A Közlönyfigyelő negyedik számában a 2011. április 12. és április 25. közötti időszakot tekintettük át. Ezt összesen két törvény – köztük Magyarország új alkotmánya – de számos kormányrendelet hatálybalépése jellemzi.
Törvények a vizsgált időszakban:
2011. évi XXXVIII. törvény A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény módosításáról szól. Annak 27 paragrafusát egészíti ki. „Speciális szabályt állapít meg az alkotmányozó hatalom által elfogadott alaptörvény, illetve annak átmeneti rendelkezései vonatkozásában.”
Magyarország Alaptörvényét 2011. április 25-én írta alá Dr. Schmitt Pál köztársasági elnök. Az új Alkotmány 2012. január 1-én lép hatályba. Tekintettel arra, hogy a sajtó és a jogászi szakma rendkívüli érdeklődéssel kíséri az alaptörvényt és jelen írásunkban nem célunk a részletes elemzés, csak néhány gondolatot emelnénk ki az új Alkotmányból. A Nemzeti Hitvallás, mely az alkotmány bevezetőjéül szolgál, többek között hivatkozik a Szent Istváni hagyományokra és a kereszténység nemzetmegtartó szerepére. A „Szabadság és felelősség” című fejezetben került rögzítésre a magzati élet fogantatástól kezdődő védelme, és az emberi egyedmásolás tilalma. A fejezet értelmében házasság csak férfi és nő között jöhet létre. Bevezetésre kerül a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés (csak szándékos, erőszakos bűncselekmény miatt). Változatlanul védelmet élveznek a jó hírnévhez, a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogok, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága, gyülekezési és szervezetalapítási jog, a véleménynyilvánítás szabadsága, a törvény előtti egyenlőség és a megkülönböztetés tilalma. A nők és a gyermekek mellett az időseket és a fogyatékkal élőket is védi az állam. A szociális jogok között helyet kapott a testi és lelki egészség jogának érvényesülése, a munkához való joggal kapcsolatban az új alaptörvény deklarálja, hogy képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához. A gyermeknevelés kiadásainak figyelembe vételével kell megállapítani a közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulás mértékét. Új elemként a nagykorú gyermekek kötelesek gondoskodni rászoruló szüleikről.
Az alaptörvény védi a természeti erőforrásokat és kimondja, hogy a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik. A határon túli magyarok sorsáért felelősséget visel, „elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.” Az új alaptörvény rögzíti, hogy hazánk neve Magyarország, felsorolja az állami ünnepet és a nemzeti ünnepeket is. Az új alkotmány hatálybalépésével ötévente lesznek az önkormányzati választások, megszűnik annak a honatyának a mandátuma, aki egy éven keresztül nem vesz részt a Ház munkájában. A házelnöknek öt napon belül kell aláírnia az elfogadott jogszabályokat, amelyek szignálására – miután megkapta – az államfőnek is öt napja van. (Az eddig rendelkezésre álló 15 naphoz képest) Az önkormányzatokkal kapcsolatban kimondja, hogy az önkormányzati rendeletet annak kihirdetését követően haladéktalanul meg kell küldenie a fővárosi és megyei kormányhivatalnak, és ha azt vagy annak valamely rendelkezését a hivatal jogszabálysértőnek találja, bírósági felülvizsgálatot kérhet. A kormányhivatal kezdeményezheti a bíróságnál a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítását. Törvény a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében a helyi önkormányzat törvényben meghatározott mértékű kölcsönfelvételét vagy más kötelezettségvállalását feltételhez, illetve a kormány hozzájárulásához kötheti. Nem szerepel a szövegben a most hatályos alkotmány azon kitétele, hogy az önkormányzat jogai védelmében az Alkotmánybírósághoz fordulhat. Számos ponton módosítja az Alaptörvény az Alkotmánybíróság jogkörét. A bírósági szervek közül a Legfelsőbb Bíróság elnevezése Kúria lesz, és az új alkotmány január 1-jei hatálybalépésével az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő a bírák és az ügyészek szolgálati jogviszonya megszűnik. A legfőbb ügyészt kilenc évre választja a parlament az ügyészek közül. Az eddigi néggyel szemben a jövőben csak egy ombudsman lesz, az alapvető jogok biztosa.
Az alaptörvény mintegy harminc kétharmados jogszabályt vetít előre, mivel számos területen sarkalatos törvény részletezi majd az új alkotmány rendelkezéseit.
