Mint köztudott, a vállalkozásokkal kapcsolatos közhiteles nyilvántartás, a cégnyilvántartás vezetését és a cégekkel összefüggő jogilag releváns tények (alapítás, megszűnés, változás bejegyzése, jogok és kötelezettségek alapítása stb.) lajstromba rögzítését a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban Ctv.) 1. §-a alapján a megyei (fővárosi) bíróság mint cégbíróság látja el.
A mai Magyarországon – elsősorban a vállalkozás szabadságának köszönhetően – a vállalkozások száma százezres nagyságrendekben mérhető. Ez a riasztó szám mindenképpen arra késztette a jogalkotót, hogy lehetőségeihez mérten tehermentesítse a cégbíróságot. Másrészt a társadalmunkban tapasztalható informatikai kihívásoknak való megfelelés, az információk továbbításának megkönnyítése mint cél is szükségessé tette, hogy a közigazgatás modern korunk kihívásaira megfelelően reflektálhasson. Az e-közigazgatáson belül ezt szolgálja az elektronikus cégeljárás lehetősége, amely a cégeljárások lefolytatásának egyetlen törvény szerint lehetséges formája. Ezen felül azonban a jogalkotó lehetőséget nyújt meghatározott körű gazdasági társaságok számára az ügyek intézésének gyorsabb és költséghatékonyabb lefolytatására.
Az egyszerűsített cégeljárás alapfeltételei
Az egyszerűsített cégeljárásban a Ctv. 48. § (1) bekezdése értelmében azok a közkereseti társaságok, betéti társaságok, korlátolt felelősségű társaságok, egyéni cégek vagy zártkörűen működő részvénytársaságok vehetnek részt, akik létesítő okiratukat a Ctv. mellékletét képező szerződésminta alapján készítik el, egyben a bejegyzési kérelemhez csatolt nyomtatványon ezt a körülményt fel is tüntetik. Az elektronikus cégeljárás kizárólagosságából fakadóan a kérelem benyújtása elektronikus úton történik. Amennyiben a szerződésminta kiegészítésére vagy bármely rendelkezésének elhagyására kerül sor – ideértve azt az esetet is, ha elhagyásra kerül a szerződésminta jellegre történő utalás -, a cégbíróság a kérelmet az általános szabályok szerint bírálja el. A bejegyzési kérelem elutasítására ilyenkor nincs lehetőség.
Fentieket figyelembe véve az egyszerűsített cégeljárásra vonatkozó kérelem benyújtása szigorú kritériumokhoz kötött. Egyrészt meghatározza azon alanyi kört, akik élhetnek a privilegizált eljárás lehetőségével; másrészt szerződésminta alkalmazásához köti az eljárás eredményességét, amelynek egyik eleme sem változtatható.
A bejegyzési kérelem mellékletei
A cégbíróság cégbejegyzéssel kapcsolatos munkájának nagy részét az egyszerűsített cégeljárás bejegyzési kérelmei teszik ki. Az ügyintézés gördülékennyé tétele érdekében a Ctv. 48. § (2) bekezdése értelmében a cégbejegyzéshez szükséges, a bejegyzési kérelemhez csatolandó okiratok köre taxatív, ezeket a jogszabály 3. számú mellékletének I. része tartalmazza.
Melyek ezek a dokumentumok?
1. a szerződésminta alapján készült létesítő okirat;
2. az adószám megállapításához szükséges, az általános forgalmi adó alanyának az adóköteles tevékenysége megkezdésének bejelentésével összefüggő nyilatkozat (az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 22. § (1) bekezdése);
3. a jogi képviselő meghatalmazása, illetve képviseleti jogának igazolása;
4. a jogszabályban meghatározott mértékű illeték és közzétételi költségtérítés megfizetésének igazolása, kivéve, ha a jogi képviselő nyilatkozott, hogy az illeték és a közzétételi költségtérítés átutalásra került;
5. a korlátolt felelősségű társaság esetében a tagjegyzék, közös tulajdonú törzsbetét esetében a résztulajdonosok és a képviselőjük feltüntetésével;
6. amennyiben törvény a cég alapítását hatósági engedélyhez köti, az alapítási engedély;
7. változásbejegyzés esetén a legfőbb szervnek vagy a legfőbb szerv helyett eljáró, döntésre jogosult szervnek a változás alapjául szolgáló határozata, továbbá, ha a változás bírósági vagy hatósági határozaton alapul, az erre vonatkozó okirat;
8. a vezető tisztségviselő és a cégvezető nyilatkozata arról, hogy nem áll a Gt. 23. §-ában foglalt eltiltás hatálya alatt.
