Az elmúlt évtizedben a parlagfű allergia komoly népegészségügyi problémává duzzadt, habár a jogszabályi keretek látszólag rögzítik, hogy mi a teendő, a valóságban azonban szinte minimális eredmények tapasztalhatóak.
Év közben semmi hír róla, augusztus vége-szeptember eleje az az időszak, amikor megszaporodnak a parlagfű-allergiáról szóló írások és riportok, a média kivonul egy-egy kaszálás helyszínére, összességében néhány hétig foglalkoznak a témával. Ez figyelemfelkeltésnek kiváló, de egy több évtizede tartó probléma orvoslására kétségtelenül nem elegendő. Az első lépést a megoldás felé vezető úton a megfelelő jogszabályi környezet megteremtése jelenthetné, ugyanis a bosszantó gyomnövény a becslések szerint több mint kétmillió ember életét keseríti meg minden év augusztus közepétől – teszi ezt úgy, hogy a törvényben és a rendeletekben világosan rögzítve van, kinek, mi a teendője. Az ország nagy részén ennek ellenére térdig ér a gaz, burjánzik a parlagfű, ami azt mutatja, a jelenlegi szabályozás a valóságban csak csekély mértékben működőképes. Pedig a gyomtalanítás közös érdekünk lenne, hiszen minden évben rengetegen szenvedünk ettől a betegségtől.
2008. nyarán fogadta el az Országgyűlés azt a jelenleg is hatályos törvényt, amely némiképp iránymutatást jelentene a parlagfű elleni harcban. A 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és a hatósági felügyeletről kimondja: „A földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani.” A törvény ugyan nem említi, de helyi rendeletekben le szokták fektetni, hogy az ingatlan előtti/melletti közterületek parlagfű mentesítése is az ingatlan tulajdonosának a kötelessége.
Ugyanezen jogszabály fekteti le – részben – a közérdekű védekezés jogszabályi kereteit is. Ezt akkor kell elrendelni, ha a földhasználó a fentiekben leírt kötelezettségének nem tesz eleget. Ilyen esetekben tizenötezer forinttól-tizenötmillió forintig terjedő növényvédelmi bírság kiszabására is sor kerülhet. Az adott esetben, konkrétan alkalmazandó bírság mértékét 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően kell kiszámítani.
A törvényi felhatalmazás alapján a parlagfű mentesítés végrehajtásának és az állami, illetve a közérdekű védekezéssel kapcsolatos költségek és ennek igénylése részletszabályait a 221/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet állapítja meg. A rendelet belterületen a települési önkormányzat jegyzőjére, külterületen a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szervére bízza a közérdekű védekezés elrendelését. Sok esetben azonban mire a határozat megszületik és megtörténik a parlagfű irtás, a javában virágzó parlagfű pollenjei a levegőbe kerülve fokozzák az allergiás panaszokat.
Látható, hogy a jogszabályi környezet ugyan létezik és rendelkezésre áll, ugyanakkor szerte-széjjel szórt, rendeleti szinten meghatározott részekből áll, a súlyosan égető problémára nincs egységes szabályozás, sem közös összefogás, sem hatékony megoldás. A parlagfű kérdés ugyanakkor alkotmányos aggályokat is felvet. Minden egyes allergiás betegnek nap mind nap sérül az Alkotmány 18.§-ában és 70/D.§- ában biztosított egészséges környezethez való alapvető joga.
Hiányzik egy olyan akcióterv kidolgozása, amely lehetővé tenné a megelőzést, azt, hogy ne a virágzási időszak beköszöntével próbáljunk cselekedni, mert akkor már késő. Szükség lenne egy olyan hatóságra, felügyeleti szervre is, amely összefogja és kontrollálja a tevékenységet, valamint hathatós fellépést biztosít a gyom elleni védekezésben. Hazánkban egy civil kezdeményezés, a Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület az, amely folyamatosan harcol a gyommal, és kitartóan szorgalmazza a parlagfűmentesítés érdekében létrejött országos, megyei és városi koordinációs tevékenységet.
A probléma nemcsak hazánkat, az egész közép-kelet európai régiót érinti. Az utóbbi időben azonban európaszerte elterjedt a gyom, mára már az egész Európai Unióban küzdenek vele. Ennek ellenére uniós szinten is hiányzik egy olyan globális szabályozás, amely lehetőséget teremtene az eredményes védekezésre. 2007-ben még meglehetősen sovány választ kapott Olajos Péter európai parlamenti képviselő kérdésére, melyben a Bizottság válaszát várta a tekintetben, hogy mit kíván tenni az elkövetkezendőkben az Európai Unió a nagymértékű parlagfű fertőzöttség ellen. Markos Kyprianou a Bizottság nevében úgy nyilatkozott, hogy meg kellene vizsgálni, hogy a parlagfű károsító szervezetnek minősül-e és a Tanács 2000/29 EK irányelvének hatálya alá esik-e és amennyiben igen, úgy közösségi szintű jogi lépések megtételére lenne szükség. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy jelenleg két pályázat is folyamatban van, melyet az Európai Unió írt ki a parlagfű-probléma megoldására.