Kormányrendeletek a vizsgált időszakban:
Az 55/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól rendelkezik. A rendelettel a kormány célja a munkahelyteremtés és a lakosság egészségi állapotának javítása. Előbbit a turizmus területén létrehozott új munkahelyekkel, utóbbit az egészségmegőrzés, és a prevenció fejlesztésével valósítaná meg a kormány. Ezekhez a Széchenyi Kártya szolgál eszközül. A Széchenyi kártya „az arra jogosult intézmény által kibocsátott olyan fizetési eszköz, amellyel a munkavállalónak a munkáltató által utalt támogatás terhére – az arra felhatalmazott és a rendszerbe bevont szolgáltatónál – szolgáltatások vásárolhatók.” A Széchenyi Pihenő Kártya 300 ezer forintig adható a munkavállalóknak. A kártya 16 százalékos SZJA alá esik, a jutalék 1,5 százalék, amelyből a rendszer üzemeltetését fedezik. Az üdülési csekk egy ideig forgalomban marad, és a Széchenyi Kártyával párhuzamosan él majd.
Az 56/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet módosításáról, míg az 57/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet az EUROFIMA Európai Vasúti Gördülőállomány-finanszírozási Társaság által nyújtott gördülőállomány-finanszírozás esetében az állam által vállalt kezesség szabályairól szól. Az 58/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet a zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésének szabályairól szóló 12/2003. (I. 30.) Korm. rendeletet módosítja úgy, hogy annak 8/G. §-ában a „2011. április 15-ig” szövegrész helyébe a „2011. július 1-jéig” szöveg lép.
Az 59/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetről szól, azt hozza létre. A GYEMSZI az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézetnek, az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézetnek, az Országos Gyógyszerészeti Intézetnek, valamint az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központnak az Egészségügyi Minőségfejlesztési és Kórháztechnikai Intézetbe (a továbbiakban: EMKI) történő beolvadásával, és ezzel egyidejűleg az EMKI névmódosulásával jön létre ezek általános jogutódjaként, 2011. május 1-vel.
A 60/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról, a 61/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet a légiközlekedési kötelező felelősségbiztosításról szóló 39/2001. (III. 5.) Korm. rendelet módosításáról rendelkezik. A 62/2011. (IV. 13.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szaúd-Arábiai Királyság Kormánya közötti Együttműködési Keretegyezmény kihirdetéséről szól.
A 63/2011. (IV. 13.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság területén működő, a nemzetközi jog alapján sérthetetlenséget élvező diplomáciai és konzuli képviseletek, továbbá sérthetetlenséget élvező tagjaik védelmének, valamint a nemzetközi szervezetek objektumai őrzésének rendjét szabályozza. A rendészetért felelős miniszter az országos rendőrfőkapitány előterjesztése nyomán dönt a diplomáciai és konzuli képviseletek, valamint nemzetközi szervezetek objektumainak rendjéről, a biztonságuk fenntartásához szükséges rendvédelmi feladatok meghatározásáról, a külképviseletek megfelelő kategóriába sorolásáról veszélyeztetettségük alapján, valamint ezek címjegyzékéről.
A 64/2011. (IV. 13.) Korm. rendelet a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Honvédség nemzetközi tevékenységéhez kapcsolódó egyes kormányrendeletek módosításáról címet viseli.
A 65/2011. (IV. 15.) Korm. rendelet az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezési kötelezettségeinek előírásáról, valamint forgalomba hozatalának és megfelelőség értékelésének általános feltételeiről rendelkezik.
A 66/2011. (IV. 15.) Korm. rendelet a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2011. évi kompenzációjáról szóló 352/2010. (XII. 30.) Korm. rendeletét módosítja
A 66/2011. (IV. 15.) Korm. rendelet a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2011. évi kompenzációjáról szóló 352/2010. (XII. 30.) Korm. rendeletet módosítja.
A 67/2011. (IV. 22.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítja. Kimondja, hogy ha a polgárőr törvényben meghatározott együttműködési kötelezettség teljesítése nélkül látja el feladatait, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, valamint „Közbiztonsági tevékenység jogosulatlan végzése” alcímmel és 10/D paragrafussal egészíti ki a 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet, melynek értelmében szintén százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, „aki közterületen vagy nyilvános helyen olyan, a közbiztonság, közrend fenntartására irányuló tevékenységet végez, amelyre jogszabály nem jogosítja fel, vagy ilyen tevékenység látszatát kelti”. A kormányrendelet mindkét szabálysértési eljárást a rendőrség hatáskörébe utalja.
(Feldolgozott Magyar Közlönyök: 2011/38.-2011/43.)