A társaság jogi képviselője (a társasági szerződést ellenjegyző ügyvéd vagy jogtanácsos, illetve az azt készítő közjegyző) a bejegyzési kérelemben nyilatkozik, hogy a csatolandó okiratok törvényességi szempontú vizsgálatát elvégezte. Természetesen az eljárás jellege miatt a jogi képviselő nyilatkozatának aláírása is elektronikus formában történik. A Ctv. 36. § (2) bekezdése értelmében az elektronikus úton küldött okiratokat minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátni oly módon, hogy az időbélyegző alapján a minősített elektronikus aláírás használatára való jogosultság – okirat aláírásának időpontjában való – fennállása megállapítható legyen. A jogi képviselő e kötelezettséget olyan módon is teljesítheti, ha a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet látja el minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel; így nincs szükség a csatolt dokumentumok elektronikus aláírására, annak csak a bejegyzési (változás bejegyzési) kérelmen kell megjelennie. Fontos a dokumentumok teljes körű csatolása, a Ctv. 48. § (6) bekezdése értelmében ugyanis az egyszerűsített cégeljárásban hiánypótlásra lehetőség nincs.
A cégbíróság elektronikusan, számítógépes program útján ellenőrzi, hogy a cégjegyzék nem tartalmazza-e a bejegyzési kérelemben feltüntetett tag, vezető tisztségviselő, illetve cégvezető vonatkozásában a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 23. §-ában meghatározott eltiltás tényét, annak hatályát.
A Ctv. 3. számú mellékletének II. pontjában meghatározott – és egyes társasági formáktól függően eltérő – okiratokat (apport elfogadó nyilatkozat; ingatlan apport esetén az ingatlan tulajdoni lapjának hiteles másolata; névfoglalás esetén az azt elrendelő végzés másolata; a pénzforgalmi szolgáltató igazolása a pénzbeli hozzájárulás befizetéséről; kézbesítési megbízott megjelölése esetén a külföldi személy magyarországi kézbesítési megbízottjának a megbízására, illetve a megbízás elfogadására vonatkozó teljes bizonyító erejű magánokirat stb.) nem kell a kérelemhez mellékelni. Ezen okiratokat a bejegyzési kérelem nyomtatványon fel kell sorolni, és a jogi képviselőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a kérelem mellékletét nem képező okiratok törvényességi szempontú vizsgálatát is elvégezte. Az iratokat a jogi képviselő őrzi, és ha utóbb a dokumentumokkal összefüggésben kétség merül fel, köteles azokat a cégbíróság felhívására bemutatni, szükség esetén a cégiratokhoz csatolni.
A cégbírósági vizsgálat
Mint azt a fentiekben láttuk, a cégalapításhoz szükséges iratok kontrollja a jogi képviselő feladata. A cégbírósági vizsgálat a jogszabály értelmében szűkre szabott, az okiratok tartalmi megfelelőségének vizsgálatára a hatáskör már nem terjed ki.
Mit vizsgál tehát a cégbíróság?
1. a bejegyzést kérő jogi képviselőjének meghatalmazása megfelel-e a jogszabályoknak;
2. a kérelem kitöltése és a jogi képviselőnek a bejegyzési kérelembe foglalt nyilatkozata megfelelő-e;
3. a kérelmező a Ctv. 3. számú melléklet I. részében felsorolt okiratokat csatolta-e kérelméhez;
4. a cég választott neve jogszabályszerű-e.
Könnyen előfordulhat, hogy a társaság által választott elnevezést más cég már viseli, vagy arra a névre vonatkozóan már korábban nyújtottak be bejegyzési kérelmet. Ez utóbbi esetben a megelőzés elve érvényesül. A 2006. július 1. napjával életre hívott névfoglalás intézménye (Ctv. 6. §), illetve a kérelem tartalmi elemei és a nyomtatvány mintája a 21/2006. (V.18.) IM rendeletben kerültek szabályozásra. A kérelemben összesen öt cégnevet lehet megadni. A cégbíróság a jogi képviselő által benyújtott kérelmet az érkeztetést követően 1 munkanapon belül ellenőrzi. A nevek közül az kerül lefoglalásra (illetve kerül feltüntetésre a nyilvántartásban) 60 napos időtartamra, amelyik elsőként felel meg a cégkizárólagosság követelményének. Ha a cég bejegyzésére (név változásának bejegyzésére) ezen idő alatt nem kerül sor, a foglalás hatálya megszűnik. Az eljárás illetéke 15.000 Ft.
A cég bejegyzésére irányuló kérelem érdemi vizsgálatát bírósági titkár, fogalmazó vagy bírósági ügyintéző önállóan lefolytathatja és a bejegyzési kérelmet elutasító végzés meghozatalára is önálló aláírási joggal jogosult.
