2011. január elsejétől Magyarország 6 havi elnökletével zárul a 18 hónapos spanyol- belga-magyar trió elnökségi program az Európai Unió Tanácsában. A január 6-i hivatalos átadás-átvételt övező ünnepségeket követően a munka már elkezdődött.
Vagy még inkább igaz az, hogy folytatódott, hiszen hazánk már évek óta készül az elnökség átvételére, az ehhez szükséges előkészületek már 2007-ben elindultak. A Miniszterek Tanácsaként is emlegetett uniós szerv a Közösségek egyik motorja, amely jogalkotó és végrehajtó szerepkörén túl a kompromisszum-teremtés és a tagállami érdekek összhangjának fontos színtere.
A tagállamok rotációs rendszerben betöltött elnöki funkciója óriási átalakuláson ment keresztül az EK megszületésétől napjainkig. A félévente egymást követő, egyenlő periódusokban váltakozó konstrukció már akkor is a tagállami egyenlőséget volt hivatott szimbolizálni, ám az eleinte csak az ülések levezetését célzó elnöki poszt mára komoly presztizsű tisztséggé nőtte ki magát. Ahogy az évek során bővült a kezdetben mindössze hattagú koalíció, úgy vált egyre összetettebbé, komplexebbé az elnöki feladatkör.
A tanácsi döntéshozatal az uniós jogalkotás egyik legfontosabb láncszeme, a tagállami álláspontok és nemzeti érdekek ütköztetésének arénája, melyben az elnökség kompromisszum- kezdeményező ereje nélkülözhetetlen. Habár a Tanács mindennapi ügymenetének koordinációja, a napirend-előkészítés, az ülések összehívása, a vita levezetése is fontos elnökségi feladat, még ennél is érdekesebb az elnökség napirend-alakító és közvetítő szerepe.
Az elnökség jelentős befolyással bír atekintetben hogy mely témák kerüljenek napirendre az üléseken, melyek a legfontosabb ügyek, amelyek elsőbbséget élveznek, és ezáltal hatással van a születendő döntésekre. Annak ellenére, hogy a folyamatban lévő ügyek zömét az előző elnökségtől örökli, még így is jelentős ráhatása van az egyes témákra. Az elnökség dönti el, hogy fontosnak tartja–e egy-egy kérdés napirendre vételét, vagy döntési fázisba juttatását, ezáltal késleltetheti bizonyos- számára kevésbé lényeges – témák előrehaladását. Nem elhanyagolható az elnökség uniós intézmények közti közvetítő szerepe sem.
Az elnökség számára fontos, kardinális jelentőségű ügyek csoportja általában már a hat havi ciklus megkezdésekor ismert. Legtöbbször néhány nagyobb prioritási kategóriát határoznak meg, amelyekben előrelépést kívánnak elérni az adott féléves periódusban. Hazánk egy olyan időszakban vehette át az elnökséget, amikor a gazdasági nehézségek folyamatosan komoly kihívás elé állítják nemcsak a tagállamokat, de magát az egész Uniót is. Így a magyar eu elnökség egyik legfontosabb prioritása a gazdasági-pénzügyi rendszer reformján kívül az uniós pénzügyi keret félidős felülvizsgálata is, mivel erre az időszakra esik a következő 7 év (2013-2020) költségvetésének összeállítása. Elnökségi prioritásként jelenik majd meg a Lisszaboni Stratégiát felváltó „Európa 2020” elnevezésű program részletes kidolgozása, és beindítása, mely többek között az európai foglalkoztatási ráta növelése, valamint a kutatás, fejlesztés és innováció területén kíván lépéseket tenni a fenntarthatóság és a fejlődés érdekében. Kiemelkedő része lesz a programnak a klímaváltozás elleni harc és az energiahatékonyság kérdésköre is, amely már a 2009-es cseh elnökségi prioritások között is szerepelt. Fontos feladata lesz a magyar EU elnökségnek az integráció lendületbe hozása, amelyet a szakemberek Horvátországgal való csatlakozási tárgyalások lezárásában és a Nyugat-Balkán csatlakozási tárgyalásainak folytatásában látnak.
2011. január 18-án tartja ülését a 10 különböző konfigurációjú Tanács gazdasági és pénzügyekkel foglalkozó formációja, az ún. „ECOFIN” (Economic and Financial Affairs Council), melynek napirendjén szerepel többek között a magyar elnökségi munkaprogram ismertetésén túl Észtország 2011. január 1-i euró-zónába való belépése, az első „Európai Szemeszter” elnevezésű gazdasági együttműködés elindítása, a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv tagállamok általi implementációjának egyes kérdései, illetve a Bizottság „A magas versenyképességű szociális piacgazdaságért” című javaslati programjának megtárgyalása.
Az elnökség tehát egyszerre felelősség és kihívás egyben, ugyanakkor hasznos is az adott ország számára- főként az új, frissen csatlakozott tagállamoknak. Tekintve, hogy az elnökséget betöltő országgal szemben komoly elvárás a kompromisszum-teremetés és a többség érdeke érvényre juttatásának támogatása a kisebbség érdekeinek figyelembevételével, így mind a 27 tagállam álláspontját ismernie kell, ezáltal teljes, komplex képet kaphat az egyes országok álláspontjáról. Ez nemcsak a megegyezés létrejöttét segíti elő, hanem az elnökséget adó ország pozícióját is erősítheti, hiszen bizonyos információkkal így csak az elnökség rendelkezik.
Az elnökség betöltése közelebb hozhatja az Európai Uniót az adott tagállamhoz azáltal, hogy, az EU működésének egy addig számára ismeretlen szegletével ismerkedik meg, betekintést nyer a bonyolult és összetett uniós működés legbelső részeibe, valamint megismerkedik a többi tagállam nézőpontjaival az ügyek tekintetében. Mivel a féléves elnökségi ciklust adó ország ilyenkor önkéntelenül is a médiaérdeklődés középpontjába kerül, ez kiváló alkalom arra, hogy hazánk bemutatkozzon Európának, egy „jó elnökség” pedig kétségtelenül növeli az ország nemzetközi respektjét.
__________________________________________
Az “Intézményen belüli intézmény” kifejezés Horváth Zoltánnak Az elnökség az Unió döntéshozatalában című művéből került idézésre.
