Összhangban az Európai Bizottság ajánlásával, a „társadalmi igény kielégítése, hosszú távú prevenció és egészségmegőrzés céljából, valamint az aluljárók tisztán tartása érdekében„ a Fővárosi Közgyűlés megtiltotta az aluljárókban való dohányzást.
Előzmények
2009 januárjában a Fővárosi Közgyűlés hiába minősítette a hivatalt nemdohányzó munkahellyé, a hivatal egész épületében nem sikerült megtiltani a dohányzást, ugyanis a hivatali szakszervezet nem támogatta a döntést, azt diszkriminatívnak találta.
Azonban 2009 tavasza óta a fővárosi önkormányzat tulajdonában és használatában álló 44 darab játszótéren tilos a dohányzás (vidéken többek között Dunaújvárosban, Szolnokon, Pécsett, Kaposváron, Szekszárdon, Dombóváron, Hódmezővásárhelyen, Szentesen, Tatabányán és Szegeden is). A helyi önkormányzatok tulajdonában álló játszóterületekre a Fővárosi Közgyűlés kötelezést nem írhatott elő, csupán ajánlást fogalmazott meg. Ezzel együtt például az I., a II., a VI., a IX. és a XIII. kerületben is hoztak hasonló tartalmú, tiltó rendelkezéseket az önkormányzatok.
A módosítás tartalma
A főváros köztisztaságáról szóló 48/1994. (VIII. 1.) Főv. Kgy. rendelet módosításáról szóló 34/2010. (VI. 21.) Főv. Kgy. Rendelet 2010. július 28. napján lépett hatályba. A rendelet hatályos szövege szerint a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő, összesen 69 darab és a BKV Zrt. kezelésében lévő 3 gyalogos aluljáróban tilos dohányozni. Aki ezen rendelkezést megszegi, azt a közterület-felügyelő a helyszínen harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja.
EU-s kitekintés
A jelenlegi szabályozási környezet
1. Nemzeti rendelkezések
Minden tagállam rendelkezik valamiféle szabályozással a környezeti dohányfüst hatásának és egészségügyi ártalmainak korlátozására. Minden zárt légterű nyilvános helyre és minden munkahelyre – a bárokra és éttermekre is – érvényes átfogó dohányzási tilalmat vezetett be Írország (2004. március) és Skócia (2006. március). A teljes dohányzásellenes szabályozás 2007-ben lépett hatályba Észak-Írországban, Angliában és Walesben. Olaszországban (2005. január), Máltán (2005. április) és Svédországban (2005. június) mentességeket is tartalmazó dohányzásellenes jogszabályokat találunk (a munkaadók külön szellőzőrendszerrel ellátott, speciális dohányzó helyiségeket alakíthatnak ki). Franciaországban 2008. január 1-jétől már a vendéglátó-ipari egységek is a tilalom hatálya alá tartoznak. Megtiltotta a dohányzást minden zárt légterű nyilvános helyen és minden munkahelyen – a vendéglátóipar kivételével – Belgium, Ciprus, Észtország, Litvánia, Finnország, Hollandia, Szlovénia és Spanyolország. Dánia és Németország valamennyi városában valamennyi közterületen tilos dohányozni.
A legtöbb tagállam tiltja vagy korlátozza a dohányzást a főbb nyilvános helyeken, egészségügyi és oktatási intézményekben, állami hivatalokban, színházakban, mozikban és a tömegközlekedésben. A munkahelyi dohányzást korlátozó szabályok ritkábbak.
2. A meglévő közösségi előírások
Az Unió a dohányfüstmentes környezet kérdésével nem kötelező érvényű határozatok és ajánlások keretében foglalkozik, amelyek a tagállamokat arra ösztönözik, hogy megfelelő védelmet biztosítsanak a környezeti dohányfüst ellen:
- a Tanács 1989. évi 89/C 189/01 számú állásfoglalása a nyilvános helyeken folytatott dohányzás tilalmáról, melyben felkérte a tagállamokat, hogy hozzanak rendelkezéseket a dohányzás megszüntetéséről a nyilvános helyeken és a tömegközlekedés egészében;
- a dohányzás megelőzéséről és a dohányzás elleni küzdelem megerősítésére vonatkozó kezdeményezésekről szóló 2003/54/EK Tanácsi ajánlás, mely felhívta a tagállamokat, hogy a beltéri munkahelyeken, a zárt légterű nyilvános helyeken és a tömegközlekedésben nyújtsanak védelmet a környezeti dohányfüst ellen; valamint
- számos munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel foglalkozó egyedi irányelv született valamely konkrét kockázatra nézve, és ezeket a tagállamoknak át kell ültetniük nemzeti jogszabályaikba és megfelelően érvényesíteniük is kell azokat.