Ügyintézési határidő
A cégbíróság a kérelem érkeztetésétől számított 1 (!) munkaóra alatt hozza meg az érdemi döntést. A kérelem elbírálására nyitva álló határidő számításának kezdő időpontja munkanapokon reggel 9 óra.
Az ügy érdemi elintézése ilyen rövid eljárási határidőn belül nemcsak a magyar, hanem az elektronikus közigazgatás terén sokkal fejlettebb nyugat-európai országok jogrendszerében is szokatlan. Tekintettel azonban arra, hogy a cégbíróságnak nem áll módjában a bejegyzési kérelemhez mellékelt dokumentumok érdemi vizsgálata, hanem csak a formai kontroll, ez magyarázatot adhat az ügyintézés lerövidítésére.
Az eljárásra meghatározott törvényi határidő elmulasztása nem eredményezi automatikusan a bejegyezni kért cég kérelmének elfogadását. Ha a cégbíróság a döntési kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a cégbíróság vezetője a határidő lejártát követően, legkésőbb egy munkanapon belül hivatalból intézkedik a kérelem elbírálásáról. Az ügyintézési határidő eredménytelen eltelte esetén a cégbejegyzés a következő munkanapon a törvény erejénél fogva – a kérelem szerinti tartalommal – létrejön.
A bejegyzési (változás bejegyzési) eljárások során hozott végzések jogi képviselővel történő közlése elektronikus formában történik. Ha a cégbíróság a kérelemnek helyt ad, úgy az elektronikus okirat formájában meghozott végzést közli a fél jogi képviselőjével. Az elektronikus cégiratokat elektronikus bejegyzési záradékkal kell ellátni. A bejegyző végzés közlésével egyidejűleg a cégbíróság a záradékkal ellátott cégiratokat a társaság jogi képviselőjének megküldi.
Ha a jogi képviselő minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott visszaigazolást küld a hatóság részére, úgy a visszaigazolásban megjelölt időpontban a végzést kézbesítettnek kell tekinteni. Abban az esetben, ha a cégbíróság három munkanapon belül a jogi képviselőtől nem kap visszaigazolást, akkor a végzést írásban is köteles megküldeni.
A kérelem elutasítása
A bejegyzési kérelem kizárólag az alábbi okok valamelyikére történő hivatkozással utasítható el:
1. a jogi képviselő meghatalmazása nem jogszerű;
2. a bejegyzési kérelem kitöltése nem felel meg a jogszabályoknak, ideértve azt az esetet is, ha a bejegyzési kérelem nem tartalmazza a jogi képviselő nyilatkozatát a bejegyzett adatokra vonatkozó iratok jogszerűségének igazolását illetően;
3. a kérelmező elmulasztotta a Ctv. 3. számú mellékletének I. részében meghatározott valamely irat benyújtását;
4. ha a cég elnevezése nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek (ide nem értve azt az esetet, ha a kérelmező élt az előzetes névfoglalással);
5. az adóhatóság értesítése alapján az adószám megállapításához szükséges nyilatkozat nem felel meg a jogszabályi előírásoknak.
A taxatív felsorolás egyben azt is jelenti, hogy a cégbíróság által bármely más elutasítási indok alkalmazása törvénysértő.
A szerződésminta felhasználásával indult egyszerűsített cégeljárásban bejegyzést kérő társaságnak rendelkeznie kell elektronikus levélcímmel. A szerződésminta szerint a cég bejegyzési kérelmének tartalmaznia kell az e-mail címre vonatkozó adatokat is, ezért ennek feltüntetése hiányában a bejegyzés iránti kérelmet el kell utasítani.
Ha a cégbejegyzési kérelmet elutasító végzés közlését követően nyolc napon belül ismételten – melyre csak egy alkalommal van lehetőség – kérik a cég bejegyzését, az elutasításhoz fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatóak. A korábbi eljárás során benyújtott okiratokat – ideértve az illeték megfizetéséről szóló igazolást is – ismételten fel lehet használni az új bejegyzési kérelemhez. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
Az egyszerűsített cégeljárás illetéke
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45. § (3) bekezdése szerint az egyszerűsített cégbejegyzési eljárásban lerovandó eljárási illeték 15 000 Ft. Az eljárási illeték összege a választott cégformától független. Ezt összehasonlítva a nem egyszerűsített cégeljárásban lerovandó illetéket és a közzétételi eljárás szolgáltatási díját megállapítható, hogy az egyszerűsített cégeljárás anyagilag jóval kisebb terhet jelent a kérelmezőnek. Amennyiben azonban megállapítást nyer, hogy a kérelem az egyszerűsített cégeljárás lefolytatására nem nyújt lehetőséget és a cégbíróság az általános szabályok alkalmazására tér át, az illeték összegének kiegészítésére felhívást bocsát ki az ügyfél felé.
