt választotta a társaság törvényes képviselőjének- ő maga, mint a jelen ügy felperese állt szándékában visszavonni. Az eset végére a Legfelsőbb Bíróság tett pontot, mikor kimondta: „Nem megszűnési ok, ha a megbízó törvényes képviselőjének képviseleti joga megszűnik… a képviselő képviseleti jogának megszűnésével a korábban kötött megbízási szerződés nem szűnik meg, a megbízott ügyvéd ez esetben is addig látja el a megbízással járó tevékenységet, amíg az új szervezeti képviselő a szerződést fel nem mondja.”
A két, eltérő álláspontra helyezkedő határozat pedig újabb kontrasztot teremt a hazai ítélkezési gyakorlatban.