Zöld Könyv
2007. január 31. napján, Brüsszelben kelt A dohányfüstmentes Európáért: Az Európai Unió politikai lehetőségei című Zöld Könyv. A “dohányfüstmentes Európa” megvalósítására irányuló összehangolt törekvés a Bizottság közegészségügyi, környezetvédelmi, foglalkoztatottsági és kutatási politikájának egyik prioritása. A Zöld Könyv kinyilvánítja, hogy az egyes tagállamok nemzeti jogszabályai között nagyok a különbségek, és egyben ösztönzi az összes tagállamot olyan intézkedések bevezetésére, amelyekkel állampolgáraikat hatékony módon tudják védelmezni a passzív dohányzás káros hatásai ellen.
Ezen törekvések nemzetközi jogi háttere WHO dohányzásellenőrzési keretegyezménye, mely kötelezi a Közösséget és tagállamait, hogy tegyenek lépéseket a passzív dohányzás ellen a beltéri munkahelyeken, a zárt légterű nyilvános helyeken és a tömegközlekedésben. A Zöld Könyv hivatkozik a WHO dohányzásellenőrzési keretegyezményére, mely szerint a Közösségnek jogi kötelezettsége, hogy intézkedéseket hozzon a dohányfüstmentes környezet megteremtése érdekében. Az egyezmény 8. cikke értelmében a szerződő felek vállalják, hogy “zárt munkahelyeken, tömegközlekedési eszközökön, a zárt közterületeken, és, értelemszerűen, egyéb közterületeken a dohányfüstártalom elleni védelemről rendelkező hatásos jogalkotói, végrehajtói, igazgatási és/vagy egyéb intézkedéseket hoznak és hajtanak végre.”
A Zöld Könyv célja, hogy a közösségi intézmények, a tagállamok és a civil társadalom részvételével széleskörű konzultációt és nyitott, nyilvános vitát kezdeményezzen a passzív dohányzás elleni fellépés továbbfejlesztéséről az Európai Unióban.
A dohányzásellenes intézkedések szükségességét a Zöld Könyv egészségügyi, gazdasági és társadalmi szempontokkal támasztja alá. Egészségi szempontok között rögzíti, hogy a passzív dohányzás sem ártalmatlan, és nem valószínű, hogy a kutatás a jövőben ezzel ellenkező eredményre vezetne. Több, a közelmúltban keletkezett tanulmányra is hivatkozik, melyek szerint a passzív dohányzás hatásai súlyosan veszélyeztetik az egészséget, sőt az életet. Kimondja, hogy „A mások füstjének huzamos belélegzése bizonyítottan ugyanolyan betegségeket okozhat, mint az aktív dohányzás, így többek között tüdőrákot, szív- és érrendszeri megbetegedéseket és különböző gyermekbetegségeket”. Megállapítja, hogy a huzamos és intenzív passzív dohányzás fő színhelyei a lakás és a munkahely (jelentős azonban a szabadidős és vendéglátó ágazatban is). A Zöld Könyv hivatkozik a munkáltatókra nehezedő gazdasági teherre, mely „a “cigarettaszünetek” következtében csökkenő produktivitás és megnövekedett betegszabadság, a dohányzásból eredő tűzkárok” miatt keletkezik. Kinyilvánítja, hogy a dohányzásellenes politikák közvetetten növelik az emberek tudatosságát az aktív és a passzív dohányzás veszélyeit illetően, és így eredményezhetnek társadalmi szemléletváltozást azzal, hogy az emberek ne tartsák “természetes dolognak” a dohányzást.
