A Fővárosi Bíróság 2011 áprilisában és májusában összesen három pénzügyi vállalkozással szemben mondta ki első fokú ítéletében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) teljes pernyertességét és megállapította az általános szerződési feltételeinek tisztességtelenségét. Az ítélet értelmében a szolgáltató egyes üzletszabályzati, illetve hirdetményi kikötései valamennyi félre kiterjedő hatállyal érvénytelenek. A Jogi Fórum megkereste a Felügyelet szóvivőjét, Binder Istvánt.
A közérdekű keresetek
A Felügyelet elsőként a Zee Capital Zrt. ellen nyújtott be közérdekű keresetet a Fővárosi Bírósághoz még 2010. április 8-án, amelyben a társaság egyes általános szerződési feltételeit támadta valamennyi érintett fogyasztó nevében. A kereset benyújtását újabbak követték: a Felügyelet a New Chance Zrt. és az Általános Hitel és Finanszírozási Zrt. ellen is keresetet nyújtott be. Mindhárom társaság működésében működésében és szerződéses gyakorlatában a Felügyelet számos, fogyasztóvédelmi szempontból súlyos rendellenességet tárt fel, ezért szükségesnek ítélte peres eljárás megindítását. A Felügyelet a közérdekű keresetekben olyan szerződéses kikötéseket támadott, mint
- a társaság számára indokolatlanul és egyoldalúan kikötött elállási és felmondási jog;
- az opciós jog 5 éven túli kötelező meghosszabbítása;
- az adós jogszabály által biztosított valamely jogról való általános érvényű és előzetes lemondásra kötelezése;
- a biztosítékok halmozott kikötése és ügyfelek hátrányára történő érvényesítése; illetve
- a díjak jogcímében, mértékében és rendszerében tapasztalható aránytalanság.
Az egyes kereseti kérelmekben a Felügyelet kérte, hogy a bíróság valamennyi fogyasztónak minősülő félre kiterjedő hatállyal érvénytelenítse a társaság üzletszabályzatában és kölcsönszerződéseiben alkalmazott, súlyosan tisztességtelen szerződési feltétételeket; tiltsa el a társaságot e feltételek jövőbeni alkalmazásától, továbbá hogy a bíróság kötelezze a társaságot a tisztességtelennek nyilvánított feltételek bírósági indoklással együtt történő nyilvánosságra hozatalára a társaság internetes honlapján, két országos napilapban, s egy szakmai lapban.
Az ítéletek
2011. április 22-én a Zee Capital, május 18-án pedig a New Chance és az ÁHF esetében született első fokú – nem jogerős – ítélet, amely kimondta a Felügyelet teljes pernyertességét és megállapította az általános szerződési feltételeinek tisztességtelenségét. Az ítélet rögzíti, hogy a szolgáltató egyes üzletszabályzati, illetve hirdetményi kikötései valamennyi félre kiterjedő hatállyal érvénytelenek.
A Felügyelet – e témakörhöz kapcsolódó – jogköre
1.) A Felügyelet látja el a kereskedelmi kölcsönt nyújtó hitelező felügyeletét a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény hatálya alá tartozó tevékenysége tekintetében. Eszerint az e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabály rendelkezéseinek betartását a Felügyelet ellenőrzi és eljár e rendelkezések megsértése esetén.
2.) A fogyasztóvédelmi ellenőrzés keretében a Felügyelet ellenőrzi a fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító rendelkezések, valamint a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseinek, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá a PSZÁF-ről szóló törvény szerinti pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség betartását, és – ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását – eljár e rendelkezések megsértése esetén (fogyasztóvédelmi eljárás). E vonatkozásban fogyasztó az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy.
Ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza
- a) a szükséges intézkedések és a jogszabályok betartására, a feltárt hiányosságok megszüntetésére hív fel,
- b) elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését,
- c) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását,
- d) határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a jogsértőt azzal, hogy az a hibák, hiányosságok megszüntetése érdekében tett intézkedéséről köteles értesíteni a Felügyeletet,
- e) a jogszerű állapot helyreállításáig feltételhez kötheti vagy megtilthatja a jogsértéssel érintett tevékenység végzését, illetve szolgáltatás nyújtását,
- f) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.
3.) A Felügyelet pert indíthat a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt az ellen,
a.) akinek tevékenysége a Felügyelet státusztörvényében meghatározott (4. §) törvények és az azok végrehajtására kiadott jogszabályok rendelkezéseibe, vagy
b.) a 64. § b) pontja szerinti rendelkezésekbe ütközik és eljár e rendelkezése megsértése esetén.
