A ‘LEGO és a Meki’, ‘A védjegyszerű védjegyhasználat és a védjegy funkciói (BMW & OPEL)’, illetve a ‘Google, eBay és a védjegyszerű védjegyhasználat az Interneten’ című írásokkal bővült a Pintz és Társai szerkesztői közreműködésével működtetett IP&IT védjegy-domain-internet jogi blog.
A magyar jogalkalmazás problémái – 1. rész: a LEGO és a Meki
“Egy tiszteletreméltó védjegyes kollégánk a magyar LEGO védjegytörlési ügyek kapcsán jegyezte meg, hogy az ő szemében a magyar jogalkalmazás anomáliái a védjegyjog területén elsősorban annak tudhatók be, hogy a magyar védjegyjogi harmonizáció nem volt tökéletes, a magyar védjegytörvény és annak megfogalmazása időnként konfliktusba kerül az EU irányelvvel és az annak mentén kialakult EU joggyakorlattal. Ugyancsak ő mutatott rá, hogy a magyar jogalkalmazásban még nem honosodott meg egy megfelelően kikristályosodott fogalomrendszer, bizonyos fogalmakat sajnos ezért félreértelmeznek, és ez vezet a téves jogértelmezésekhez, a konkrét ügyekben pedig „vitatható” döntésekhez. Fent említett kollégánk – aki a LEGO ügyet is igen jól ismeri – ehhez hozzátette: nem a jogalkalmazókkal (bírókkal) elégedetlen, mert nem elsősorban a jogalkalmazókban látja a problémák forrását. Ugyanakkor kollégánk szóvá tette, hogy hiányolja a magyar védjegyjogi jogalkalmazásból a „versenyközpontú megközelítést” – azt a szemléletet, melyre jelen cikk szerzője általánosabb síkon az „üzleti szemléletmód” fogalmát tudná szinonimaként felhozni.
Jelen cikk szerzője a fenti kolléga meglátásaihoz annyit tenne hozzá, hogy valóban található sok nehezen értelmezhető, sőt rosszul megfogalmazott rendelkezés a magyar védjegytörvényben, de a meglévő „jó” szabályokat azért lehetne „jól” alkalmazni, és e körben az EU joggyakorlat ismeretének hiánya esetén a felelősség a jogalkalmazókat (a Hivatal munkatársait és a bírói kart) terheli.”
“Az üzleti élet változatossága és a technikai fejlődés újabb és újabb olyan jelenségekkel szembesíti a jogalkalmazókat, melyekre a jogszabályokban konkrét rendelkezés nincs, de a jogszabályok alapjául szolgáló elvek segítségével jogi szempontból is minősíteni lehet a piaci szereplők magatartását. Ezúttal azokat a jelenségeket nézzük meg, amikor még a nemzeti bíróságok számára sem volt teljesen egyértelmű, vajon valóban „védjegyszerűen” használták-e a márkanevet. Érdekes, hogy amikor először merült a téma az Európai Bíróság előtt, mindkét alkalommal autós védjegy volt a tárgy.”
“A korábban ismeretlen felhasználási módok és üzleti modellek leggyakrabban és legnagyobb súllyal az Internettel kapcsolatban jelentkeznek, a joggyakorlat pedig ezen a területen is igyekszik lépést tartani a gazdasági környezettel. Az alábbiakban az európai és a magyar joggyakorlat fontosabb fejleményeit tekintjük át.”
A Jogi Fórum 2011. április 28. napján Védjegy- és Internetjog témában Budapesten megrendezett konferenciáján dr. László Áron ügyvéd előadására nagymértékben építve íródott fenti, “Google, eBay és a védjegyszerű védjegyhasználat az Interneten” témájú cikk.
Az írások teljes terjedelmükben elérhetőek a Jogi Fórum IP & IT jogi blogjában→