A Zöld Könyv szerint az uniós dohányzásellenes kezdeményezés egyik kulcskérdése annak alkalmazási köre:
- A legátfogóbb megközelítés az lenne, „ha a dohányzás teljes tilalma kiterjedne minden zárt, vagy alapvetően zárt légterű munkahelyre és nyilvános helyre, a tömegközlekedést is beleértve (így az épületeket körülvevő szabadtéri területekre és esetleg egyéb olyan külső területekre is, ahol az emberek egymás közvetlen közelében ülnek vagy állnak, például a nyitott stadionokra és szabadtéri szórakozóhelyekre, buszmegállókra, a pályaudvarok peronjaira is)”. Erősen korlátozott kivételeket lehetne engedélyezni olyan helyszíneken, ahol emberek napi élete folyik (pl. pszichiátriai egységek, börtönök, amelyekben külön dohányzó helyiségeket lehetne létesíteni).
- Kevésbé szigorú megközelítésben a dohányzás teljes tilalma kiterjedne „minden zárt, vagy alapvetően zárt légterű munkahelyre és nyilvános helyre, egyes kategóriák kivételével”. Az utóbbi kategóriákra minimális követelményeket kellene megállapítani, például zárt dohányzóhelyek kialakítását és szellőzési normákat írva elő. A lehetséges kivételek lehetnek az italmérési engedéllyel rendelkező vendéglátóipari létesítmények (éttermek, sörözők, bárok), valamint azok a vendéglátóipai létesítmények, amelyek ételt nem szolgálnak fel.
A Zöld Könyv érvel az európai szintű közös, önkéntes iránymutatások elfogadása, az ágazati önszabályozás (pl. vendéglátóipar), valamint a tagállamok közötti nyílt koordinációs módszer és rendszer, az együttműködés, a nemzeti, a regionális és a helyi szintű hatékony dohányzásellenes politikák megvalósításával kapcsolatos tapasztalatok és helyes gyakorlatok megosztása, a közös uniós célkitűzések és iránymutatások meghatározása mellett.
Tanácsi Ajánlás a dohányfüstmentes környezetről
Az Európai Unió aktív dohányzásellenes politikájának eszközei közé tartozik a jogalkotás-szabályozás, a dohányzásra való rászokás megelőzését, ill. a leszokást elősegítő tevékenységek támogatása, a dohányzás elleni küzdelem érdekeinek megjelenítése más uniós politikákban és az EU határain átnyúló, nemzetközi aktivitás. E politika keretében fogadták el a dohányfüstmentes környezetről szóló Tanácsi Ajánlást 2009. november 30-án (2009/C296/02). A dokumentum többek között az alábbiakat javasolja a tagállamoknak:
- hatékony védelem biztosítása a dohányfüst ellen a zárt légterű munkahelyeken, a zárt légterű nyilvános helyeken, a tömegközlekedésben és adott esetben más nyilvános helyeken legkésőbb három éven belül,
- támogató intézkedésekkel a leszokás elősegítése és a függőség megfelelő kezelése érdekében (színes fényképek és más illusztrációk dohánytermékek csomagolásán figyelmeztetésként történő használata, leszokást támogató szolgáltatásokra vonatkozó információk feltüntetése stb.),
- átfogó dohányzás elleni stratégiák, tervek és programok kidolgozása, valamint
- szoros együttműködés a tagállamok között, egységes keret létrehozása (fogalmak, referenciaértékek, mutatók), az intézkedések hatékonyságának értékelése.
Moratórium, végrehajtás
A dohányzást tiltó rendelet esetében Budapesten, 2010 augusztusában még türelmi időt hirdettek, tehát a közterület-felügyelők és a rendőrök egyelőre csak figyelmeztetik a tilosban dohányzókat. A tilalomra táblákkal és szórólapokkal kívánják felhívni a figyelmet, az aluljárók bejáratánál pedig csikktartókat szerelnek fel, az aluljárókban lévőket azonban eltávolítják. A hatóságokat több műszaki eszköz is segíti a munkájukban: több, mint 300 térfigyelő kamerát szereltek fel az aluljárókban. A kamerák a Budapesti Rendőr-főkapitányság Mosonyi utcai épületébe, illetve a közterület-felügyelet Akadémia utcai Vészhelyzeti Információs Központjába továbbítják a képeket. Tíz minikamerát pedig a felügyelők ruházatára szerelnek fel, amelyeket az intézkedések rögzítésére használnak majd. A szabályozást a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület, valamint a Szeretem Budapestet Mozgalom is támogatta.