Ide tartoznak
– a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény;
– a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény,
– az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény, és
– a 2010. évi CLVIII. tv. szerinti pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség betartására vonatkozó rendelkezések.
c.) 2011. január 1. napjától pedig abban az esetben is, ha valamely felügyelt szervezet tevékenységével kapcsolatban felmerül a Ptk. szerinti tisztességtelen általános szerződési feltétel alkalmazása, ha a jogsértő tevékenység a fogyasztók széles, a jogsértés körülményei alapján meghatározható körét érinti.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (a továbbiakban státustörvény) tehát 2011. január 1. napjától bővíti ki a Felügyelet lehetőségét és így akkor is közérdekű igényérvényesítést kezdeményezhet a bíróságnál, ha az adott pénzügyi szervezet általános szerződési feltételeivel kapcsolatban felmerül annak tisztességtelen volta.
Binder István, a Felügyelet szóvivője megkeresésünkre elmondta, hogy a közérdekű igényérvényesítés lényege, hogy nem közvetlenül a jogsérelmet szenvedett személy fordul jogainak érvényesítése érdekében a bírósághoz vagy más hatósághoz, hanem valamely szervezet a saját jogán lép fel vagy indít eljárást. Ezt a lehetőséget a jog azért adja meg a szervezetnek, mert valamely fontos társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy bizonyos jogsértéseket feltétlenül kivizsgáljanak. A közérdekű igényérvényesítés szabályai már a korábbi törvényben is megtalálhatóak voltak, de azok alkalmazását a régi Psztv. a Felügyelet eljárásának lefolytatása után tette csak lehetővé. Ez az akadály az új Psztv. hatályba lépésével elhárult, a közérdekű igényérvényesítés alkalmazása már nincs előzetes eljárás lefolytatásához kötve, tehát hatékonyabbá és gyorsabbá vált az új szabályozás eredményeképpen.
A szóvivő kifejtette továbbá, hogy Magyarországon egyébként közérdekű kereset minden országos hatáskörű szerv benyújthat, közérdekű igényérvényesítést viszont csak a Felügyelet. A közérdekű keresetek a szerződések általános szerződési feltételeinek tisztességtelenségét kifogásolja, míg a közérdekű igényérvényesítés akkor alkalmazható, ha az intézmény a pénzügyi ágazati jogszabályokat, illetve a PSZÁF fogyasztóvédelmi eljárása által érintett három fogyasztóvédelmi jellegű jogszabály vonatkozó részeit megsérti és, ha a jogsértő tevékenység a fogyasztók széles, a jogsértés körülményei alapján meghatározható körét érinti. Mint fentebb említettük, a PSZÁF státustörvényének módosítása nyomán 2011. január 1-jétől a közérdekű igényérvényesítés lehetőség az adott pénzügyi szervezet vélelmezett tisztességtelen általános szerződési feltételeivel kapcsolatban is alkalmazható. Eltér a közérdekű kereset és a közérdekű igényérvényesítés joghatása is egymástól: az első esetben a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) alapján a bíróság az általános szerződési feltétel érvénytelenségét, illetve tisztességtelenségét állapíthatja meg, valamint a tisztességtelen általános szerződési feltétel alkalmazásától és alkalmazásra ajánlásától tilthatja el a jövőre nézve az alperes(eke)t. A közérdekű igényérvényesítés esetében bővebb a jogkövetkezmények köre, mert kártérítés (a fogyasztók egészére kiterjedően), valamint a követelés teljesítésére kötelezés is megállapítható.
Lényeges az általánostól eltérő elévülési szabály: a jogsértés bekövetkezésétől számított három év eltelte után perindításnak nincs helye. E határidő egyben jogvesztő is. Ha a jogsértéssel érintett fogyasztók tekintetében az érvényesített igény jogalapja és az igényben megjelölt kár összege, illetve egyéb követelés esetén a követelés tartalma – a jogsértéssel érintett egyes fogyasztók egyedi körülményeire tekintet nélkül – egyértelműen megállapítható, a Felügyelet kérheti, hogy a bíróság ítéletében kötelezze az érintett szervezetet vagy személyt az ilyen követelés teljesítésére, ellenkező esetben kérheti, hogy a bíróság állapítsa meg a jogsértés tényét a keresetben meghatározott valamennyi fogyasztóra kiterjedő hatállyal. Fontos szabály, hogy amennyiben a bíróság a jogsértés tényét a keresetben meghatározott valamennyi fogyasztóra kiterjedő hatállyal állapította meg, a jogsértéssel érintett fogyasztó az általa az érintett szervezet vagy személy ellen indított perben kizárólag a kárának összegét, valamint a jogsértés és a kára közötti okozati összefüggést köteles bizonyítani.
