Az Alkotmánybíróság május 6-án hozott határozatában a hatálybalépésére visszaható hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadóról szóló törvénynek azt a szabályát, amely szerint a különadót a 2005. január 1-jét követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni.
Az emberi méltóságot sérti ugyanis, hogy a törvény a különadó hatályát olyan bevételekre is kiterjesztette, amelyeket bevallással lezárt adóévekben, törvény alapján szereztek a jogosultak. Az Alkotmánybíróság határozata következtében a 2005-2009-es adóévekben szerzett bevétel után az adóhatóság a különadót nem követelheti, azt nem kell bevallani, megfizetni, illetve a már megfizetett különadót – a magánszemély kérelmére – az adóhatóságnak vissza kell térítenie. A törvény szövegezése miatt a megsemmisítés a 2010-es adóévre is vonatkozik, noha a törvénynek a 2010-es és az azt követő adóévekre szóló szabályai nem sértik az emberi méltóságot. Ahhoz azonban, hogy a 2010-es adóévre kiterjedjen a különadó hatálya, további jogalkotásra van szükség az Országgyűlés részéről. Ennek hiányában – a magánszemély kérelmére – az adóhatóságnak a 2010-es adóévre már megfizetett különadót is vissza kell térítenie.
Az Alkotmánybíróság által vizsgált, 2010. december 30-án hatályba lépett törvény átalakította a munkavégzésre irányuló jogviszony megszűnésével kapcsolatban állami forrásból szerzett jövedelmek után fizetendő 98 százalékos különadó szabályozását. A törvény előírta, hogy rendelkezéseit a 2005. január 1-jét követően megszerzett jövedelmekre is alkalmazni kell. A különadó szabályainak módosításával egyidejűleg módosult az Alkotmány közteherviselési szabálya is. Ez a módosítás az adott adóévet megelőző ötödik adóévtől kezdődően megengedi olyan adó bevezetését, amely az állami forrásból eredő jövedelmet szinte teljes mértékben elvonja.
Az Alkotmánybíróság hatáskörét érintő, 2010. november 20-tól hatályos alkotmány- és törvénymódosítás értelmében az adótörvények alkotmányossági felülvizsgálata kizárólag egyes alapjogok, ezek között az emberi méltóság védelméhez való jog szempontjából végezhető el. Ennek következtében az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy a különadó módosított szabályai sértik-e az emberi méltóságot.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Alkotmány új közteherviselési szabálya alapján a törvényhozónak olyan különadó bevezetésére van lehetősége, amelynek felismerhető célja az állami források védelme, az állami forrásokat érintő visszaélések elhárítása, megakadályozása vagy orvoslása. Állami forrásokkal való visszaélés esetén a kifizetés korlátozása akár visszaható hatályú is lehet.
Az Alkotmánybíróság szerint azonban törvény alapján, visszaélés nélkül, bevallással lezárt adóévben megszerzett bevételnek a visszaható hatályú adóztatása már az egyén autonómiájába való olyan mértékű közhatalmi beavatkozás, amelynek nincs elfogadható oka, ezért sérti az adófizetők emberi méltóságát. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy az emberi méltóság védelméhez való jognak az illetéktelen állami beavatkozást elhárító funkciója is van. Lezárt adóév tekintetében a súlyosabb adókötelezettség teljesítése az adóalanynak nemcsak a jövedelmét, hanem a vagyonát, jogszerűen szerzett tulajdonát, vagyis cselekvési autonómiája anyagi alapját is megterheli. A különadó mértéke és időbeli hatálya együtt ilyen megterhelést jelent. A különadó visszaható szabálya nincs tekintettel olyan személyi, családi, vagyoni körülményekre, amelyek a 2005. január 1-je óta eltelt idő alatt jelentősen megváltoztathatták a magánszemély adóteher-viselő képességét. Ezzel szemben a 2010-es adóév tekintetében nem állapítható meg az emberi méltóság védelméhez való jog sérelme, tekintettel a bevételnek a különadó alapjába nem tartozó részére (2, illetve 3,5 millió forint) és az adóéven belüli törvénymódosításra, a bevétel megszerzése óta eltelt viszonylag rövid időre. A visszaható hatályú jogalkotás tilalmának, tehát a jogbiztonságnak a sérelmét azonban az Alkotmánybíróság adótörvény esetében – hatáskörének korlátozottsága miatt – nem vizsgálhatja.
A határozathoz Kiss László és Lévay Miklós alkotmánybírók párhuzamos indokolást fűztek.
Bihari Mihály alkotmánybíró érintettsége miatt nem vett részt a döntéshozatalban.
Az Alkotmánybíróság a határozatát közzéteszi a Magyar Közlönyben, és az olvasható az Alkotmánybíróság honlapján is.