A bíróság az ítéletben feljogosíthatja a Felügyeletet, hogy a jogsértő költségére az ítéletet országos napilapban közzétegye, illetve egyéb, a jogsértés jellege által indokolt formában nyilvánosságra hozza.
Fontos szabály, hogy a Felügyelet általi igényérvényesítés nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy a jogsértővel szemben a polgári jog szabályai szerint igényét önállóan érvényesítse.
A vonatkozó Ptk. szabályok
A 209. § (1) szerint „Tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg.”
A (2) bekezdés kimondja, hogy „A feltétel tisztességtelen voltának megállapításakor vizsgálni kell a szerződéskötéskor fennálló minden olyan körülményt, amely a szerződés megkötésére vezetett, továbbá a kikötött szolgáltatás természetét, az érintett feltételnek a szerződés más feltételeivel vagy más szerződésekkel való kapcsolatát.”
A generálklauzula szintjén a tisztességtelen feltételnek két tartalmi összetevője van: egyrészt a feltételeket kidolgozó fél a jóhiszeműség követelményét megsértve jár el (szubjektív oldal), másrészt ezzel összefüggésben a szerződésből eredő jogosultságait és kötelezettségeit egyoldalúan és indokolatlanul a másik fél hátrányára állapítja meg, és a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek közötti egyensúly megbomlik, aránytalanság keletkezik (objektív oldal).
A (3) bekezdés szerint „Külön jogszabály meghatározhatja azokat a feltételeket, amelyek a fogyasztói szerződésben tisztességtelennek minősülnek, vagy amelyeket az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek kell tekinteni.” A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK tanácsi irányelv melléklete tartalmaz egy példálózó felsorolást a tisztességtelennek minősülő szerződési feltételekről. (Ezen irányelv végrehajtásának a felelőse szintén a Felügyelet.) A magyar jogba ezt a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet ülteti át. A rendelet – az irányelvhez hasonlóan ugyancsak példálózó jelleggel – egy fekete és egy szürke listát határoz meg. Míg a fekete listába tartozó kikötések minden esetben tisztességtelennek minősülnek, addig a szürke listába tartozó jogszabályok vélelmezetten tisztességtelennek minősülnek, azaz a feltételt alkalmazó félnek kell bizonyítania, hogy az adott feltétel nem tisztességtelen. A bizonyítás sikertelensége a feltételt alkalmazó fél kockázata: ilyen esetekben a feltétel tisztességtelennek minősül.
A (4) bekezdés kimondja, hogy az általános szerződési feltétel és a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt feltétel tisztességtelenségét önmagában az is megalapozza, ha a feltétel nem világos vagy nem érthető.
A 209/A. § (2) szerint „Fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló, továbbá a fogyasztóval szerződő fél által egyoldalúan, előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt tisztességtelen kikötés semmis. A semmisségre csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.”.
Tehát a Ptk. az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló tisztességtelen kikötés megtámadhatóságát teszi főszabállyá, de a fogyasztói szerződések körében ettől részint eltérő érvénytelenségi következményt: semmisséget állapít meg. A semmisségre bárki, határidő nélkül hivatkozhat.
A Ptk. is rögzíti a közérdekű igényérvényesítést: „209/B. § (1) Az általános szerződési feltételként a fogyasztói szerződés részévé váló tisztességtelen kikötés 209/A. § (2) bekezdése szerinti érvénytelenségének megállapítását a külön jogszabályban meghatározott szervezet is kérheti a bíróságtól. A bíróság a tisztességtelen kikötés érvénytelenségét a kikötés alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal megállapítja.”
Binder István szóvivő ismertette, hogy a Felügyelet nemrég kezdeményezte az első közérdekű igényérvényesítési eljárását az AXA Bank Europe S.A.-val szemben, szintén a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumánál. A per tárgya az, hogy a Felügyelet álláspontja szerint a pénzügyi szolgáltató általános szerződési feltételeiben az ügyfelek számára egyoldalúan hátrányosan zárta ki a bankkártyák letiltásából eredő károk miatti felelősséget az ügyfelekkel szemben. A bíróság a Felügyelet esetleges pernyertessége esetén ezen előírás érvénytelenségét mondhatja ki valamennyi szerződő ügyfélre vonatkozóan.
